Tavaly a magyar e-kereskedelem 330 milliárd forintos bővülésből egyedül a Temu 36 százalékot, 120 milliárd forintot hasított ki, de kosárértékben - a PWC felmérése szerint - vásárlások átlagos kosárértéke idén tavasszal a kínai világcégnél átlagosan 13,7 ezer forint volt, míg az MNB bankkártya statisztikái szerint a külföldi online kereskedőknél az egy fizetésre jutó átlagos tranzakciós érték viszont 22,4 ezer forint. Ez összességében több mint 36 százalékos emelkedés a 2024 első negyedévi 16,4 ezer forintos átlagos kosárértékhez mérten, miközben Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint az is beszédes, hogy mindeközben a hazai webshopokban.
A vásárlói szokások változása minden síkon megmutatkozik, az elmúlt két évben a külföldi bankkártyás tranzakciók száma több mint 50 százalékkal növekedett. Csakhogy míg 2023 első negyedévében nem érte el a 30 millió darabot az ilyen fizetések száma, 2025 első három hónapjában már 45,2 millió fizetés történt külföldi online kereskedőknél. Eközben a hazai fenntartású webshopokban a vásárlások darabszáma 46,1 millióról csak 53,9 millióra növekedett, ami kevesebb mint 17 százalékos bővülést jelent.
Alaposan felkavarták az internet állóvizét, a webshopoknak mától fel kell tüntetni a Magyar Posta kiszállítási szolgáltatásaitÉves összevetésben a hazai online kereskedőknél végzett bankkártyás tranzakciók növekedése mindössze 6 százalékos volt, szemben a külföldi online kereskedők bankkártyás forgalmának 21 százalékot meghaladó bővülésével. Gergely Péter, a portál pénzügyi szakértője szerint a Temu berobbanása mellett olyan tényezők is torzítják az online bankkártyás kiskereskedelmi képet, mint az online vásárlásnak számító Revolut-feltöltések, valamint több, hazainak hitt, valójában külföldi üzemeltetésű webáruház bővülő forgalma. A piaci riport rámutat: a legismertebb „hazai” webshopok közül az Alza, az eMAG, és a kifli.hu is külföldi online kereskedőnek számít – az ottani vásárlás külhoni költésként kerül be a statisztikába.
Egy év alatt a hazai webshopok forgalma 1039 milliárd forintra emelkedett, azaz 20 százalékkal nőtt, míg külföldi webshopokban közel kétharmadával megugrott, így 1013 milliárd forint fölé emelkedett. Mindezzel párhuzamosan a hazai webshopokban történt bankkártyás fizetések aránya 59,2 százalékról 54,4 százalékra csökkent, ezzel a hazai online kereskedelmi forgalom részesedése 62 százalékról 50,6 százalékra zsugorodott - összegezte a pénzügyi elemző portál. NÉPSZAVA
