Európai Unió;Magyarország;interjú;Orbán Viktor;

Korábbi felvétel

Orbán Viktor: Tudom, hogyan folytassam, ha elveszítem a választást

A miniszterelnök szerint a fiatalkori Orbán Viktor gratulálna neki, a korrupció vádját pedig csak propagandának tartja. Nem leváltani kell a demokráciát, hanem csak innovatívnak lenni – vallotta be.

Nem üzlet volt, hanem egy megállapodás - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Magyarország szankciómentességéről abban a hosszú angol nyelvű videóinterjúban, amelyet Mathias Döpfnernek, az Axel Springer lapkiadó vállalat vezérigazgatójának adott.

Mint ismert, a magyar miniszterelnök a Donald Trumpal folytatott november 7-i washingtoni találkozójáról jött ki azzal, hogy Magyarország általános, időkorlát nélküli szankciómentességet kapott az amerikai elnöktől orosz energiahordozók vásárlásának a tilalma alól. Kiderült, hogy ez nem így van, a Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium, a State Department is többször jelezte, hogy egy év szankciómentességről van szó, amire válaszul Orbán Viktor elkezdett arról beszélni, a megállapodás addig van hatályban, amíg Donald Trump az amerikai elnök, ő pedig a magyar miniszterelnök. 

Most Mathias Döpfner felvetésére a miniszterelnök megismételte ezt. Állítása szerint elmagyarázta az amerikai elnöknek, hogy ha Magyarország elesik az orosz olajtól, az azonnali többszörös áremelkedést eredményez, és  „háztartások millióinak” a végét jelenti.

Kiderült, hogy nem Magyarország az első, a németek előtte már kaptak szankciómentességet, 

amely – ez nem hangzott el az interjúban – 2026. április 29-ig tart. 

Magyarország egy szegény ország – vezette fel Orbán Viktor a válaszát ezután Orbán Viktor a pénzügyi védőpajzsot firtató kérdésre, mondván, Magyarország azért törékeny pénzügyileg, hiszen az első világháborút követően elvették tőle mindazt, ami szilárd alapot nyújtott a gazdaságnak. Szerinte a pénzügyi védőpajzsnak eredendően az Európai Uniótól kellene érkeznie, a helyzet az, hogy most az Európai Unió jelenti a veszélyt, zsarolja és megpróbálja megfojtani Magyarországot gazdaságilag. A pénzügyi védőpajzsra most az EU ellen van szükség - jelentette ki. Emlékeztetett arra is, Magyarország természeti erőforrásokban is szegény, ezért nukleáris energiában kell gondolkodnia. Hosszú távon az energiaszükségletének a 70 százaléka ebből a forrásból származhat.

Ami az orosz-ukrán háborút illeti, a miniszterelnök azt mondta, „nagyon közel állunk a békéhez", amelyhez azonban egységes nyugati-transzatlanti álláspontra lenne szükség. Bár az amerikaiak már véget vetnének a háborúnak, az európaiak még folytatnák, abban a reményben, hogy a fronton elért ukrán hadi sikerek után jobb tárgyalási pozícióban ülhetnek le Vlagyimir Putyinnal szemben. Ez tévedés. Teljes tévedés – szögezte le a miniszterelnök, aki szerint az idő múlása csak az oroszoknak kedvez, arról nem is beszélve, hogy az orosz-ukrán háború gazdaságilag és pénzügyileg kinyírja az Európai Uniót. Őrület – mondta arról, hogy az EU eddig 185 milliárd euróval támogatta Ukrajnát, vagyis olyan pénztől fosztotta meg magát, amelyet a versenyképessége növelésére kellene fordítania. Igennel felelt arra a kérdésre, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök érdekelt-e az tűzszünetben és a békében, azt pedig nevetségesnek nevezte, hogy Oroszország megtámadná az EU tagországait vagy a NATO-t. Ehhez nem elég erős - vélte, némileg ellentmondva korábbi fejtegetéseinek, amelyek szerint

Oroszországot egyszerűen nem szabad legyőzni a fronton egy konvencionális háborúban, mert az magában hordozza a nukleáris eszkalálódás veszélyét. 

Még soha nem történt olyan,  hogy egy atomhatalmat legyőzzenek – hívta fel a figyelmet, elhessegetve azt a kérdést, hogy nem maga Vlagyimir Putyin fogja-e eszkalálni egyszerűen azért, mert hagyják. – Az erőnket a tárgyalóasztalnál kell demonstrálnunk, nem a frontvonalon - fogalmazott Orbán Viktor. Bunkó dolognak tartja a felvetést, hogy ő lenne Vlagyimir Putyin trójai falova az EU-ban, azt pedig ostoba ötletnek, hogy az oroszok valaha ki fognak szállni az európai politikából.

