Ismét elővette a szuperkórház és a Diákváros tervét az Orbán-kormány

A legnagyobb tétel - nagy visszatérőként - a Dél-Budai Centrumkórház 636,8 milliárdos bruttó költséggel számolva. A szuperkórház átadását eredetileg 2023-ra tervezték, ráköltöttek már csaknem 15 milliárdot, de még egyetlen kapavágás sem történt az M1/M7-es autópályák bevezető szakaszánál lévő mocsaras, közmű nélküli telken. A szuperkórház építését menedzselni hivatott DBC Zrt-t 720 milliós vagyonnal hozták létre 2018-ban, majd tavaly bezárták. Az érdemi munkát soha nem végző cég igazgatóságának tagjaként Kocsis Máté felesége cirka 34 millió forintot vett fel. A legutoljára 330 milliárdra becsült projekt most úgy került fel ismét a listára, hogy a létesítményhez vezető utakat korábban törölték a fejlesztések közül.

Régi terv a Ferencváros és Csepel határán felépülő Diákváros is, a mostani listán 300 milliárddal szerepel. Ehhez kapcsolódva felkerült a szintén ide tervezett evezősközpont is két tételben összesen 12 milliárddal és a Németh Szilárd által 2022-ben beharangozott 36 hektáros rekreációs közpark, amelyet a szigetcsúcson alakítanának ki. Németh Csepel aranykorát ígérte 2022-ben, feltéve „ha a választások után marad a jelenlegi kormány”. A kormány maradt, de a park kialakításához még hozzá se láttak. Az új lista szerint 2025-2030 között valósítanák meg 25 milliárdból. Megszépül a gellérthegyi közpark is a hatalmas keresztet kapott Szabadság-szobor körül. Lázár János ugyan kinevezése után heveskedve kihúzta a Városmajor megújítását az állami tervlistáról, de most újra bevették 12,75 milliárdos költséggel.

A nagy tételek közé tartozik az erősen vitatott Galvani híd megépítése 480 milliárdért. Felkerült a listára a Gubacsi híd is, amelynek építését jelenleg Mészáros egyik cége blokkolja a közbeszerzési hatóságnál. A reptéri gyorsforgalmi út 170 milliárdért épülne meg, a Déli körvasút újabb szakaszára 164 milliárdot jegyeztek elő, míg a budai fonódó villamosra 50 milliárdot. Az évek óta a MÁV kezelésében lévő öt HÉV-vonal korszerűsítésére összesen 996 milliárdot költenének 2031-2035 között.

A korábban a Mi Hazánk Mozgalom vezetője, Toroczkai László által irányított Ásotthalomnak 515 milliót adnak a Bűbáj birtokon épülő Boszorkányperek házára, de az évek óta bezárt új Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum építésére – két kisebb tagintézménynek szánt épületfelújítást leszámítva – egy fillért se terveztek be. Nincs pénz a Biodóm befejezésére, a Zichy-kastély felújítására és a Népligetre fejlesztésére sem. Igaz, a Planetárium épületét bővítenék négymilliárdból.

Az Iparművészeti Múzeum régóta halogatott rekonstrukciójára 168 milliárdot szánnak, míg a fővárosi állatkertből több darabot is kihasítani szándékozó Nemzeti Cirkuszművészeti Központ fejlesztésére 26,6 milliárdot. A Ludovika mellett működő, de a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által évek óta kiebrudalni próbált Magyar Természettudományi Múzeum építésére 164,5 milliárdot irányoztak elő. A gond csak az, hogy az új kiállítóhelyet Debrecenben építenék fel. A kormány 2020-ban döntött a költöztetéséről, majd évekig jegelte a tervet, de idén tervezői pályázatot írtak ki a debreceni helyszínre. A városligeti Vajdahunyad várából Gödöllőre száműzni szándékozott Magyar Mezőgazdasági Múzeum építésére 32 milliárdot terveztek be. A Vajdahunyad-várának felújítására semmit, így vagy üresen fog omladozni, vagy ezt is átjátsszák egy NER-közeli befektetőnek, mint az Óbudai-sziget egy részét és a vidéki kastélyokat.

Elakadni látszik a Liget Projekt: a Budai Várból a Városligetbe költöztetendő Nemzeti Galéria megvalósítása nincs a listán. A japán SANAA építésziroda tervei alapján az egykori Petőfi Csarnok helyén építendő kiállítóhely az utolsó becslések szerint 73 milliárd forintba kerülne, de évek óta nincs rá pénz. Baán László, a Liget Projekt miniszteri biztosa szerint az Orbán-kormány továbbra is elkötelezett a projekt iránt.