„Az egyetemi rektorok többsége hű a NER-hez, az Orbán-kormányt szolgálta az intézménye helyett”

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) tanárai és hallgatói jól fogadták a hírt, hogy a 2022-ben alapítványi hátterűvé átalakított 21 felsőoktatási intézményt a Tisza-kormány visszaadja majd az államnak - ezt mondta megkeresésünkre Miseta Attila, a PTE rektora. A 25 ezer hallgatót oktató pécsi egyetemet Miseta Attila 2018 óta irányítja: a 66 esztendős orvos-biokémikust arra kértük, foglalja össze az alapítványi működés tapasztalatait.

A júliusban leköszönő rektor azzal kezdte, hogy az egyetemek alapítványivá szervezése önmagában nem lett volna ördögtől való ötlet, a felsőoktatásra sokat fordító államok többségében jól működnek az ilyen intézmények. Nálunk azonban úgy tűnt, a kormány nem azért alakítja át az állami tulajdonú egyetemeket alapítványivá, hogy azok jobban működjenek, hanem azért, hogy a Fidesz egy kétharmadosnál nem súlyosabb választási vereség esetén is a kezében tarthassa ezeket az intézményeket, illetve azért, hogy a gazdálkodásuk a társadalom számára ellenőrizhetetlen legyen.

A PTE vezetői és oktatói tartottak attól, hogy az egyetem a modellváltással Fidesz-vezéreltté válik, a szenátus mégis megszavazta az átalakulást.

A döntést Miseta Attila ekképp indokolta: - A kormány azt ígérte, hogy ha megszavazzuk az átalakulást, duplájára emelik a nekünk nyújtott állami támogatást, és mivel az egyetemi bérek méltatlanul alacsonyak voltak, a mézesmadzag hatott. Megígérték, hogy vagyonhoz juttatnak minket, s mindez erősíti gazdasági önállóságunkat. Ráadásul úgy tudtuk, hogy az átalakulás után gyorsabb lesz majd nálunk az ügyintézés, mivel nem lesz szükség közbeszerzésre, ami elnyújtja és megdrágítja a fejlesztéseket és a beszerzéseket.

Az alapítványivá vált az egyetem megkapta az általa használt épületek tulajdonjogát, szabadon gazdálkodhatott velük. Voltak egyetemek, amelyek kaptak az államtól részvényeket is, hogy azok osztalékából kiegészítsék forrásaikat - a PTE ilyen juttatásból nem részesült. Az ügyintézés viszont a modellváltással nem lett gyorsabb, a beruházásokhoz és a nagyobb vásárlásokhoz továbbra is közbeszerzés kellett.

A legnagyobb gond azonban – mint arról többször írtunk – az volt, hogy a kuratóriumokba ejtőernyőztetett Fidesz-politikusok miatt az Európai Unió úgy látta: modellváltó egyetemeink elvesztették autonómiájukat. Az unió szerint ezeknek az intézményeknek a gazdálkodása átláthatatlanná vált, ezért, ha uniós pénz kapnak, akkor annak sorsa követhetetlen lesz majd. Emiatt a modellváltó intézmények nem pályázhattak uniós támogatásokra, és nem vehetettek részt a közösség által finanszírozott nemzetközi oktatási és kutatási programokban, az Erasmusban és a Horizonban. A rektor ezt súlyos veszteségként élte meg.

- A hallgatóink számára addig nagy lehetőséget jelentett, hogy külföldi egyetemeken tanulhattak, és ott kitágult a szemléletük. A kormány létrehozta ugyan a Pannonia ösztöndíjat, ami finanszírozta hallgatóink külföldi tanulmányait, ám a rangos európai egyetemek nem fogadták diákjainkat, mivel ők is úgy látták, hogy nem vagyunk autonóm partnerek – fogalmazott. A Horizon keretében folyó, uniós támogatottságú kutatások korábban évente sok milliárd bevételt hoztak egyetemünknek, az átalakulás után ez a forrás elveszett, mert az európai egyetemek - attól tartva, hogy elbukják miattunk uniós pályázataikat - nem mertek bevenni minket a közös kutatómunkába. Ezzel kiestünk az európai kutatás vérkeringéséből.