Beszélt a csalódásairól is, két pontot emelve ki: az egyik, hogy az Európai Unió „békeprojektből háborús projektté vált”, a másik, hogy tönkreteszi a saját versenyképességét. Ő azt szeretné, ha az orosz-ukrán háború után Európa biztonságosabbá válna, egy új biztonsági rendszer jönne létre. Hozzáfűzte: Magyarország biztonságát a „Berlin-Moszkva-Isztambul” háromszög határozza meg. (A miniszterelnök ebben szeret tévedni, már többször megtette, Törökország fővárosát ugyanis Ankarának hívják, és bár Isztambul tényleg vezető gazdasági központ, a török GDP 30 százalékát állítja elő, 1923 óta nem főváros, 1930-ig pedig Konstantinápoly volt a neve – a szerk.)

Az interjúban esett szó a migrációról is, amelyről Orbán Viktor érdekfeszítő fejtegetésbe bocsátkozott:

Magyarországon vendégmunkások vannak. Nem migránsoknak hívjuk őket. 

Kapnak munkavállalási engedélyt. A magyar gondolkodásban a migránsok olyan személyek, akik itt maradnak.  Ilyenekre nincs szükségünk. Személyről személyre kell dönteni, ki mivel járul hozzá a társadalmi jóléthez és a gazdasághoz. Azt mondtuk, idén talán 35 ezer vendégmunkásra van szükségünk, szóval kiadtunk 35 ezer munkavállalási engedélyt két évre. Utána megnézzük, hogyan teljesítenek, hogy normálisak-e, nem bűnöznek, és ha minden rendben, kapnak itt még két évet, utána folyamodhatnak állampolgárságért. Ezt Nem migrációnak, hanem vendégmunkásrendszernek hívjuk – mondta.

Az interjú utolsó része Magyarországról szólt.

Arra a kérdésre, mit mondana a fiatalkori szabadságharcos Orbán Viktor a ma Orbán Viktorának, akinek a védjegye az illiberális demokrácia, a miniszterelnök gondolkodás nélkül úgy felelt, hogy a fiatalkori Orbán Viktor gratulálna neki.

Legfőbb értéknek ő most is a szabadságot tartja azután, hogy öt gyermek édesapja, most is mélyen hisz a szabadságban – magyarázta ezt.  Ezután újra megvádolta a liberalizmust a szabadság elárulásával, majd feltette a kérdést, van-e jövője a demokráciának a nyugati társadalmakban, jelenleg azonban a nyugati t-társadalmak nem tudnak jó választ adni olyan kihívásokra, mint a háború, a migráció vagy a versenyképesség. A kérdésre, hogy a nyugati demokrácia modelljét leváltaná-e valamire vagy csak megreformálná, Orbán Viktor úgy válaszolt, ő olyan megoldást keres, hogyan lehet megerősíteni a demokráciát, nem pedig leváltani valamire, amikor pedig arról kezdték faggatni, az Európai Bizottság elnöke helyében mit tenne, rávágta, az első ötlete az öngyilkosság. – Nehogy – fűzte hozzá sietve, aztán mindenkinek azt a Magyarországot ajánlotta a figyelmébe, ahol az egyik legstabilabb és leghatékonyabb kormány működik egész Európában. Szerinte ez egy parlamenti rendszer, a koalíciós kényszer nélküli kétharmados többség, amely lehetővé teszi a cselekvőkész és cselekvőképes kormányzást.

– Nem leváltani kell a demokráciát, hanem csak innovatívnak lenni, 

a demokrácia milyen formája vezet jó kormányzáshoz – tett egy autokratához méltó beismerő vallomást.. Szerinte a 2026-os parlamenti választást felvezető kampányban is a nemzeti szuverenitás lesz a fő kérdés, az általa vezetett „modern keresztény kormány” elleni kihívókat az EU finanszírozza és tartja fenn, a korrupció vádja csak propaganda, azoknak a fiataloknak pedig, akiknek ő testesít meg mindent, amit a hatalomból Magyarországon eddig láttak, azt üzente, szeretne inspirálóan hatni rájuk.

A kérdésre, hogy ha vereséget szenved a 2026-os választáson, elfogadja-e a eredményt, Orbán Viktor úgy válaszolt, nemcsak miniszterelnökként, hanem az ellenzék vezetőjeként is rekorder. –  Tizenhat évet töltöttem el az ellenzék vezetőjeként. Van gyakorlatom. Tudom, hogyan folytassam – mondta erről. Bevallása szerint túl sok minden van, amit megbánt a hatalomban töltött idő alatt, kormányfőként azonban az ő munkája a legjobb munka a világon. – Lényege az, hogy ha  akarsz jót tenni, akkor a jó helyen vagy. Hozol egy jó döntést, amellyel könnyebbé teszed az életüket. Ez a legfontosabb, mindegy, mit mondanak, mivel vádolnak – árulta el.

Általános meglepetést keltett Mexikóban, hogy múlt szombaton letartóztatásba helyeztek egy neve kezdőbetűivel J.A.S.O.-ként azonosított férfit az 1994-es elnökválasztás kormánypárti jelöltje, Luis Donaldo Colosio ellen elkövetett merénylet gyanújával.