– Már korábban is láttuk, hogy az online jelenlét kulcsszerepet játszik a napirend meghatározásában és a politikai figyelem megszerzésében, de az elmúlt egy évben ez már nem kiegészítő, hanem elsődleges kampánytér lett – fogalmazott a Népszavának Merkovity Norbert, a Szegedi Tudományegyetem politológiai tanszékének vezetője, akinek szakterülete a politikai kommunikáció és a figyelemalapú politika.
Orbán Viktor még május végén jelentette be, hogy elindul a Harcosok Klubja, vagyis a Fidesz digitális „harcosokból” álló csoportja. Ezzel együtt is a kormánypárt rákapcsolt az online jelenlétre, a miniszterelnök maga is egyre többet posztol a közösségi médiában. Nemrég éppen a Harcosok Klubja csoportba invitált új tagokat. Merkovity Norbert ezzel kapcsolatban leszögezte, noha feltehetőn a kezdeményezés nem lett akkora siker, mint várták, mégis a felhívás nem a gyengeség jelét mutatja. Sokkal inkább azt, hogy a Fidesz felismerte, a digitális térért most valóban meg kell küzdeni. Mindez nem véletlen, – hívja fel a figyelmet a politológus – míg 2022-ben még sokan úgy tekintettek az online kampányra, mint egyfajta PR-kiegészítésre, addig
2024–25-ben a politikai verseny napirendi és érzelmi oldala az online térben dől el. Ehhez pedig már nem elegendő a nagy számú hirdetés.
– Különösen a Tisza Párt felemelkedése és az európai parlamenti választások alatt vált világossá, hogy az online mozgósítás önmagában is képes tömegeket megmozgatni, még szervezeti háttér nélkül is. Persze az offline kampány – a személyes jelenlét, kopogtatás, fórumok, helyi beágyazottság – még mindig döntő lehet a választás napján, főleg egyéni körzetekben – mondta Merkovity.
A Fidesz online újításai több ponton is megmutatkoznak, a miniszterelnök mondhatni turbó fokozatra kapcsolt, és szinte óránként posztol közösségi oldalán. Egyre gyakoribbak a humoros, személyes hangvételű írások is. Merkovity Norbert mindezt váltásként érzékeli, hisz a kormányfő sokáig egyfajta „intézményi távolságtartást” alkalmazott, ritkán posztolt személyesen, jellemzően a stábja kezelte a hivatalos felületeket. A politológus kiemelte, hogy ez a váltás segíthet elérni a bizonytalan szavazókat, mert megőrzi a „jelenlét illúzióját”, még akkor is, ha olyanok látják, akik egyébként kritikusak vele szemben. – A láthatóság pedig önmagában politikai érték lett, hiszen pont erről szól a figyelemalapú politika – szögezte le.
Hanyatlás jellemzi az Orbán-kormány másfél évtizedét, az emberek már jobban bíznak Magyar Péterben, mint a miniszterelnökbenMíg eddig Orbán Viktort leginkább a pénteki rádióinnterjúiban lehetett hallani, manapság minden héten egy YouTube csatornán vendégeskedik. Merkovity Norbert kiemelte, ez a jelenlét normalizálódott, sőt, elvárt. A politikai közlések ma már nem csak sajtótájékoztatókon vagy az állami médiában hangzanak el, hanem podcastekban, YouTube-interjúkban, influenszer beszélgetésekben. – Viszont fennáll a veszélye annak – mondja Merkovity Norbert -, hogy a gyakorisága miatt elveszik a „kivételesség” aurája. Ha Orbán karaktere túl sokszor jelenik meg laza hangulatú formában, az elkezdi lebontani azt a politikai nimbuszt, amely évtizedek óta épült.
Ráadásul mindez megnyithatja a humorizálás, paródia, mémesítés kapuját, amit egy szimbolikus hatalommal rendelkező szereplő nehezen kontrollálhat. A közönség egy része elkezdheti „szórakoztató médiaszereplőként” látni őt, nem pedig politikai vezetőként. Ez egyfajta hitelvesztéshez vezethet,
különösen a mérsékeltebb vagy elbizonytalanodó szavazók körében – fogalmazott az elemző.
Alig artikulált üvöltözés, lézerfények – Orbán Viktor mindenkit kért, hogy vigyen magával még egy harcost, bámészkodók nem kellenekAz újdonságok sorának nincs vége, míg tavaly csak találgatták a szakértők, miként befolyásolja majd a politikai teret a mesterséges intelligencia (MI) térnyerése, ma már nem az első ilyen videót látjuk a Fidesz térfelén. Orbán Viktor egy olyan MI által készített videót posztolt, melyben az látszik, hogy egy magyar férfi harcol Ukrajnában, de a komor hangulatú drámai zene kíséretében koporsók is felbukkannak. Ezután Kocsis Máté oldalán jelent meg arról tartalom, hogy Magyar Péter épp a határkerítést vágja át. Noha ezek egyértelműen nem a valóságot mutatják meg, az elemző szerint az ilyen tartalmak esetén nem is ez a fontos, sokkal inkább az érzelmek.