A Fidesz által vezényelt kuratóriumok okán sokan azt prognosztizálták, hogy a párt ideológiája és politikai üzenetei előbb-utóbb beszivárognak az egyetemi tanórákra és jegyzetekbe, főképp a társadalomtudományi tárgyak esetében. (Az általános és középiskolai tananyagban ez már évek óta tetten érhető.) Miseta Attila szerint a kormány - szerencsére - nem tett kísérletet a tananyag Fidesz-ízlésének megfelelő reformjára.

A rektor úgy gondolja, hogy egyetemeink alapítványi modellváltása akár sikeres is lehetett volna. Ehhez a kuratóriumba nem a kormánypártok által rángatható aktív vagy épp tartalékállományban lévő politikusokat kellene delegálni, hanem tekintélyes szakembereket, tudósokat, vállalkozókat, akik képesek átlátni egy ilyen intézmény működését, jövőjét és helyét a világban, emellett kapcsolatrendszerükkel tenni tudnak az egyetemért. Ám ha ez így lenne, akkor se a kurátorok mondanák meg, hogy merre kell haladnia az egyetemnek, hanem a szenátus fogalmazná meg az intézmény rövid- és hosszú távú programját, amiről aztán a kuratórium - mint valami bölcsek tanácsa - véleményt mondana, majd az általuk is elfogadott program megvalósítását kontrollálná, bírálná, segítené. A kuratórium tagjaira az illetékes minisztérium tenne javaslatot, de csak az lehetne tag, aki élvezi a szenátus kétharmadának támogatását. A tagok határozott időre kapnának megbízást, s ha valamelyikükkel az egyetem elégedetlen lenne, akkor a szenátus kétharmados döntéssel leválthatná őt. A kuratórium felügyelné az egyetem gazdálkodását is, ám az elképzelhetetlen lenne, hogy az intézmény fejlesztéseit és beszerzéseit a kurátorok oly módon befolyásolják, hogy annak eredményeként nem az egyetem, hanem a kurátorok valamelyikének érdekköre járna jól – tette hozzá a PTE rektora.

Miseta Attila bízik abban, hogy az állam kezébe visszakerülő egyetemek megint részt vehetnek a két programban. Arról is kérdeztem a rektort, hogy a diákok kritizálták-e a modellváltást az Erasmus elvesztése miatt, és ennek a hallgatói önkormányzat adott-e hangot.

A diákok elégedetlenkedtek – mondta a rektor –, ám a hallgatói önkormányzat nem tiltakozott. Régóta tapasztalom, hogy

Arra koncentrálnak, hogy az éppen hatalmon lévő kormány politikusaival jó kontaktust építsenek ki. Aligha véletlen, hogy a kormánytagok, a felelős beosztású minisztériumi dolgozók és az állami pénzekre sikerrel pályázó vállalkozók között sok olyan embert találunk, akik egykor az egyetemi hallgatói önkormányzat vezetőjeként vállaltak először közéleti szerepet, és akkor alapozták meg karrierjüket.

A felsőoktatási intézmények érdekvédelmi szervezete, a rektori konferencia sem emelt szót a modellváltás mikéntje és káros következményei miatt. Miseta Attila gyakran ki is hagyta a konferencia üléseit, mert azt látta, hogy a rektorok többsége hű a NER-hez, és nem intézményének, hanem a kormánynak szolgál. Ezt bizonyítja, hogy hat egyetem - a pécsi nem volt köztük - pert indított az Európai Unió Bíróságán az Erasmusból történt kizárás ellen. Amiatt viszont a konferencia sosem emelt szólt, hogy a kuratóriumok fideszes tagjait kitegyék a grémiumokból.