Nem ígér béremelést az egészségügyieknek a jövő évi költségvetés

Ugyan a folytatódó Steindl Imre program beruházásai három kórházat is érintenek - Budai Irgalmasrendi Kórházat, a Budai Egészségközpontot, illetve Semmelweis Egyetem intézményét -, közülük egyik sem állami. A most elérhető számok egyértelműen azt sugallják, hogy jövőre is intenzíven folytatódhat a betegek „átpréselése” a magánszektorba. A 2025-ös előirányzat ugyanis jövőre nominálisan alig több mint öt százalékkal lesz több. Ennyiből pedig biztosan nem finanszírozhatók az inflációs költségek, a szakdolgozók, orvosok megtartása. Béremelésre az ágazatban legfeljebb a minimálbéren foglalkoztatottak számíthatnak, a korábbi bérmegállapodással 2026-ra kialkudott 13 százalékos minimálbér-emelés vonatkozhat rájuk.

- Kezdeményeztük, hogy legyen jövőre béremelés a szakdolgozóknak, de jelenleg a költségvetésben ennek semmiféle nyoma nem látszik – reagált lapunknak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Emlékeztetett arra, hogy béremelés utoljára 2024-ben volt, és sem idén sem jövőre nem látszik, hogy lesz forrás bérkorrekcióra. Most a közfinanszírozott egészségügyben körülbelül 92 ezer szakdolgozó van. Az ellátórendszer optimális működtetéséhez legalább még tízezer emberre lenne szükség. A munkáltatók a szabadságokat sem tudják kiadni, mert arra az időre sincs kit a helyükbe állítani. Így akik még ott vannak, a hiányzók helyett is elvégzik a munkát. Óriási a terhelésük, de nem kaphatnak többet a plusz feladatokért, mert arra sincs az ellátóknál plusz bértömeg.

Az Egészségbiztosítási Alap előirányzata 2025-ben 4706 milliárd forint volt, a 2026-ra pedig 4944 forint lett. Ám ez az 5,1 százalékos növekmény az év végére akár el is olvadhat ugyanis a 2025-ös költések biztosan nagyobbak lesznek az előirányzottnál. A kórházak eladósodására már eddig is plusz 96 milliárdot kellett odaadnia a kormányzatnak ezzel az előző évben felgyülemlett adósságokat rendezték, ám az azóta is újra termelődik. Márciusban 57 milliárd forinttal tartoztak beszállítóiknak az intézmények. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az Economxnak nyilatkozva azt mondta: csupán márciusban 12 milliárddal nőttek a kórházi tartozások.

Bár a javaslat preambulumában a kormányzat még mindig azzal dicsekszik, hogy 2010 óta a jövő évi tervszámokkal megháromszorozza az egészségügyre költött közforrásokat, valójában az ágazat költségkerete a GDP-hez viszonyítva arányában csökkent. Ez idei körülbelül 4,2 százalékos arány jövőre egyes becslések szerint mintegy 3,8 százalékra esik. Vagyis a betegek – e költségvetési tervezetben szereplő számok alapján - nem számíthatnak ugrásszerű pozitív változásra sem az ellátás körülményeiben, sem kezelésekhez való hozzáférésben. Az pedig a tervezetet véleményező Költségvetési Tanácstól is tudható, hogy a 2026-os tervszámokban a gyógyszertámogatásra fordítható keret az utóbbi három évet, illetve a 2025-ös időarányos teljesülést figyelembe véve valószínűleg nem lesz elégséges.

A gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható keret – ez az a kassza, amelyből soha nem jutott annyi pénz a kórházaknak, szakrendelőknek, hogy azok eladósodás nélkül működhessenek – az idei rendkívüli 150 milliárdos bővülés után jövőre további 80 milliárd forinttal nő. Ám szakemberek szerint még ezzel sem lehet elérni - kormányzat által évek óta parancsba adott - adósságmentes kórház-működtetést.

Emlékezetes, hogy Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója a Magyar Kórházszövetség legutóbbi, április eleji konferenciáján arról beszélt, hogy az idei 150 milliárdos kassza-kiegészítés a rendszerben keletkező adósság 80 százalékára nyújthat fedezetet.

Ám az intézményeket üzemeltető Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóságnál (KEF) is keletkezik idén becslések szerint további 40-50 milliárd forintnyi tartozás. A kórházszövetség rendezvényen ugyanis Bodó Attila, a szervezet főigazgató-helyettesének előadásából az is kiderült, hogy náluk is van forráshiány, és így kiigazításra is szükség lesz. S már az idei évre kértek is a kormánytól egy jelentősebb támogatási összeget a feladataikra. Ő a kórházak rossz infrastrukturális állapotával magyarázta azt, hogy tavaly nem sikerült megvalósítani tervüket, hogy a korábbiaknál költséghatékonyabban működtessék a kórházakat. 

Lapunknak Weltner János orvos elmondta: a magyarországi, és különösen a fővárosi fekvőbeteg-gyógyintézetek épületállománya súlyosan elavult. Az épületek többsége 100 évesnél idősebb, mely a legügyesebb felújítással sem tehető alkalmassá a mai technológia befogadására. Ezért új kórházak építésére lenne szükség. Az e helyett végzett részleges felújítások, bővítések valójában még látszattevékenységnek is kevesek, számomra egyszerű pénz pocsékolást jelentenek, mivel nem méret- és költséghatékony ellátóhelyeket hoznak létre. Ilyet a piacvesztés veszélye miatt például egy autógyár biztosan nem engedne meg magának.