Nem ilyen lovat álmodtak az autógyártók, különösen az európaiak, az USA-ba irányuló autóexport bizonytalanságai és magasabb vámterhei miatt már a várakozásaiknál is nagyobb, több milliárd eurós veszteségeket könyveltek el. Az első fél év adataiból az is kiderült, hogy nem jött el a Kánaán a hazai gyártóknak sem és az „America First” kereskedelmi politika csak szlogen maradt, mert a beígért magasabb vámok miatt sokan előrehozták tervezett vásárlásaikat, ami főleg a BMW-nek, a Hyundainak és a Hondának kedvezett.
Pedig van bőven bajuk a honi pályán is, hiszen egyre jobban nyomulnak a kínaiak, miközben szűkülő piacon veszítenek részesedést. A korábbi válságok idején a visszaesést legkevésbé a luxusautó-gyártók érezték meg, mert a gazdagok nem takarékoskodtak. Igaz, ez a szegmens a globális eladások 2 százalékát sem teszi ki. Az évi 13,8 ezres amerikai piacú Ferrarinak most sincsenek értékesítési gondjai, az évi 310 ezer autót gyártó Porsche viszont már megszenvedi a több hónapos piaci bizonytalanságot, az amerikai vámokat, a kínai inváziót és luxusadót, aminek hatására az első négy hónapban 42 százalékkal estek eladásai Kínában.
Nincs jó helyzetben az anyacég VW-konszernhez tartozó Audi sem, mely az első fél évben globálisan 794 ezer autót adott el, ami 5,9 százalékos visszaesést jelent. Ennél is nagyobb piacvesztése az USA-ban: a 82 ezer autó 12 százalékkal marad el a tavalyi első fél évtől.
Az biztos, hogy hosszabb távon mindenkinek rosszabbak a magasabb vámtarifák, hiszen az nemcsak az autókra, hanem az importált nyersanyagokra, alkatrészekre is érvényesek, márpedig az USA autóipara jelentősen függ a globális beszállítói rendszertől.
A pótlólagos megoldások miatt egyre gyakoribbak a visszahívások, a Ford most éppen 380 ezer Lincoln Navigátort hív rendkívüli szervizellenőrzésre, míg korábban az elektromos Mustangokat nyilvánította veszélyesnek az NHTSA, az amerikai közlekedésbiztonsági hivatal.
Éves szinten nagy az amerikai lemaradás, mert az első hét hónap 9,1 millió eladott autója 1,4 millióval marad el a tavalyi év azonos időszakától. A várható drágulások miatt az egyébként holtszezonnak számító nyári hónapokban az előrehozott vásárlások nyomták meg a forgalmat: júliusban 1,325 millió új autó kelt el amerikai piacon, ami 40 ezerrel több a tavalyinál. Ennek leginkább a 13 százalékkal bővülő Hyundai volt a nyertese, a dél-koreai konszern egyébként is azonnal előremeneküléssel reagált Trump elnök vámjaira. Meghálálva, hogy a Hyundait az eredetileg kivetett 25 százalék helyett „csak” 15 százalékos vámmal sújtották, a dél-koreai konszern azonnal bejelentett egy 2,1 milliárd dolláros beruházást az Egyesült Államokban, ami 2028-ig 100 ezer amerikai munkahelyet teremt. És itt kellene aggódnia a Detroit 3-nak (Ford, General Motors Chyrsler/Stellantis) és a többi autógyártónak, mert a dél-koreai Hyundai, a Kia és előbbi luxusmárkája, a Genesis jelentős versenyfenyegetést jelent az USA piacán, ahol a tavalyi 1,7 milliós eladásuk 3,4 százalékos növekedést jelentett és a trend tovább gyorsult: 2025 első felében a három márka 9,2 százalékkal növelte amerikai kiszállításait, ami 893 ezer autót jelent. A fejlett dél-koreai technológiával magyarázható, hogy a napokban elektromos autók közös fejlesztésében és gyártásában állapodott meg Mary Barra, a General Motors és Chair Euisun Chung a Hyundai Motor elnöke.
Magyarországon halasztja, Törökországban előbbre hozza a tömegtermelést a kínai BYDA kormánybiztos szerint fake news, hogy a BYD a szegedi gyár helyett a törökországiban futtatná fel a termeléstAz EU, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság piacain az első fél évben 6,879 millió új autó kelt el, ami 1,9 százalékkal kevesebb a tavalyinál, júliusban 7,3 százalékkal estek a személyautó-eladások, miközben az elektromosok részesedése 15,6 százalékra nőtt. Intő jel, hogy a haszonjármű kategóriában furgonokból 13,2 százalékkal, teherautókból 15,4 százalékkal, buszokból 4,4 százalékkal kevesebbet regisztráltak, ami a vállalkozások hosszú távú pesszimizmusát jelzi. Ez pedig további leépítési hullámot jelenthet a 13,2 millió embert foglalkoztató EU járműiparában és beszállítóinál. A stagnáló piac és a kevesebb munkaerőt igénylő elektromos autók miatt valamennyi európai autógyárban elkezdődtek a tárgyalások a hosszú távú költségcsökkentésekről, egészen pontosan a létszámleépítésekről.
Kínában a helyzet változatlan: miközben továbbra is marginális a jelenléte az USA-ban, folyamatosan nőnek európai és oroszországi eladásai, amit csak rossz hírű szervizszolgáltatásai rontanak.
Hazai pályán viszont jók az eredmények: Kínában az első fél évben 10,89 millió autó kelt el, ez 10,7 százalékos plusz. A villanyautók és plug-in hibridek kategóriájában 33 százalékos a bővülés, ez 5,5 millió autót jelent, ebből 3,33 millió tisztán elektromos (+37,6 százalék) Az egyre bővülő kínai elektromos sportmodellek piacának védelmére Kínában júliustól 10 százalékos különadót vetettek ki a 126 ,4 ezer dollárnál drágább új autókra, a limit eddig 182,6 ezer dollár volt, a csökkentés leginkább az elektromos Mercedes EQS és S-osztályú, valamint Porsche modelleket érinti.
