Nem javasolja az elmúlt évtizedekben valójában már spontán beépült csúcshegyi és csepel-hárosi zárt kertes területek lakóövezetbe vonását a főváros - derült ki a készülő Fővárosi Településtervről szóló hosszan elnyúló vitában a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság hétfői ülésén. A kerületek ettől függetlenül dönthetnek úgy, hogy engedik lakóépületek építését mezőgazdasági övezetben. Az infrastruktúra kiépítése azonban jelentős költség.
Az új várostervezési keretszabályozás elkészítését a 2023-ban elfogadott építészeti törvény írja elő az önkormányzatoknak. A határidő 2025 vége. A Budapest Főváros Városépítési Tervező (BFVT) Kft. által kidolgozott tervet előzetesen megvitatták a kerületi önkormányzatokkal, az állami főépítésszel, a szakhatóságokkal és a fővárosi tulajdonú cégekkel. A bizottsági vitára így is maradt számos kérdés. Vitézy Dávid bizottsági elnök például egymagában 30 pontos módosítót nyújtott be. Erősen nehezményezte a gödöllői HÉV, illetve a 2-es metró összekötésének törlését a tervekből. Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója már az ülés elején sietett tisztázni, hogy ez nem volt a szándékuk.
Vitézy Dávid: Budapest Lázár János tárcájának kérésére törölte a gödöllői HÉV és a 2-es metró összekötésének tervétA vitatott pontok közé tartozik a Galvani híd levezető útjainak nyomvonala, a budafoki Duna-partra tervezett Duna Spirit lakónegyed, amelynek helyén rekreációs parkot alakítanának ki, a III. kerületi Mocsárosdűlő, amelynek egy része az intézményi – tehát beépíthető – kategóriába tartozott, de most védettség alá helyezték, így természetközeli területté sorolnák át. A főváros 265 hektárral csökkentené a zöldmezős beruházások területét, az akcióterületek számát 46-ra szorítanák vissza a rozsdazónák felé terelve a befektetőket. Lehetne persze többel is csökkenteni, de a beépíthetőség korlátozása, illetve tiltása esetén kártalanítást kell fizetni a magántulajdonosoknak, ráadásul a kerületi önkormányzatok egy része sem örülne, lévén bevételi forrástól esnének el. Előkerült a Római Camping és a Népliget ügye is. Utóbbi esetén szintén övezeti átsorolásra tett javaslatot a BFVT, míg az immáron az Óbudai Egyetem fennhatósága alá tartozó kemping esetén a jelenlegi 117 ezer négyzetméteres beépíthetőség 78,5 ezerre csökkenne. A bizottsági vitában arra is rámutattak, hogy a kiemelt beruházások esetén gyakorlatilag semmi beleszólása nincs az önkormányzatnak abba, hogy mi épül az adott területen.
Erősen ellentmondó a megítélése az új ingatlanok esetén kötelező parkolóépítésnek is. Vitézy Dávid felhívta a figyelmet, hogy az új trend szerint sűrűn beépített városnegyedekben tőlünk nyugatra már nem építenek parkolókat, mivel nem kívánatos autóforgalmat generál, amelyet a szűk belvárosi utcák nem tudnak fogadni.
Ráadásul drágítja a lakhatást, mivel a garázsok beárazódnak a lakások vételárába. Csakhogy a szakmai szempontokból, ahogy azt Vitézy megállapította: „ a kerületek zöme semmit nem ért”.
A bizottság egy kormánypárti tartózkodás mellett támogatta a városvezetés Rákosrendező ügyében összeállított „kívánságlistáját”. A hogy arról részletesen beszámoltunk az eredetileg arab befektetőkkel megkötni tervezett adásvételi szerződésben az Orbán-kormány számos ígéretet tett. Köztük azt, hogy még a második - 17,8 milliárd forintos - vételárrészlet kifizetése előtt módosítja a vevő által kért jogszabályokat. A főváros szerint a módosítandó szabályok köre olyan szerteágazó és komplex, hogy azokat egyetlen „Rákosrendező törvényben” kell összefoglalni. Ennek tartalmára részletes javaslatot tettek, beleértve az ingatlanfejlesztéshez szükséges források biztosítását is. A kormány 800 millió euró értékű beruházás megvalósítását is vállalta. A főváros eltekint a vasúti terület rendkívül költséges lefedésétől, amit az arab befektetők kértek. Cserébe többek között a vasúti pálya korszerűsítését, új vasúti megállót és felüljárót kért a 3-s villamos átvezetésével, valamint az M1 metróvonal rekonstrukcióját, meghosszabbítását és a jelenlegi járműpark cseréjét méghozzá záros határidővel.
Rákosrendező: itt a budapesti kívánságlistaA januárban megvásárolt 86 hektáros terület birtokba adása egyébként még mindig nem történt meg. A fenti javaslatok képezik a kormánnyal induló tárgyalás alapját, a végső megállapodást a közgyűlésnek is jó kell hagynia. A területre vonatkozó „master-plan” tervpályázat kiírásáról augusztus végi rendkívüli ülésen döntenek.
A bizottság sok más mellett a közterületi reklámok kihelyezése elleni fővárosi fellépésről, a taxik szabályozásának újratárgyalásáról és a Gubacsi híd állapotáról is meghallgatott egy tájékoztatót. Utóbbi téma azért került most terítékre, mivel néhány nappal ezelőtt a déli oldali járda egyik eleme beszakadt. A híd másik oldalán lévő sem igazán használható, így a gyalogosokat most ingyenes busz szállítja át Vélhetőleg sok évig ez lesz a megoldás. A járda felújítása önmagában 800 millióba kerülne, amire nincs pénz.
A Gubacsi vasúti híd felújítása helyett új dunai átkelőt építenek Csepel és Pesterzsébet közöttA híd egészének felújítása nagyon indokolt lenne, hiszen a „korrózió összes formája megtalálható a híd vas- és a betonszerkezetén”, ami nem meglepő, hiszen egy százéves szerkezetről van szó. A két részből álló híd – a vasútit a MÁV üzemelteti, a közútit a Budapest Közút - felújításához vagy újjáépítéséhez azonban csak a mellette felépülő új vasúti híd megépítése után kezdhetnek hozzá. Erre már 2018-ban elkészült a terv, ám forráshiány miatt nem kezdtek hozzá, majd Lázár János építési miniszter ezt a projektet is leállította. A múlt héten azonban az építési tárca kiírta a kivitelezői tendert. Ennek értelmében közel 44 milliárdos költséggel 2029-re épülhet meg az új vasúti híd. Addig a meglévőt nem lehet lezárni. A BKK korábbi tervei szerint a vasúti hidat villamoshídként építenék újjá, míg a közútit felújítanák. Ennek költségéről és ütemezéséről találgatni se akart senki a bizottsági ülésen. Az viszont bizonyos, hogy a jelenlegi híd kisebb üzemeltetési beavatkozásokkal még pár évig működtethető. Vitézy szerint már most el kell kezdeni ezekre a tervezést. Ám még ezelőtt le kell folytatni egy szakértői vizsgálatot a BKK szerint, hogy tisztázzák: a két meglévő hídszerkezetből mi használható fel. Csak ezt követően írhatják ki a tervezői tendert.
