Megkezdődött a sokmilliárdos állami ingatlanvagyon kiárusítása, az MNV hallgat a lezárult licitek eredményéről

Mindössze két napot hagyott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a Miniszterelnöki Kabinetiroda háttérintézményeinek korábban otthonául szolgáló, nem sokkal hétmilliárd forint feletti kikiáltási áron meghirdetett Garibaldi utcai irodaházának licitjére. Az Országháztól alig egy percre található, 1900 körül épült hat szintes, összesen 6126 négyzetméteres ingatlant június 19-én hirdették meg, az érdeklődőknek kétszer volt lehetősége bejárni az épületet. A licit július 7-én reggel indult és 9-én este zárult. Az eredményről megkérdeztük az MNV-t, de eddig nem kaptunk választ.

Az értékes belvárosi palota része annak az állami ingatlancsomagnak, amelyről júniusban adott ki prospektust az MNV. Ráadásul nem ez volt az egyetlen, amely már kalapács alá is került az épületek közül. Az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának Arany János utca 25. szám alatti 1772 négyzetméteres műemléképületét például június 26-án hirdették meg 2,18 milliárd forintért. A Garibaldi utcaihoz hasonlatosan ezt is két alkalommal lehetett szemrevételezni és itt is két nap volt a licitre július 14-16-a között. Lejárt az árverésre adott idő az Alkotmány utca 27. szám alatti 3339 négyzetméteres irodaház esetében is. A kikiáltási ár itt 2,69 milliárd forint volt. Az ingatlant júniusban hirdették meg és július 8. és 10. között várták az ajánlatokat. Ezek eredményéről is hiába kérdeztük az állami vagyonkezelőt. Az árverésre kijelölt három tucatnyi patinás, részben állami pénzen felújított épület között szép számmal akad értékes korábban minisztériumoknak helyet adó épület.

Az egyik gyöngyszem a Belügyminisztérium Lánchídnál lévő 35, ezer négyzetméteres tömbje, amely valójában nem új tétel a kínálatban, mivel már akkor bekerült az MNV árverési prospektusába, amikor a tárca még ki sem költözött. Pintér Sándor belügyminiszter márciusban módosította a tárca központi székhelyének címét a József Attila utca 2-4. számról a Szentháromság tér 6. szám alatti neogótikus palotára. Utóbbi eredetileg a Pénzügyminisztérium otthonául szolgált volna és cirka 70 milliárdot költöttek a felújítására. A PM-et azonban felszámolták a feladatait átvevő Nemzetgazdasági Minisztérium pedig nem ide, hanem a Dürer Park irodaház-komplexumba költözik. Az ingatlanokat Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealap, illetve a Garancsi István és Scheer Sándor érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt. alkotta projektcégtől vette meg az após, Orbán Viktor által vezetett kormány tavaly tavasszal 120 milliárd forintért. (Nem ez volt az egyetlen állami irodaház beszerzési akció, de erről később.)

Csakhogy a Belügyminisztérium májusban még azt írta a Népszavának, hogy a Szentháromság téri épületben a miniszter közvetlen szervezeti egységei, a közigazgatási, a parlamenti és a rendészeti államtitkárság kapott elhelyezést, de a József Attila utcában is maradt még 153 munkatársuk. Akkor azt írták, hogy a költözéssel nem változott a telephelyek száma. Ha az állam eladja alóluk, akkor majd fog, márpedig az MNV a Lánchíd melletti épületet is beletette a júniusi árverési prospektusba.

A fentiek mellett dobra verik a Pénzügyminisztérium egykori Alpár Ignác tervei alapján készült József nádor téri palotáját is. A különleges kialakítású terekkel, márvány lépcsőházzal rendelkező, díszített homlokzatú műemléképületre egyelőre nem lehet licitálni. Árverésre bocsátják az adóhatóság Széchenyi rakpart - Akadémia utca határolta 3650 négyzetméteres álló tömbjét, ahogy a Magyar Államkincstár Lechner Ödön által tervezett, Zsolnay cseréppel fedett Hold utcai palotáját.

 A korábban említett Ajtósi Dürer soron felhúzott irodaházak mellett a Bosnyák téren 244 milliárd forintért vásároltak épületeket, a Kopaszi-gátnál, a BudaPart-fejlesztés területén potom 255 milliárdot költöttek az új irodanegyedre. A Válasz Online szerint legjóindulatúbb becslések szerint is legalább 40 százalékos a felárat fizetett az állam, miközben semmilyen nyilvános számítás nem támasztja alá, hogy a tárcák elköltöztetése nemzetgazdasági szempontból indokolt lenne.

Ettől még termelhetnek hasznot. Csak nem az államnak. A kiürülő paloták kikiáltási ára meglehetősen mérsékelt. Az Arany János utcai épület négyzetméterára 1,23 millióra jön ki, Garibaldi utcai épületnél 1,14 millióra, míg az Alkotmány utcai ingatlanért alig 807 ezer forintot kérnek négyzetméterenként. Egyik sem tűnik túl borsosnak, főként ha azt vesszük, hogy 2025 májusában az V. kerület volt a legdrágább fővárosi kerület, ahol az eladó használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára megközelítette a 2 millió forintot. Így egy kellően tőkeerős ingatlanbefektető erős haszonnal adhat majd túl némi átalakítás után az épületeken. A pesti belváros pedig éppenséggel Orbán vejének, Tiborcz Istvánnak a vadászterülete. Az üzletembernek, akit az állítása szerint nem érdekel a politika számos projektje van ott jelenleg is. A BDPST cégcsoport, amelynek tulajdonosa Tiborcz István, a Magyar Hangnak azt írta: „Semmilyen döntés nem született a BDPST Group részéről, hogy az MNV által eladásra kínált bármely ingatlan nyilvános elektronikus licitjén induljon-e a társaság vagy sem”.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egyenesen úgy véli, hogy „az Orbán-család menekülőben még ráfordul a nemzeti vagyon utolsó gyöngyszemeire” is. Most épp Tiborcz István és körei nevére készülnek átjátszani Budapest legértékesebb állami palotáit”. A politikus szerint ez nem eladás, hanem fosztogatás.

Vitézy Dávid fővárosi képviselő leginkább azt sérelmezi, hogy a palotákat „bármiféle funkcionális előírás, fejlesztési koncepció, jövőkép nélkül adják el, miközben Budapest történeti városképének kulcsfontosságú köztulajdonban maradt épületeiről van szó”. Szerinte bárhol másutt Európában elképzelhetetlen, hogy ilyen meghatározó történelmi épületek értékesítését a világörökségi védelmet élvező belváros közepén a város önkormányzatával való egyeztetés nélkül adják el.

A kormányzati központ a várban van, a belvárosi ingatlanok legjobb hasznosítása az, ha szállodaként üzemelnek. Bárki részt vehet a liciten, a legmagasabb ár nyer. Összességében 102 milliárd forint bevétellel számol a nemzeti vagyonkezelő – ütötte el a kérdéseket Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a szerdai kormányinfón. Olcsó hangulatkeltésnek tartotta, hogy Tiborcz István körei kaphatnák meg az épületeket.