elemzés;Magyarország;felsőoktatás;diákok;keretszámok;Akadémiai Dolgozók Fóruma;

A 2024/25-ös tanévben még 328,5 ezer hallgató járt egyetemre

Nem oda akarnak menni egyetemre a magyar diákok, ahová terelnék őket, a tavalyinál is kevesebben kerülhetnek be államilag finanszírozott képzésre

Ha az év elején megállapított felsőoktatási keretszámok maradnak irányadóak a felvételi ponthatárok meghatározásánál, idén ősszel a tavalyinál is kevesebb diák kerülhet be államilag finanszírozott képzésre bizonyos területeken. Az egyre sorvadó természettudományos képzésekben üresen maradhatnak a helyek.

Több mint két hét van hátra a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetéséig. Az előzetesen, év elején meghirdetett keretszámok alapján 2026 őszétől létszámcsökkenés várható számos közkedvelt egyetemen az államilag finanszírozott képzésekben a tavaly felvettek számához képest, különösen a társadalomtudományi, a pedagógusképzési és a bölcsészeti területeken – figyelmeztetett az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF). Mindez azért is különösen fájdalmas, mert Magyarországon az Európai Unión belül a harmadik legalacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25–34 éves korosztályban.

Az előzetesen meghirdetett keretszámokhoz képest a felvettek száma még változhat valamennyit, a végső döntést a ponthatárokról az Oktatási Hivatal hozza meg. Egy oktatáskutató úgy fogalmazott kérdésünkre, hogy 

az államilag finanszírozott alapszakos helyek intézmények közötti elosztását 2010 után – az addigi algoritmikus gyakorlat helyett – felváltotta a miniszteri döntés, ami lehetővé tette a „kézből etetést”, az egyedi intézményi alkukat.

Gárdos Judit szociológus, az ADF képviselője, aki az ADF elemzését készítette, szintén az átláthatóságot hiányolja a finanszírozott helyek elosztásánál. Úgy gondolja, mindenképpen olyan mechanizmusra lenne szükség, ami nem hagy teret az egyéni lobbizásnak. Eddig ugyanis az oktatás- és tudománypolitika a megfélemlítésre épült, és figyelmen kívül hagyta az ország, a tudomány és az ezekért dolgozók hosszú távú érdekeit, miközben hatalompolitikai szempontok alapján osztotta újra évente a lapokat.

Gárdos Judit elemzése szerint az egyik nagy vesztes az Eötvös Loránd Tudományegyetem lehet, amely az ország legnagyobb egyetemeként az ott oktatott tudományterületek legtehetségesebb diákjait vonzza és éppen ezért általában a ponthatárok is magasak. 

Az előzetes keretszámok alapján az ELTE 877-tel kevesebb diákot vehet fel idén nyáron államilag finanszírozott helyre, mint tavaly.

Ráadásul – mutatott rá a Népszavának Gárdos Judit – még az ilyen népszerű egyetemeken, mint az ELTE sem tudnak minden állami finanszírozott helyet feltölteni, hiszen míg a társadalomtudományi helyekért nagy a tolongás, a természettudományos képzésekre nincs elég jelentkező. A szociológus szerint a fiatalok ilyen módon való terelése bizonyos képzések felé nem működik, hiszen az, hogy valaki mérnök lesz vagy történész, nem a felvételi évében dől el.

„Ha azt akarjuk, hogy több természettudós legyen, akkor a középiskolai oktatást kell jobbá tenni. Akkor lesznek népszerűbbek ezek a területek, ha jó tanárok jó felszereltség mellett tanítják ezeket a tárgyakat” – mondta Gárdos Judit.

2025-ben összességében a felvett egyetemisták 23 százaléka tanult önköltséges formában, de egyes területeken – amelyeket az előző kormány nem támogatott – ennél sokkal magasabb ez az arány. 

A tavaly ősszel jogi képzésre felvettek 75,4, a gazdaságtudományi képzésre felvettek 40,5 százaléka, a társadalomtudományos képzésre felvettek 35 százaléka fizetett tandíjat.

 Ez azt is jelenti, hogy ezekről a területekről a szegényebb családból származó diákok egy része teljesen kiszorul. Az is szembeötlő Gárdos szerint, hogy a Fidesz kormányzat által leginkább üldözött bölcsész- és társadalomtudomány kerül ismét veszélybe, utóbbi területre a 20 legnagyobb magyar egyetem közül 11-ben vehetnek fel idén nyáron (helyenként lényegesen) kevesebb diákot, mint 2025-ben.

Emellett hét egyetemen a pedagógusképzés keretszámát is csökkentették, ami különösen érthetetlen a betöltetlen tanári állások magas számának fényében. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan az is látszik, hogy több olyan egyetemen emelték a férőhelyek számát, ahol már tavaly sem sikerült feltölteni a keretszámokat. Ilyen például a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ahol 2025-ben sem államtudományi, sem bölcsészeti, sem pedagógusképzési, sem műszaki területeken nem töltötték be az államilag finanszírozott keretszámot. Ennek ellenére 2026-27-ben az NKE még több helyet kapott.

Ilyen az Óbudai Egyetem is, amely 2026 őszére szinte az összes területre több helyet kapott, mint ahány hallgatót tavaly – önköltséges és állami finanszírozású helyre összesen – fel tudott venni. 

Ezekből a példákból az látszik, hogy a helyek központi elosztása egyáltalán nincs összhangban a diákok igényeivel, miközben egyes szakokon nagy a tolongás és szinte csak fizetős helyre van esély bekerülni, máshol nem képesek feltölteni a létszámot és az államilag finanszírozott helyek gyakorlatilag elvesznek.

 „Tavaly a legnagyobb 20 magyar egyetem közül 13 kevesebb diákot vett fel állami finanszírozással, mint amennyit az előzetesen megállapított keretszám lehetővé tett volna. Az állami finanszírozású keret mintegy 13 százaléka maradt betöltetlen” – szól az ADF elemzése. A legnagyobb probléma a korábban már emlegetett természettudományos képzésben van, ezen a területen egyetlen nagy magyar tudományegyetem sem tudta feltölteni a keretszámait tavaly ősszel.

Újranyitják a szolidaritási perek aktáit, őszre születhetnek ítéletek. A főváros folyószámlája már több mint 50 milliárd forint mínuszban van.