Nem az állítólag halálra vert kárpátaljai férfi, Sebestyén József szerepel az egyik fotón, amelyet Orbán Viktor megosztott róla– Ez az eszköz különösen fontos olyan politikai kontextusban, ahol a szimbolikus dimenzió legalább annyira hat, mint a konkrét intézkedések. A technológia előnyt ad azoknak, akik nemcsak mondani, de mutatni is tudják, amit közölni akarnak, még ha ez nem is a valóság, hanem annak egy idealizált változata. Ám ez veszélyes is lehet. A politikai képalkotás elkezd elszakadni a tényektől, és az érzelmi rezonanciára épül. Így a választók egyre inkább érzésekre, benyomásokra szavaznak, nem programokra, nem politikai programalapú ígéretekre – hívta fel a figyelmet Merkovity Norbert, aki hozzátette, egyáltalán nem biztos, hogy az online újítások áttörést hozhatnak a kormánypárt számára, de mindenképp szükséges lépések voltak ahhoz, hogy versenyben maradhassanak.
A Tisza Pártnak sokszereplős közösség is kellene
– Magyar Péter nem modernizált pártelnök, hanem digitális szereplő, aki politikussá vált. Úgy kommunikál, mint egy influenszer, azaz narratívát épít, érzelmet közvetít, és folyamatosan jelen van. Ez a kommunikációs stílus nem mindenkinek áll jól, de ha hiteles személyiséggel társul, akkor rendkívül hatásos – mondta a Népszavának Merkovity Norbert azzal kapcsolatban, hogy a politikus online elérése a jóslatok ellenére egyáltalán nem csökkent az idő előrehaladtával. Posztjait organikusan, tehát hirdetés nélkül többen olvassák, mint bármely más politikusét. Mindezt annak ellenére, hogy írásai sokszor hosszúk, ami a közösségi média ökölszabálya szerint nem szerencsés, mert eltántoríthatja az olvasóit.
A politológus szerint a pártelnök azért tudott kivételt erősítő szabállyá válni, mert posztjai történetszerűek, személyesek, érzelmileg túlfűtöttek, ezáltal az olvasó úgy érezheti, egyfajta beavatást kap egy zárt világ működésébe. – A személye köré épülő politikai dráma, a rendszerből való kilépés, a belülről jövő kritikák, a folyamatos konfrontáció kiemelkedően figyelemfelkeltő. A hosszúság itt nem akadály, hanem hitelességet sugall: „ezt ő tényleg maga írta, nem egy tanácsadó.” Továbbá bevonja követőit, gyakran válaszol kommentekre, reagál a médiára, ami közvetlenebb kapcsolatérzetet ad, és fokozza az online közösség élményét – magyarázta a szakértő a politikus sikerének titkát.
Magyar Péter népszerűségét kihasználva Orbán Viktor épp ezzel próbálta támadta az ellenzéki pártot, mondván, a Tisza nem egy párt, hanem egy digitális politikai mozgalom, nekik nincsen pártjuk. Merkovity Norbert leszögezte, a miniszterelnök mondata leginkább retorikai eszköznek tekinthető, ami egyszerre ismeri el a Tisza Párt online sikerét, de egyben relativizálja is azt. Mintha csak egy virtuális jelenségről lenne szó, elbizonytalanítva azokat, akik a klasszikus pártpolitika logikájában gondolkodnak.
– A Tisza Párt vizuálisan erős kampányt folytat, a képek, videók, élő bejelentkezések valóban azt a benyomást keltik, hogy valami országos méretű történik, de ez még nem jelent automatikusan politikai infrastruktúrát. A Fidesz kommunikációja pont erre játszik rá.
Azt igyekszik elhitetni, hogy ezek csak pillanatfelvételek, nem tartós jelenlét. Hogy nincs mögötte szervezet, nincs alapszintű koordináció, helyi jelöltek vagy aktivisták. Ez a különbség a mozgósított tömeg és a beágyazott struktúra között – fogalmazott a szakértő, aki hozzátette, a politikai benyomások jelentős része mégis vizuális és érzelmi alapon alakul ki. – Ha azt látják, hogy Magyar Péter emberekkel beszélget, fórumokat tart, megtölti a művelődési házakat, akkor azt érzékelik: „itt történik valami”. A bizonytalan szavazók különösen nyitottak az ilyen vizuális megerősítésre. Ugyanakkor ha a kormányzati narratíva újra és újra azt sulykolja, hogy ez csak látszat és nincs mögötte tartalom, az elbizonytalanító hatású lehet, főleg akkor, ha a Tisza nem tud egyértelműen demonstrálni szervezeti megerősödést.
A Tisza esetén az is problémás lehet, hogy noha láthatóan igyekszik Magyar Péter levetkőzni a „one-man show” jelleget, egyelőre sem Ruszin-Szendi Romulusz, sem Bódis Kriszta, vagy a többi tiszás képviselő, meg sem közelítik a pártelnök népszerűségét.
– Rövid távon ez lehet előnyös, hasonló mozgalmak esetében már láttunk olyat, hogy egy karizmatikus vezető tömegeket tud maga mögé állítani, ami akár választási áttörést is hozhat. A kockázatok hosszú távon jöhetnek elő. Például egy országos kampányban, különösen egyéni körzetekben, elengedhetetlen a jól beágyazott helyi jelöltek, hiteles „helyi arcok” jelenléte. Ha ez nincs, a mozgósítási képesség is gyengébb, különösen a választás napján. Ha nem sikerül a „Magyar-márkából” sokszereplős, fenntartható politikai közösséget építeni, akkor a választási eredmény ugyan csúcsosodhat, de a későbbiekben jelentősen visszaeshet a támogatás.
„Ha ez fog körülvenni minket az következő 11 hónapban, annak polgárháborús következményei lehetnek”