2025 novemberében Magyarország mintegy 122 forintos köbméteráron vette az orosz földgázt, ami 2 százalékkal ismét meghaladta a TTF nevű holland tőzsde irányadó, két hónappal korábbi árait – számítottuk ki a Eurostat nemrég frissített adatsorából. (A bruttó száz forintos rezsicsökkentett lakossági gázdíjon belül ugyanez a tétel körülbelül nettó 60 forint.) Míg a tőzsdei ár apadt, az orosz kissé nőtt.
Augusztus óta romlik az orosz földgázár és a tőzsde földgázár aránya, bár az még mindig nem éri el a 2024 végéig megszokott, akár 7 százalék feletti orosz felárat. Novemberben 679 millió köbméter orosz gáz érkezhetett. Ez 10 százalékkal kevesebb a tavalyi adagnál. Ugyanakkor az első 11 havi 7 milliárd köbméter megegyezik az időarányossal. Ha novemberben ugyanezt a mennyiséget holland tőzsdei áron vettük volna meg, 7 milliárddal beljebb lennénk. E módszer alapján a magyar-orosz gázszerződés 2021. októberi életbe lépése óta 285 milliárd forintot vesztettünk. A két hónappal korábbi tőzsdei árakat alapul véve novemberben 1,4 milliárdot vesztettünk, ami 2021. októbere óta 236 milliárdos buktát jelent. Bár az orosz földgázárunk alapjául szolgáló holland tőzsde még a múlt hétig is megnyugtató képet mutatott, mostanra nagyon felszaladtak az árak. Ezt két hónappal múlva valószínűleg az orosz földgázár is követi.
Többé-kevésbé csak hazudni tud az Orbán-kormány a földgázról és a rezsiről, hogy aztán az EU-ra kenje a felelősségetA 19 uniós ország adatait tartalmazó Eurostat-nyilvántartás szerint novemberben 11 tagállam vett orosz földgázt. Ezek közül Magyarországnál csak Szlovákia fizetett többet. (Mivel Ukrajna tavaly év elején szerződése lejártával elzárta az orosz földgáz továbbítását nyugat felé, északi szomszédunk ma már kizárólag a szerbek felől érkező Török Áramlaton, vagyis Magyarországon keresztül kapja a nyersanyagot.)
Olcsóbban kapták a földgázt Vlagyimir Putyintól a litvánok, az észtek, a belgák, a görögök, a spanyolok, a bolgárok, a hollandok és az olaszok is.
Ez változatlanul azt bizonyítja, hogy Orbán Viktor áldozatos Putyin-hűsége – amelyhez zárkózik Robert Fico szlovák kormányfő is - a kasszánál kevésbé kifizetődő. Moszkva a jelek szerint inkább a Kijev mellett kiálló, ezért bizonytalan vevőknek kedveskedik.
Van földgáz az oroszon túl is, az amerikaiak nemrég már hat EU-tagállamnak is olcsóbban adták, mint Magyarországnak a Putyin-rezsimTöbb mint ötezermilliárd forinttal támogatta Vlagyimir Putyin háborúját az Orbán-kormány eddig a rezsivédelmi alapbólA Magyarországnak eladott orosz vezetékes földgáz ára az összesen 88 novemberi uniós államközi gázügylet közül felső-közepesnek számít: most az osztrákoktól kicsit olcsóbban érkezhetett 37 millió köbméter, kissé drágábban kaptunk 23 millió köbmétert a kazahoktól is, de jött román, szerb, horvát és francia összesen közel 300 millió köbméterrel. Az összes forrásnak fizetett ár szerint a Magyarország által köbméterenként fizetett 122 forint a portugálok mintegy 80 és az észtek hozzávetőleg 200 forintja között átlagos. Ennél olcsóbban szállított gázt Algéria a spanyoloknak és olaszoknak, Angola a spanyoloknak és a hollandoknak, az azeriek a görögöknek és az olaszoknak, az Egyesült Államok a portugáloknak – köbméterenként akár 64 forintért -, a spanyoloknak, az olaszoknak, a bolgároknak, a litvánoknak, a görögöknek és a hollandoknak, Katar az olaszoknak és a belgáknak, a kazahok a bolgároknak, Líbia az olaszoknak, Nigéria a portugáloknak, a spanyoloknak és a hollandoknak, a norvégok a litvánoknak, a finneknek, a belgáknak és a dánoknak, illetve Trinidad és Tobago a spanyoloknak, az olaszoknak és a hollandoknak is. A hozzánk legközelebb eső horvátok mintegy 200 millió köbméter amerikai gázért fizetett díja most valamivel meghaladta a mi oroszunkat.
