Több az új egyetemista, egyes képzések minimumpontjai között hatalmas különbségek alakultak ki

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szerint az elmúlt 13 évben egyszer sem volt ilyen magas a sikeresen felvételizők száma, ami számszerűleg igaz, de az arányokat tekintve már más a helyzet. 

Fiatalok az oktatási mennyország kapujában – Galéria a 2025-ös Pont Ott Partiról

Szerda este nyolc órakor hozták nyilvánosságra az idei egyetemi felvételi ponthatárait, mintegy 130 ezer jelentkező tudhatta meg, szeptembertől melyik intézményben kezdheti meg felsőfokú tanulmányait. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a Veszprémben megrendezett Pont Ott Partin jelentette be, a jelentkezők közül 95 907 leendő egyetemi hallgatót vettek fel, ami 5573 fővel több, mint 2024-ben. A legtöbb jelentkezőt vonzó egyetemnek idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bizonyult, ahova 12 583 főt vettek fel, mintegy 600 hallgatóval többet, mint egy évvel korábban. Az egyetem közlése szerint az ELTE legmagasabb ponthatára idén az állami ösztöndíjas szakok közül a jogász osztatlan szakon volt: 479 pont - ami 3 ponttal több, mint tavaly. Közölték azt is, hogy az ELTE gólyáinak 82 százaléka (10 268 fő) állami ösztöndíjas finanszírozási formában tanulhat.

Kihirdették a 2025-ös felvételi ponthatárokat

A legtöbb jelentkezőt vonzó egyetemnek idén is az ELTE bizonyult, ahova 12 583 főt vettek fel, mintegy 600 hallgatóval többet, mint egy évvel korábban.

Érkeznek az egyetemi ponthatárok, mintegy 130 ezer fiatal tudhatja meg, felvették-e valamelyik felsőoktatási intézménybe

A tavaszi felvételi időszakban összesen 129 730-an adták be jelentkezésüket a szeptemberben induló képzésekre, 8740 fővel többen, mint egy évvel korábban. 

A Mol lesz a BME-t fenntartó cég többségi tulajdonosa

A társaság 50 milliárd forintos vételi ajánlatot tett az egyetemet fenntartó Zrt.-re. A BME vezetése üdvözli a döntést.

Ezentúl nem vehet fel külföldi diákokat a Harvard Egyetem

Az érintett, már az intézménybe járó hallgatóknak más egyetemre kell átiratkozniuk a következő tanévben, ellenkező esetben elveszítik diákvízumukat.

Donald Trump rendeletet írt alá, hogy az egyetemek tegyék közzé a külföldi finanszírozásokat, hallgatóikat pedig ne „woke” kritériumok alapján vegyék fel

Ezúttal is a Harvard Egyetem került célkeresztbe.

Sok magyar fiatal a politikai-társadalmi helyzet miatt megy külföldre tanulni, és nagy részük nem is akar hazaköltözni

A külföldi diplomával elérhető jobb munkalehetőségek csak második szempontként játszanak közre a döntésben.

42 ingatlanját adná el az agráregyetem, 900 millióért árulnak egy keszthelyi strandot

Pár éve még a MATE helyi vezetése a keszthelyi Georgikon Vízitelep és Strand fejlesztését tervezte, most azonban ettől is megválnának.

„Csak béremeléssel nem lesz vonzóbb a tanári pálya”

Alig több mint 2200-an jelentkeztek első helyen öt- vagy hatéves tanári szakokra, a szakszervezetek szerint így a nyugdíjba vonulókat sem lehet majd pótolni.

Nőtt a jelentkezők száma a pedagógusképzésbe, a legidősebb magyar, aki még egyetemista akar lenni 83 éves

A pedagógia már a harmadik legnépszerűbb képzési terület.

Lesújt a Trump-adminisztráció a baloldalinak vélt egyetemekre

Nőtt az egyetemre jelentkezők száma

Kevesebb diákkal kevesebb állás lesz, az Orbán-kormány miatt az egyetemeknek gyorsan ki kell találniuk, mivel pótolják a kieső bevételeket

Miközben az Orbán-kormány igyekszik szűkebbre szabni az államilag támogatott férőhelyeket, beindult a lobbi.

Alig van egyetemista, aki nem dolgozik

Egyre többen akarnak diploma után tartós külföldi munkát szerezni, de ez egyre kevesebbeknek sikerül.

