A 13. havi nyugdíj visszavezetését említik első helyen a magyarok az elmúlt 15 év legfontosabb kormányzati eredményei között. Ezt szorosan követi az Orbán-kormány családtámogatási politikája, a többgyermekes családok kiemelt támogatása – mutatta ki a Policy Solutions kutatása. Nagyjából minden harmadik válaszadó gondolja így, de viszonylag sokan (21 százalék) a rezsicsökkentést is a legnagyobb sikerek között tartják számon. Negyedik helyre a „migráció elleni fellépés" került 18 százalékkal, míg 17 százalék szerint az a kormány egyik legnagyobb sikere az, hogy Magyarország nem sodródott bele a háborúba.
A bérek emelkedését és az életszínvonal javulását viszont mindössze 10 százalék választotta, ami csupán a 12. helyre volt elég. Még kevesebben honorálták az „LMBTQ-propagandával" szembeni fellépést (8 százalék, 15. hely), és ennél is kevesebben értékelték sikeresnek a magyar vidék fejlesztését (6 százalék, 16. hely).
Évről évre rosszabbul él a nyugdíjasok többsége, egyre csökken a nyugdíjak reálértékeA problémák sorában az egészségügy állapota zavarja leginkább a magyarokat – állapította meg a Policy Solutions. A válaszadók 35 százaléka jelölte meg a három legnagyobb probléma között az egészségügy helyzetét. A második és harmadik helyen a megélhetés költségeinek drámai emelkedése (27 százalék), valamint a korrupció mértéke (26 százalék) végzett.
A megkérdezettek öt évvel ezelőtt is az egészségügyet minősítették az Orbán-kormány legnagyobb közpolitikai kudarcának.
Lényeges változás a megélhetéssel összefüggő témák előretörése.
2020-ban a lakhatás például az utolsó helyen állt a problémás ügyek rangsorában, ma már a 7. helyet foglalja el a 20 tételből álló listán. A korrupció iránti érzékenység szintén jelentősen erősödött. Némileg meglepő módon a stadionépítések is napjainkra érték el a társadalom ingerküszöbét: a stadionépítések kérdése öt éve még csak az utolsó előtti helyen állt, idén viszont már a középmezőnyben, a 9. helyen található.
Kezdi elveszíteni a Fidesz a kisvárosokat, a magyarok többsége már nem hisz az orbáni csodábanEzzel párhuzamosan jócskán visszaesett a listán az „orosz kapcsolat", valamint a környezetvédelem: az Oroszországgal szembeni kiszolgáltatottság csak a 17. helyen, a zöld ügyek és a klímavédelem elhanyagolása jelenleg a 18. helyen szerepel a problémák felsorolásában. Ugyanakkor az utóbbi egy-két évben gyorsan beküzdötte magát a középmezőnybe az akkumulátorgyárak építése és a vendégmunkások beengedése. Mindkét kérdés hasonló mértékben aggasztja a magyarokat, mint amennyire az oktatási rendszer alacsony színvonala.
„Akkumulátorgyártás? Egyetlen hátránya, hogy nincs előnye”A kormánypárti szavazók az egészségügyi ellátás romlását és a megélhetési költségek kiugró emelkedését tartják a leginkább kudarcosnak az elmúlt 15 évből, miközben a képzett munkaerő külföldre vándorlását is az átlagosnál jóval égetőbb problémaként értékelik. A Tisza Párt szavazói számára a korrupció mértékének növekedése a legkiemelkedőbb kudarc, de ettől nem sokkal marad el az egészségügyi ellátás színvonalának romlása sem. A Policy Solutions hangsúlyozta:
abban pártokon átívelő egyetértés van, hogy a családtámogatási politikát, a 13. havi nyugdíjat és a rezsicsökkentést egy következő kormánynak is folytatnia kellene.
A magyar társadalom 50 százaléka szerint Orbán Viktor 2010 utáni kormányzása negatív hatással volt Magyarország fejlődésére, és csak 39 százalék látja úgy, hogy az elmúlt másfél évtized pozitív változást hozott. Különösen a fiatalabb és magasabban képzett választók ítélik meg úgy, hogy az Orbán-kormány inkább hátráltatta, mint elősegítette Magyarország fejlődését. Az idősebbek és az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében az ellenkezőjét gondolják nagyobb arányban. Ebben a kérdésben óriási a különbség a kormánypárti és ellenzéki tábor között: a fideszesek 88 százalékának pozitív, a tiszás szimpatizánsok 87 százalékának negatív a véleménye az Orbán-kormány eddigi teljesítményéről.
A Policy Solutions adatai szerint két terület emelkedik ki, ahol a társadalom relatív többsége javulást érzékel: a családtámogatások és a sport helyzete. A kormányra azonban nem vet jó fényt, hogy a többi,
21 közpolitikai területen a magyar társadalom nagyobb arányban érzékelt romlást, mint javulást.
A családtámogatás és a sport mellett hat olyan terület van (kultúra, állami ügyintézés, közbiztonság, munkahelyteremtés, fiatalok életkezdési lehetőségei, a cigányság helyzete), ahol a javulást és a változatlanságot érzékelők összesített aránya meghaladja a romlást tapasztalókét.
Az egészségügy terén 67 százalék – a társadalom több mint kétharmada – visszaesést érzékel, 63 százalék szerint pedig nőtt a szegények és gazdagok közötti szakadék.