Az EU-n kívüli szállítók közül nagyjából egyforma átlagot ért el Trinidad és Tobago, Azerbajdzsán, Oroszország, Nigéria, Katar, az USA és Algéria is. A legtöbbet a törökök kértek.
Novemberben 5,8 milliárd euróért – 2,2 ezermilliárd forintért - vásároltak az EU-tagállamok 20 milliárd köbméter földgázt. A legtöbbet, 1,6 milliárd eurót 5,4 milliárd köbméterért az olaszok fizettek. Magyarország 316 millió euróval a hatodik. A legnagyobb összeget, másfél milliárd eurót az 5 milliárd köbmétert ideszállító Egyesült Államok kasszírozott. A második Algéria 3,6 milliárd köbméterrel és közel egymilliárd euróval, a harmadik pedig Oroszország 2,5 milliárd köbméterrel és 753 millió euróval.
Mernek nagyot mondani
Lázár János a múlt heti csepeli Lázárinfón azt állította, hogy „Putyin 30 százalékos gázárkedvezményt ad”, az amerikai ár pedig 40 százalékkal magasabb. Ez ellentmondani látszik a lapunkban havonta bizonyított és már Orbán Viktor által is elismert tőzsdekövetésnek (bár az eltérés mértéke vitatott). A kormányinfón az RTL igyekezett Gulyás Gergelynél kipuhatolni, Lázár János szavai tükrében mihez képest mi mennyi, ám a kancelláriaminiszter szokás szerint a szerződés titkosságára hivatkozva elzárkózott mindennemű értelmezhető támpont megadásától. A fideszes politikus szerint minisztertársa arra utalhatott, hogy mennyivel lennének drágábbak az orosz gázt kiváltó források, ami így szerinte még visszafogott becslés. Megismételte, orosz földgáz nélkül nem tartható fenn a rezsicsökkentés, ami „kétszeres-háromszoros-négyszeres” lakossági díjemelést hozna.
A kormányközeli Századvég valóban „három és félszeres” rezsiemelkedéssel riogató, alapvetően Tisza- és Magyar Péter-ellenes közlései mellett ugyanakkor számos szakértő – így a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, az Erste, Miklós László energiaszakértő és a Századvéggel rövid szakmai csörtét is vállaló Portfolio – egyaránt úgy vélik, hogy egy ilyen váltás józan becslés alapján legfeljebb néhány százalékos költségemelkedést hozhat. (A rezsialap pedig a 2022-es több ezer százalékos áremelkedést is kibírta.) Orbán Viktor szombati kaposvári beszédében azt állította, hogy a rezsicsökkentést többek között az állami MVM-től elvett profit biztosítja. Ezzel szemben a valóság, hogy a kormány éppenséggel az MVM-nek fizet – tavaly közel ezermilliárdot – azért, hogy az állami szolgáltató szerény rezsidíj-bevételei mellett ki tudja fizetni a tőzsdei szintű gázárat Moszkvának.
Elfogadták az orosz gáz uniós tilalmát
Az Európai Tanács is elfogadta tegnap az orosz gáz behozatalának összuniós tilalmát – derül ki az állam- és kormányfőket tömörítő testület közleményéből. A korábban már bejelentetteknek megfelelően, Magyarország és Szlovákia nemmel szavazott, Bulgária pedig tartózkodott. Így bőven megvolt a többség. Az Európai Parlament már tavaly év végén elfogadta az Európai Bizottság előterjesztését, így az új szabályt hamarosan kihirdetik és hatályba lép. Eszerint rövid távú megállapodásokkal lekötött cseppfolyósított fűtőanyag (LNG) esetén ez év április 25-e, csövön érkezőnél június 17-e, hosszú távú LNG-szerződésnél ez év vége, vezetékesnél pedig jövő év szeptember 30-a, illetve tárolási nehézségek esetén legkésőbb november 1-je után, az Európai Unió területére többé orosz gáz nem hozható. A kiszabható büntetés alsó határa magánszemélyek esetén 2,5 millió, cégeknél 40 millió euró, illetve csoportszintű bevételük 3,5 százaléka, valamint az érintett forgalom becsült értékének háromszorosa.
