Magas felújítási költséggel, illetve kisebb fenntartási költséggel indokolja a minisztériumok újonnan vásárolt irodaházakba költöztetését a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium. De egyetlen számítást sem közöl arról, hogy a tárcáknak három budapesti helyszínen vett új ingatlanokért fizetett összesen 620 milliárd forint és a dobra vert belvárosi palotákért - Gulyás Gergely kancelláriaminiszter közlése szerint – vételárként remélt 107 milliárd közötti több mint 500 milliárd forint mennyi idő alatt térül meg az új minisztériumi székhelyek olcsóbb működtetése által. A költöztetés és bútorbeszerzés járulékos költségét ne is említsük.
Az NGM a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásra hivatkozva állítja, hogy a cél az állam működési költségeinek csökkentése és a hatékonyság növelése. A belvárosi épületek eladása az államadósságot csökkenti. Arra nem tért ki, hogy az új irodaházak vásárlását milyen forrás terhére bonyolították le.
A tárca közleménye nem ad választ arra sem, hogy miért kínálják meglehetősen nyomott áron a különleges belvárosi helyszíneken álló patinás – nem egy esetben műemlék – épületeket.
Beszámoltunk róla, a minisztérium által hivatkozott elektronikus aukciós rendszerben fellelhető adatok szerint eddig három V. kerületi ingatlanra lehetett licitálni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő júniusi prospektusában szereplő három tucat belvárosi épület közül. A Miniszterelnöki Kabinetiroda háttérintézményeinek korábban otthonául szolgáló, a Parlamenttől alig egy percre található, 1900 körül épült hat szintes, összesen 6126 Garibaldi utcai irodaházat nem sokkal 7 milliárd forint feletti kikiáltási áron hirdették meg. Az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának Arany János utca 25. szám alatti 1772 négyzetméteres műemléképületét 2,18 milliárd forintért, míg az Alkotmány utca 27. szám alatti 3339 négyzetméteres irodaház kikiáltási ára 2,69 milliárd forint volt.
Megkezdődött a sokmilliárdos állami ingatlanvagyon kiárusítása, az MNV hallgat a lezárult licitek eredményérőlAz ingatlanokat minden esetben két alkalommal lehetett megtekinteni, a licitre szűk két napjuk volt az érdeklődőknek és a meghirdetéstől kevesebb mint három hét telt el az árverésig. A licitálás mindhárom esetben lezárult. Egyedül az Arany János utcai ingatlan „eredmény-hirdetett” státuszú. De erről hiába kérdeztük az MNV-t.
Az NGM szerint az értékesítés nyílt és piaci alapú, az lesz a paloták jövőbeni tulajdonosa, aki a legtöbbet fizeti. Nem lesz nehéz többet kínálni. A három fent már licitálásra bocsátott belvárosi palotát négyzetméterenként 807 ezer – 1,14 – 1,23 millió forintért bocsátották árverésre. Holott 2025 májusában az V. kerület volt a legdrágább fővárosi kerület, ahol az eladó használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára megközelítette a 2 millió forintot. Így egy kellően tőkeerős ingatlanbefektető erős haszonnal adhat majd túl némi átalakítás után az épületeken. A pesti belváros pedig éppenséggel Orbán vejének, Tiborcz Istvánnak a vadászterülete.