A társadalom többsége romlást tapasztalt az elmúlt 15 év során a korrupció mértékében (60 százalék), a közoktatás állapotában (59 százalék), Magyarország nemzetközi megítélésében (58 százalék), a szegényebb rétegek felemelkedési esélyeit tekintve, a gazdaság helyzetében, az életszínvonalban (utóbbi három egyaránt 57 százalék), a demokrácia működésében (54 százalék), a falvak helyzetében (52 százalék), a nemzeti érdekek érvényesítésében és a sajtószabadság esetében is (szintén 52-52 százalék).
A 65 évesnél idősebbek csaknem fele legalább öt gyógyszert szed MagyarországonA többség minden településtípusban romlást tapasztal a legtöbb kérdésben, ez a tendencia különösen erősen jelenik meg a fővárosiak és a megyeszékhelyeken élők körében – hívta fel a figyelmet a Policy Solutions. Még a kormánypárti szavazóknak is csak 40 százaléka állítja azt, hogy javult a demokrácia állapota. A Tisza Párt támogatóinak mindössze 2 százaléka, a DK-sok 3 százaléka, a Mi Hazánk híveinek 2 százaléka vélekedik így. Az ellenzéki szavazók közül a tiszások ítélik meg leginkább negatívan saját háztartásuk anyagi helyzetének alakulását: kétharmaduk romlásról számolt be 15 éves távlatban.
2024 októberében a válaszadók csupán 6 százaléka számított anyagi helyzetének javulására, 2025 márciusában ez az arány 21 százalékra emelkedett. Az elmozdulás döntően a kormánypárti szavazók körében következett be. Az ellenzéki szavazókat nem érte el az optimista hangulat, körükben ellentétes tendencia figyelhető meg.
Leggazdagabb magyarok: Mészáros Lőrinc már napi 1,1 milliárd forinttal növeli a vagyonát, Tiborcz István majdnem duplázottA magyarok közel kétharmada (65 százalék) egyetért azzal, hogy az Orbán-kormányok 2010 óta tartó regnálása elsősorban a gazdagoknak kedvez. Ez a szám árnyalatnyi, 2 százalékpontos csökkenést mutat 2020-hoz képest. A megkérdezettek abszolút többsége szerint (57 százalék) a kormány kizárólag azokkal törődik, akik rá szavaznak. Szintén a magyarok kétharmada (66 százalék) látja úgy, hogy csak az tud előrejutni, aki jóban van a kormánnyal.
Csupán 39 százalék gondolja azt, hogy Magyarország jelenlegi pozíciója erősebb, mint 15 évvel ezelőtt volt. Az abszolút többség (56 százalék) ezzel nem ért egyet. A válaszadók 44 százaléka elsősorban a magyar kormányt tartja felelősnek az uniós források befagyasztásáért, ez az arány jóval magasabb azokénál, akik szerint az EU intézményei okolhatók a helyzetért (26 százalék). További 26 százalék mindkét felet egyaránt hibásnak látja.
Bár a fideszes szavazók 56 százaléka kizárólag az uniós intézményeket hibáztatja, még a kormánypárti tábor 38 százaléka is részben vagy egészben elismeri a kormány felelősségét. A Tisza Párt támogatói körében az elsöprő többség (73 százalék) a kormányzatot tartja egyedüli felelősnek.
A Policy Solutions egy évvel a 2026-os parlamenti választás előtt azt is vizsgálta, hogy különféle témákban melyik politikai erő élvez nagyobb bizalmat. A magyarok a legtöbb kérdésben, ha kis mértékben is, de Magyar Pétert és a Tisza Pártot látják kompetensebbnek.
Orbán Viktort és a Fideszt három területen ítélik egyértelműen erősebbnek: a családtámogatások és a migráció megállítása esetében, valamint abban, hogy a mostani kormány inkább kimaradna minden háborús konfliktusból.
Alig artikulált üvöltözés, lézerfények – Orbán Viktor mindenkit kért, hogy vigyen magával még egy harcost, bámészkodók nem kellenekA nemzeti érdekek hatékony képviselete tekintetében ugyanolyan arányban bíznak a megkérdezettek Orbán Viktorban és Magyar Péterben. Ellenben további 14 témakörben többen gondolják úgy, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt jobb teljesítményt nyújtana kormányon. A kihívó szerepében lévő politikusnak a legnagyobb bizalmi előnye az uniós források megszerzése, a korrupció visszaszorítása és az egészségügy helyzetének javítása terén van.
Kulcsfontosságú kérdés lesz, hogy a még bizonytalan szavazókat melyik párt tudja majd megszólítani. Ebből a szempontból a Fidesz van helyzeti előnyben:
a pártnélküliek véleménye alapján minden témakörben többségben vannak azok, akik szerint a jelenlegi kormány nyújtana jobb teljesítményt.
A magyar közvélemény attitűdje enyhén elmozdult abba az irányba, hogy a kormányváltás megvalósítható demokratikus úton (44 százalék). Ezzel együtt továbbra is jelentős azok aránya, akik szerint ez nem reális lehetőség (39 százalék). Öt évvel ezelőtt az arány fordított volt. A Policy Solutions összegzése szerint a politikai helyzet változása valamivel optimistábbá tette ugyan a választók véleményét, de a demokratikus kormányváltás lehetőségébe vetett bizalom továbbra sem tekinthető egyértelmű többségi álláspontnak.
Személyes megkérdezés
A Policy Solutions kutatásának célja az volt, hogy feltárja, mit gondol a magyar társadalom az Orbán-kormány elmúlt 15 évéről. Az elemzést megalapozó vizsgálatot idén márciusban a Závecz Research végezte. A személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja az ország felnőtt népességét. A kutatás adatait ismertető elemzést Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója, valamint Csontos Tamás, Molnár Kristóf és Varga Attila írta.
