Sok magyar fiatal a hazai politikai és társadalmi környezet miatt döntött úgy, hogy inkább külföldön kezdi meg egyetemi tanulmányait – derült ki a nemzetközi felsőoktatás területén másfél évtizedes tapasztalattal rendelkező, a középiskolásoknak iskola melletti kiegészítő képzést nyújtó Engame Akadémia friss kutatásából. Bár a felmérés nem reprezentatív, az eredmények jól mutatják, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a magyar fiatalokat a külföldi továbbtanulásban.
A kérdőívet 504 külföldön diplomázott vagy jelenleg is külföldön tanuló magyar diák töltötte ki 2025 január és március között, az elemzés alapját pedig az a 402 fő képezi, akik Magyarországon szereztek érettségit. A válaszadók közül a legtöbben (48,8 százalék) a magyarországi politikai és társadalmi környezetet jelölték meg fő tényezőként, amely befolyásolta döntésüket a külföldi egyetemi tanulmányok mellett, és csak második szempontként szerepeltek a külföldi diplomával elérhető jobb munkalehetőségek, ezt a válaszadók 36,1 százaléka jelölte meg.
Az Engame Akadémia oktatási vezetője, Nádas Rita lapunk kérdésére elmondta,
a korábbi, 2017-es kutatásukhoz képest növekedett azoknak az aránya, akik a hazai politikai és társadalmi környezett miatt döntöttek a külföldi továbbtanulás mellett. De a kitöltők 33,1 százaléka a magyar felsőoktatás színvonalát is olyan befolyásoló tényezőnek tartotta, ami miatt inkább külföldi egyetemre jelentkeztek.
A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók nagy többségét (95,5 százalék) a közeli családtagjaik ösztönözték a külföldi továbbtanulásra. A legnépszerűbb célországnak az Egyesült Királyság, Hollandia, Dánia és Ausztria bizonyultak. Ebben szerepet játszhatnak az EU-n belüli könnyített munkalehetőségek (a válaszadók 66,9 százaléka végzett valamilyen munkát egyetem mellett), az elérhető ösztöndíjak, valamint bizonyos képzések esetében a hazainál alacsonyabb tandíjak, illetve akár a tandíjmentesség is.
A felmérést kitöltők között 210-en voltak, akik már megszerezték diplomájukat, nekik a 39,5 százalékuk (83 fő) tért vissza Magyarországra.
Ugyanakkor a tanulmányaikkal végzett, jelenleg még külföldön élő válaszadók 28 százaléka tervezi, hogy hazaköltözik, míg a többség (72 százalék) nem szándékozik visszatérni Magyarországra.
Azok körében, akik még tanulnak, 27,1 százalék volt azoknak az aránya, akik diploma után vagy később haza szeretnének jönni, további 40,4 százalékuk viszont nem tervezi, hogy a közeljövőben visszaköltözik Magyarországra, 32,5 százalékuk pedig nem tudott válaszolni erre a kérdésre.
A hazaköltözés mellett egyébként érzelmi alapon, a család, a barátok és a megszokott lakóhely miatt döntenek a legtöbben.
Kevesebb diákkal kevesebb állás lesz, az Orbán-kormány miatt az egyetemeknek gyorsan ki kell találniuk, mivel pótolják a kieső bevételeketAlig van egyetemista, aki nem dolgozik