Március 1-ig a tagállamoknak leválási tervet kell készíteniük. Ennek az érintettek esetén az orosz olajbehozatalra is ki kell terjednie, jóllehet az Európai Bizottság, a korábbi tervekhez képest visszalépve, egyelőre csak tervezi az orosz olajbehozatal 2027 végi tilalmát. E téma „érintettjei” ugyanakkor immáron gyakorlatilag csak az egyaránt a Mol által ellátott Magyarország és Szlovákia, amelyek – leginkább Orbán Viktor brüsszeli tárgyalásai nyomán - az orosz olajbehozatal 2022 végi összuniós tilalma alól máig felmentést élveznek. Az Európai Tanács a lépést elsősorban az Ukrajna elleni orosz támadással indokolja, illetve hogy Oroszország a gázt is fegyverként használja. Mint emlékezetes, 2022 nyarán Vlagyimir Putyin tucatnyi, Ukrajna mellett kiálló uniós ország vezetékes gázellátását egyszerűen elzárta. Az érintett tagok ekkor cserélték le beszerzésük jó részét tengeren szállított LNG-re. Bár ez leginkább amerikai, tiltás nem lévén, némiképp lopva, de így megnőtt az orosz LNG-behozatal is. Bár néhány tagállam felé maradt némi vezetékes szállítás is, azt kizárólag Magyarország hirdeti távlati stratégiája alappillérjeként. (Míg Robert Fico megválasztása óta ehhez felzárkózott Szlovákia is, a hozzánk nagyon hasonló helyzetű csehek tavaly önként leváltak az oroszokról.) Az uniós csúcsszerv a mostani tilalmat azzal indokolja, hogy mindezek ellenére az EU gázbeszerzéseinek 13 százaléka még mindig orosz. (Az olaj esetében az arány 3 százalék alatti, amit lényegében Budapest és Pozsony, vagyis a Mol képvisel).
Brüsszel a mai döntésével megtiltaná az orosz gáz importját 2027-től – írta a döntés után Facebook-oldalán a magyar kormányfő. Pont mint a Tisza – tette hozzá. (Ez utóbbi állítás egyébként valótlan.) A brüsszeli eljárás egy nyilvánvaló szankció, amelynek elfogadása csak egyhangúsággal történhetett volna meg; Magyarország ezért az Európai Bíróságon támadja meg a ma elfogadott rendeletet – nyomatékosította Orbán Viktor korábban már megelőlegezett lépésüket. Ezek után úgy állította be, mintha az uniós szabályok betartása a rezsicsökkentést és a legújabb „rezsistopot” támadná. A két folyamat ugyanakkor szakértők szerint nem áll ilyen kapcsolatban egymással.
Magyarország azért fordul bírósághoz, mert az EU alapszerződése szerint az energiapolitika nemzeti hatáskör, így egy ezt megsértő rendeletet is csak száz százalékos egyetértés mellett fogadhatott volna el az Európai Tanács – ismételte meg a helyszínen Zsigmond Barna Pál, az Európai Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára, valamint az épp Thesszalonikiben tartózkodó Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter korábbi bejelentése szerint a bíróságtól a jogerős döntésig az uniós rendelet végrehajtásának felfüggesztését is kérik. Ha Magyarország nem vásárolhat orosz kőolajat és földgázt, a családok energiaszámlái háromszorosukra nőhetnek – ismételte meg bevett propaganda-fordulatukat a fideszes politikus. Mivel a rezsitámogatás, valamint a gázbeszerzési forrás és ár között nincs összefüggés, a családok energiadíjának esetleges megháromszorozásáról a Fidesz-kormány saját hatáskörben döntene – szögezték le számos alkalommal hozzáértők. A független szakma egyöntetű álláspontja szerint az orosz gáz kiváltása a beszerzési árat legfeljebb néhány százalékkal, a lakossági rezsit pedig semmivel sem emelné.
Míg Szlovákia hasonló jogi lépéseket helyezett kilátásba, más érintett tagok nem tiltakoztak.
Elfogadta az Európai Tanács az orosz gázimport fokozatosan életbe lépő tilalmát, Magyarország perelKiderült, mennyiért veszi meg a Mol a szerb olajcég, a NIS többségi tulajdonrészét