Megválasztották az ELTE következő rektorát

Darázs Lénárd, az ÁJK Polgárjogi Tanszékének egyetemi tanára Borhy Lászlót váltja az ELTE élén augusztus elsejétől.

Nincs megegyezés, tovább harcol a MOME Front

Nem jött létre a megegyezés a Zugligeti úton, a hallgatók pedig folytatják az akciókat a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. 

Meghátrált a MOME kuratóriuma, a rektor bizalmi szavazást kér saját maga ellen

Az egyetem a hallgatók tiltakozására reagálva megerősíti a szenátus jogkörét. 

Cáfolja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, hogy megszűnne a germanisztika tanszék

Az intézmény közölte, a kevés hallgató miatt kezdett egyeztetni a Károli Gáspár Református Egyetemmel arról, hogy nyitott volna-e az érintett hallgatók és oktatók átvételére. A javaslat alapján együttműködési megállapodást kötöttek.

Szinte az összes egyetemen csökkentik az állami finanszírozású férőhelyek számát

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint szinte biztos, hogy oktatói elbocsátások várhatók több egyetemen is az intézkedés miatt. Van egy számottevő nyertes is, mégpedig a Miniszterelnökség alá tartozó NKE.

Fejlesztés helyett csak megszállták a magyarországi egyetemeket, a Fidesz háttérhatalmat épített

A közérdekű vagyonkezelő alapítványokba szervezett egyetemek ugyan közel kétszer annyi pénzből gazdálkodnak, mint a megmaradt államiak, ez a rangsorpozíciókra alig volt hatással. A szakértők szerint nem is ez a fontos.

Magyaros jövő

Beugró

Hat magyar modellváltó egyetem keresetet nyújtott be az Európai Bizottság döntése miatt Erasmus-ügyben

Szerintük EU és az Orbán-kormány jogállamisági vitájának nincs köze a magyar egyetemekhez.

„Belekényszerítették a BME-t a modellváltásba”

A Szenátus az egyetem túlélése érdekében döntött – mondta lapunknak Halmos Balázs egyetemi docens.

A szenátus elfogadta a BME modellváltását

Az intézmény a több modellváltó egyetemmel ellentétben nem egy alapítvány, hanem egy zrt. fenntartásába kerülhet január elsejétől. 

Az ELTE BTK oktatói Hankó Balázsnak: Állítana karácsonyfát a családjának, ha a lucfenyő is a tanársegédi garantált bérének 10-20 százaléka volna?

Most, hogy Orbán Balázs megvédte a doktori disszertációját, akár foglalkozhatna is a kormány az egyetemek alulfinanszírozottságával.

Az Orbán-kormány kiterjeszti az oktatásban a honvédelmi nevelést

Emellett megújítanák a nemzeti tisztképzést, a javaslatok kidolgozásába pedig az illetékes minisztereken kívül bevonják Orbán Balázst is.

Amikor a kortársak közel jönnek

Rendhagyó és hazánkban unikális edukációs programot nyújt a Kontextus Program, a Független Képzőművészeti Tanszék és a CEU Demokrácia Intézetének ingyenes interdiszciplináris műhelye. Szeptember óta kéthetente egy délutánon át a Nádor utcai épületben zajlik a képzés, melyre a felsőoktatásban tanuló hallgatók szaktól és évfolyamtól függetlenül pályázhattak. A legutóbbi programon a dezinformáció, intervenció és a cselekvés kurrens témáit járták körül különféle művészi megközelítésekből, a dokumentumfilmtől a közösségi színházon, performanszon át a köztéri szobormustráig. Előkerült egy Fidesz-akció is 1988. november 7-éről, még a szervezet liberális régmúltjából, amivel kapcsolatban a hallgatók konfrontálódhattak az élő történelem különböző aspektusaival, (dez)információs felületeivel is.

Itt a törvénymódosítás, az Orbán-kormány ingyen adná az egyetemi oktatást a 30 alatti, házas, kisgyermekes hallgatóknak

Ha eddig önköltségesre jártak, átsorolják őket állami ösztöndíjas képzésre.

Erasmus-ügy: Hiába állít mást az Orbán-kormány, Brüsszel és Budapest között hónapok óta nem volt érdemi párbeszéd

A közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021-es törvény módosítása elengedhetetlen az Erasmus+ oktatási csereprogram és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési program uniós finanszírozásának a helyreállításához.