KSH;bérek;átlagkereset;családi adókedvezmény;

Emelkednek a bérek, de ez sem boldogítja a magyarokat

A magyarok fele ezer eurót sem keres nettóban. A családi adókedvezmény megemelte a nettó kereseteket.

Augusztusban a bruttó átlagkereset 683 300 forint volt a KSH adatai szerint, ez 8,7 százalékos emelkedés tavaly augusztushoz képest. Az emelkedés még mindig jelentős, ugyanakkor az év folyamán az idő előrehaladtával fokozatosan lassul az emelkedés üteme. A bruttó kereset mediánértéke 563 400, a nettó kereset mediánértéke 394 300 forintot ért el, 8,9, illetve 10,0 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. A nettó bérek augusztusban azért nőhettek gyorsabban, mint a bruttó keresetek, mert júliustól emelték meg 50 százalékkal a családi adókedvezmények mértékét.

A mediánkereset azt mutatja meg, hogy a magyar keresők fele nettó 394 ezer forintnál kevesebbet, illetve a másik fele ennél többet vitt haza augusztusban. Az átlag és a mediánbér közötti jelentős rést az okozza, hogy a felső 10 százalék kiemelkedően magas, több millió forintos fizetése felhúzza az átlagot, így a kereseti-jövedelmi viszonyok leírására inkább a mediánbér alkalmas.

Eszerint magyar keresők fele havonta 1000 eurót sem kapott, miközben Ausztriában a legkisebb fizetések a nettó 1400-1600 eurós sávban vannak.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a KSH legfrissebb jelentése szerint az előző hónaphoz képest némileg lassult, de még mindig dinamikus a bruttó átlagkereset növekedési üteme hazánkban. Továbbra is látható egy lassú, trendszerű lemorzsolódás a keresetek növekedési ütemében 2023 vége óta. Másrészt viszont az inflációt is figyelembe véve elmondható, hogy az elmúlt három hónapban valamivel 5 százalék alatt stabilizálódott a reálbérek növekedési üteme. Vagyis a bérek vásárlóereje továbbra is emelkedik, tehát a magyar gazdaság gyengélkedésének oka nem a keresetek környékén keresendő.

A megoldás az ING Bank elmélete szerint a még mindig gyenge, bár talán már némileg javuló fogyasztói bizalomban rejlik, és abban, hogy a háztartások miként élik meg, hogy a korábban akár 20 százalék körüli bérnövekedési ütem és a 10 százalékos reálbér-emelkedés mára lényegében lefeleződött. Eközben a lakosság érzékelése szerint nem csak a bérek növekedése „alacsony”, de az infláció túlságosan magas. Annak ellenére tehát, hogy papíron a keresetek vásárlóereje, vagyis a reálbér augusztusban is 4,7 százalékkal bővült éves bázison, ami magasabb, mint a historikus átlag, a háztartások úgy élik meg, hogy romlik az anyagi helyzetük. Így a közgazdasági logikának némileg ellentmondva egy magas inflációs környezetben a háztartások a többletjövedelmük megszokottnál nagyobb részét takarítják meg.

Ezáltal a gyors bérkiáramlás a vagyoni helyzetet ugyan javítja, de a reálgazdaság növekedését nem segíti olyan nagy mértékben, mint amit ezek a számok önmagukban sugallanának

– írta az elemző hírlevelében.

Az ING Bank elemzője szerint idén éves átlagban 8,5-9 százalékkal emelkednek a bérek. A jövő évet illetően pedig a legfontosabb kérdés a minimálbér-megállapodás esetleges revíziója lesz, ugyanis vélhetően a vállalatok túlnyomó többsége szokás szerint ahhoz igazodik majd a bérezési döntéseivel. Jelenlegi előrejelzésünkben jövőre valamivel 10 százalék feletti átlagbér-növekedésre számítunk – fogalmazott Virovácz Péter. 

Biztonsági szemszögből abszurd, hogy Magyarország változatlanul szinte csak orosz fűtőanyagot vesz, hiszen a Kreml a miénk kivételével az összes uniós gázszállítási szerződését már 2022-ben egyoldalúan megszegte.