Az Orbán-kormány szerint szó sincs arról, hogy a jövő évi költségvetési tervezet választási osztogatásokról szólna – legalábbis erről beszélt a Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég kinevezett, államháztartásért felelős államtitkára, Kisgergely Kornél a Portfoliónak adott interjúban. Az államtitkár szerint a hiány tavaly, idén és jövőre is csökkenni fog, igaz, ennek ellenére belefér a gyermekes családok támogatása is, amit a csökkenő kamatkiadások tesznek lehetővé – fogalmazott.
A 2026-os költségvetés valóban tartalmaz olyan kiadásokat – például a két- és háromgyermekes anyák teljes adókedvezményének bevezetése, a „fegyverpénz” kifizetése, a családi adókedvezmény duplázása –, amelyek azt az érzetet kelthetik a szemlélőben, hogy választási osztogatásról van szó. És minden bizonnyal igaz is ez a feltételezés, ennek ellenére a 2026-os kiadások mindössze 2,2 százalékkal emelkednek, miközben a kormány 3,6 százalékos inflációval számol. E szerint reálértéken még csökkennek is a kiadások.
Már ahhoz is szerencse kell, hogy Magyarország pénzügyi sokk nélkül megússza 2026-ig, aztán a parlamenti választás után jöhet az újratervezésVagyis egyik kezével ad, a másikkal viszont takarékoskodik az Orbán-kormány. Ugyanakkor még mindig maradtak olyan visszatérő kiadások a 2026-os költségvetésben, amelyek a kabinet hóbortját vagy a holdudvar profitját szolgálják, az ugyanis biztos, hogy az adófizetők érdekeit nem. Jövőre is folytatódik a Steindl Imre-program: az elmúlt bő egy évtizedben több száz milliárdot felemésztő projekt 2026-ban további 21,2 milliárd forintot kap, és ezen felül a Budai Várban folyó beruházásokra is jut további 20 milliárd forint. A Steindl Imre-program keretében eddig több száz milliárdot költöttek a Parlament, a környező kormányzati épületek és a Kossuth tér felújítására. Jelenleg a volt agrárminisztérium épülete van napirenden.
Nem kizárt a leminősítés, alig 1,1 százalékkal nőhet az idén a magyar gazdaságA tervek szerint jövőre közel 200 milliárd forint megy el kormányzati kommunikációra – igazán érdekes lesz ezek sorsa, ha 2026-ban kormányváltás történne. A költségvetési törvény 39,5 milliárd forintban határozná meg a kormányzati kommunikáció kiadásait, az állami média támogatására pedig további 141 milliárd forintot szánnak – ez az a médium, amely kizárólag a Fidesz-narratívát terjeszti.
A civil támogatások jelentős részét az Orbán-ormány a Fidesz pártegyesületein keresztül csatornázza be: a kiemelt társadalmi kapcsolatokra szánt 11 milliárdot, a Városi Civil Alap 4,5, valamint a Magyar Falu Program 6,7 milliárdos támogatását is a Fideszt támogató propaganda- és pártfinanszírozási kiadások közé lehet sorolni. A valódi civil szervezetek támogatására szükség lenne – ám épp ők nem jutnak adófizetői pénzhez, mivel ezeket a kezdeményezéseket a kormány politikai okokból kizárja a támogatotti körből.
„Ez, ha elfogadják, praktikusan kivéreztetné a magyar civil szférát”Szintén nélkülözhető költségvetési kiadásnak tűnnek a kiemelt állami és sportrendezvényekre szánt összegek: az előbbire 26, az utóbbira 38 milliárd forintot különítettek el. A sporttámogatások ugyan a tervek szerint 2025-höz képest csökkennek jövőre, de így is 16 milliárdot kap a Magyar Labdarúgó Szövetség, míg a sportegyesületek 2026-ban már 126 milliárd forintnyi társasági adót hívhatnak le.
Az Orbán-kormány nemcsak a számot, hanem az irányt is eltévesztette, Magyarországon már a recesszió fenyegetEközben a 2026-os költségvetés rendkívül szerényen bánik a beruházásokkal: egészségügyi és kórházberuházásokra mindössze 13,1 milliárd forintot terveztek, míg az állami oktatásban csupán 4,3 milliárd jut felújításokra – vagyis folytatódik az egészségügy és az oktatás kormányzati kivéreztetése. Ezzel szemben csak a Hungaroring Zrt. működésére és a mogyoródi Forma–1-es pálya felújítására 43 milliárd forint, a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítésére pedig 44,5 milliárd forint jut. Mindeközben a gyermekek állami balesetbiztosítására mindössze 100 millió (!) forintot költenek.
Nem ígér béremelést az egészségügyieknek a jövő évi költségvetésAz Orbán-kormány jövőre több száz milliárd forintot fordít az elhanyagolt energia-infrastruktúra fejlesztésére: összesen 155,7 milliárdot víziközmű-fejlesztésekre, és 75 milliárdot a villamosenergia- és gázhálózat felújítására. Ezek a fejlesztések valóban indokoltak, hiszen a rezsicsökkentés 2013-as bevezetése óta több ezer milliárd forintnyi beruházás maradt el a közműszektorban. A részletek még nem ismertek, de az idei költségvetés alapján sejthető, hogy a víziközmű-fejlesztések többsége nem az általános leromlott hálózatokat célozza, hanem a Debrecenbe, Nyíregyházára és más vidéki városokba betelepülő akkumulátorgyárak vízigényét kiszolgáló beruházásokat támogat.
És ha már szó esett a közműfejlesztésekről, íme két adat a rezsicsökkentésről is: a kormány jövőre is több mint ezer milliárd forintot szán erre a célra. Ebből a közintézmények rezsitámogatására 228 milliárd, míg a lakossági rezsitámogatásokra 792 milliárd forint jut.
Irreális számokkal írja az Orbán-kormány a 2026-os költségvetést, van benne olyasmi is, aminek az esélye gyakorlatilag nullaSarcolják a településeket
Tovább folytatódik az önkormányzatok kivéreztetése: jövőre már 395,8 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kell befizetniük a költségvetésbe, valamint további 65 milliárd forintot von el a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium az iparűzési adóból. A kormány azzal érvel, hogy ezzel a szegényebb önkormányzatokat támogatja – ez igaz, csakhogy nem a központi költségvetésből, hanem a nagyobb adóbevétellel rendelkező önkormányzatoktól, ezzel viszont már a főváros önálló pénzügyi gazdálkodását is veszélyezteti.
Így összességében a két tételen keresztül 461 milliárd forintot vonnak el éppen azoktól az önkormányzatoktól, amelyek még képesek lennének önállóan fejlődni. Nettó értelemben az önkormányzatok jövőre 960 milliárd forint támogatást kapnak a központi költségvetésből – ez első látásra jelentős összegnek tűnhet, valójában azonban ez csupán a tervezett költségvetési kiadások 2, illetve a várható GDP 1 százalékának felel meg.
Összehasonlításképpen: ennek a kiadásnak a négyszeresét fordítja az állam az államadósság kezelésére, a dupláját pedig honvédelmi kiadásokra – ami jól mutatja, hol helyezkednek el az önkormányzatok a kormány prioritási listáján.
