Ma este hirdetik ki az idei egyetemi felvételi ponthatárokat, így mintegy 130 ezer jelentkező tudhatja meg, felvették-e valamelyik felsőoktatási intézménybe. A tavaszi felvételi időszakban összesen 129 730-an adták be jelentkezésüket a szeptemberben induló képzésekre, 8740 fővel többen, mint egy évvel korábban. Ez jelentős emelkedés az elmúlt évekhez képest: a jelentkezők száma 2020-ban érte el a mélypontot, ami 91,5 ezer főt jelentett.
A felsőoktatás iránt azután kezdett ismét nőni az érdeklődés, miután a kormány könnyített a bejutás feltételen: egyebek mellett eltörölték a minimumponthatárokat, a felvételihez szükséges emelt szintű érettségi, valamint a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga kötelezőségét. Minderre azt követően került sor, hogy az állami egyetemek nagy része alapítványi fenntartásba került, az alapítványok kuratóriumaiban pedig nagy számban jelentek meg kormányközeli személyek, üzletemberek és politikusok. Változott a pontszámítás is, az egyetemek maguk határozhatják meg, milyen eredményekért, követelményekért adnak pluszpontokat. Tavaly és tavalyelőtt számos - főleg vidéki - egyetemre rekordalacsony pontszámokkal is be lehetett kerülni.
Kevesebb diákkal kevesebb állás lesz, az Orbán-kormány miatt az egyetemeknek gyorsan ki kell találniuk, mivel pótolják a kieső bevételeketUgyanakkor, miközben a jelentkezők száma nőtt, az állami ösztöndíjas férőhelyek száma 87 ezerre csökkent a tavalyi 96 ezerről, de a kormányzat szerint ezzel továbbra is biztosított az államilag támogatott helyekre felvett tanulók eddigi aránya. A 2024-es általános felvételi eljárásban összesen 72 ezer főt vettek fel állami ösztöndíjjal támogatott helyre.
A legnépszerűbb egyetem idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lett 18 237 első helyes jelentkezővel. A második helyen a Debreceni Egyetem végzett (10 814 fő), a harmadikon a Szegedi Tudományegyetem (8892 fő). Mindhárom intézménybe többen adták be a jelentkezésüket, mint tavaly.
A legnépszerűbb képzési területek a gazdaságtudományok (25 606 jelentkező) és a műszaki és informatikai képzések (24 613 jelentkező). A harmadik a pedagógusképzés 21 105 jelentkezővel, ám ezen belül az öt- vagy hatéves, osztatlan tanárképzésekre mindössze 2226 fő jelentkezett első helyen. Ez a szám továbbra is alacsony és gondot jelenthet az utánpótlásban; a jelentkezők közül nem mindenkit vesznek fel, de a végzettek körében is gyakori a korai pályaelhagyás.
Mindeközben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az általános és középiskolákban több mint 14 ezer tanár éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt a következő öt éven belül.
Minden második tanár 50 éves vagy idősebb, a pályakezdők száma továbbra is alacsonyA Mol lesz a BME-t fenntartó cég többségi tulajdonosaSok magyar fiatal a politikai-társadalmi helyzet miatt megy külföldre tanulni, és nagy részük nem is akar hazaköltözniNőtt a jelentkezők száma a pedagógusképzésbe, a legidősebb magyar, aki még egyetemista akar lenni 83 éves