Újabb pótolhatatlan segítők tűnhetnek el a műtőkből Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint, ha kihirdetik azt a jogszabályt, amely átírja a munkaszervezési szabályokat. A változásról szóló javaslatot a Magyar Orvosi Kamarához (MOK) juttatta el a Belügyminisztérium, a tervezet szamizdatként terjed az ágazati érdekvédők között.
A tárca törvénymódosítási terve szerint az eddigi havi kettő helyett akár hatszor is kötelezhetőek lennének az ágazatban dolgozók ügyeletre. A többletmunka díjazását is drasztikusan visszavágja a javaslat. Soós Adrianna szerint ez azért is érhetetlen, mert most alig lehet kiállítani az ügyeleteket, ráadásul a műtőkben ezalatt is kemény munka zajlik. Az éjszakai műszakokban sem adhatna a jövőben magasabb ügyeleti díjat a munkáltató, mint a délutániakban. Ha ez a változás megtörténik, akkor Soós Adrianna szerint tömegesen hagyhatják el a pályát például a műtéti asszisztensek, betegszállítók, laborasszisztensek. Az ő havi jövedelmükben ugyanis 50 vagy akár 200 ezer forintot is jelent az ügyeleti díj, amelyet most elveszítenének a tervezett szabályozással. – Van ennek értelme? Már most munkaerőhiány van a betegellátás szinte minden pontján – hívta fel a figyelmet.
A beteghordók többsége ahhoz, hogy meg tudjon élni, a pihenőidejében munkát vállal, burkol, kertet ás, kőműves mellett robotol. Ha még tovább szorongatják, kénytelen lesz váltani és otthagyni a betegtologatást
– utal az új szabály átgondolatlanságára Szabad Zoltán, a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) korábbi elnöke is. Az ő szervezete napok óta egyszerű pontokba szedve próbálja jelezni tagjainak, milyen bajokat okozhat a törvénymódosítási javaslat.
Szerinte a munkáltató által elrendelhető ügyeletek megháromszorozásával nemcsak az orvosok érdekérvényesítő képessége csorbul, hanem az orvosok nyugdíjszerző ideje is csökken. Jelentős visszalépésként értékelte azt is, hogy
a jövőben beoszthatók lennének többletmunkára a várandósok, a kisgyermeküket egyedül nevelők is. Ha az ügyeletet hétvége vagy ünnepnap követi, akkor már nem járna a dolgozóknak azért pihenőidő.
Továbbá az ebédidő nem számít majd bele a munkaidőbe, azt le kell dolgozniuk, azaz fél órával nő a munkaidejük. Két ügyelet között eddig 11 órás pihenő járt, most ezt is csökkenthetné 3 órával a munkáltató. Szabad Zoltán úgy véli, amennyiben ezt a javaslatot nem vonja a kormányzat, ahogyan azt a Magyar Orvosi Kamara elnöke is kérte, úgy határozott közös fellépésre van szükség.
A két szervezet hétfőn Pintér Sándor belügyminiszternek írt közös levélben sorolta a javaslat várható következményeit. Arra is figyelmeztettek, hogy már most is egyre fogyó szakembergárdával kell ellátni az egyre növekvő beteglétszámot. A külföldre távozottakat nem sikerül hazacsábítani, az orvosi bérek értéktartását célzó intézkedések elmaradtak, a szakdolgozók reálkeresete a béremelés ellenére is csökkent. Az egészségügyi bérek jelenleg a felét sem érik el annak, mint amit Németországban, Ausztriában kapnak a dolgozók.
A Magyar Orvosi Kamara a javaslat visszavonását kéri. Közleményében a testület azt írta, hogy a bevezetése ellen a kamara és a szakszervezet is fel fog lépni.
A javaslatról az egészségügyért felelős államtitkár, Takács Péter szerda délután kettőtől egyeztet az orvosi, a gyógyszerészi, valamint a szakdolgozói kamarával és a Cser Ágnes vezette MSZ-EDDSZ képviselőivel. A másik két nagy ágazati szakszervezetet, a FESZ-t és a MOSZ-t nem hívták meg. Érdeklődtünk, mi ennek az oka. A tárcától azt a választ kaptuk, hogy „az egyeztetésre a törvény szerint meghatározott szakmai kamarák, valamint az egészségügyi államtitkárság stratégiai partnerei kaptak meghívást.” Hozzátették: az adott - és minden más - tervezetről társadalmi egyeztetés alkalmával bármely természetes vagy jogi személy kifejtheti véleményét. (A jogszabály-tervezet még nem nyilvános.)
A kamara keddi közleményében nehezményezi, hogy a legnagyobb orvosi szakszervezet nem kapott meghívást az egyeztetésre, s egyben jelzi, „mivel a kamara két fővel vehet részt az egyeztetésen, a köztestület képviseletében Álmos Péter elnökkel együtt Srádi Péter országos és budapesti területi MOK-küldött, egyben a MOSZ elnöke lesz jelen.
MOK-elnök: az ügyeleti kényszer miatt több háziorvos inkább abba fogja hagyni a praktizálástKaotikus helyzetet teremthet az új munkaegészségügyi szabályozás, amely a sérülékeny csoportokat sem védi