Magyarország;nyugdíj;csökkenés;nyugdíjasok;vásárlóerő;reálérték;

Jelenleg másfél millió nyugdíjas kap átlagnyugdíj alatti összeget

Évről évre rosszabbul él a nyugdíjasok többsége, egyre csökken a nyugdíjak reálértéke

Nő különbség a régi és az új nyugdíjasok között, a keresők és az idősek között is mélyül a szakadék – mondta lapunknak egy somogyi nyugdíjasvezető.

- A számok azt bizonyítják, a nyugdíjak reálértéke folyamatosan csökken, csak az átlagnyugdíj kétszerese feletti ellátást kapók számára biztosít nagyjából állandó életszínvonalat a mostani rendszer, a nagy többség, a szépkorúak cirka kétharmada, mely átlag alatti ellátásban részesül pedig egyre nagyobb vesztese az elmúlt 15 évnek – mondta lapunknak Stikel János a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége elnöke, – Évek óta jelezzük a döntéshozóknak, még Orbán Viktor miniszterelnöknek is több levélben leírtuk, rossz a jelenlegi rendszer, de érdemben senki sem reagált a felvetéseinkre.

Tíz éve, 2011-ben született meg a jelenleg is érvényben lévő törvény az inflációkövető nyugdíjemelésről. A döntéshozók a nyugdíjasok életszínvonalának megőrzésével indokolták a nyugdíjrendszer teljes átalakítását, ám az elmúlt másfél évtized bebizonyította, ez ugyanolyan kampányszöveg volt a Fidesz-KDNP részéről, mint Orbán Viktor ígérete a 14. havi nyugdíjról a 2006-os kampányban.

A számok a nyugdíjasvezetőt igazolják. 

A lapunk által készített táblázatból is kiderül, míg az átlagbér 2011 óta 141 ezer forintról 459 ezerre, azaz 225 százalékkal emelkedett, addig az átlagnyugdíj 104 ezerről 242 ezerre, vagyis csak 132 százalékkal nőtt. Az átlagnyugdíj 14 éve még az átlagbér 73,7 százalékát érte, ma viszont csak 52,7 százalékát, ám utóbbi adatot erősen kozmetikázza, hogy 2022 óta ismét folyósítják a 13. havi nyugdíjat, enélkül csak 48,5 százalék az arány.

A szépkorúak kétharmada az elmúlt 15 év vesztese

Még elkeserítőbb a helyzet az átlagnyugdíj alatti járandósággal rendelkezőknél: akik 2011-ben 30 százalékkal kaptak kevesebbet, azoknak 14 éve még az átlagbér felét érte a nyugdíjuk, most viszont alig a harmadát. Jelentősen csökkent a 2011-ben átlagnyugdíj felett 30 százalékkal többet kapó szépkorúak életszínvonala is, hiszen míg a múlt évtized elején járandóságuk elérte az átlagbér 92 százalékát, most már csak a 65-öt. A nyugdíjak értékének folyamatos és radikális romlását a legjobban a 2011-ben az átlagbérrel megegyező ellátást kapók helyzete mutatja, akiknek a járandósága jelenleg 322 ezer forint, vagyis az átlagkereset 70 százaléka, ami azt jelenti, hogy havi 139 ezerrel kapnak kevesebbet, mint az azonos idejű bérnövekmény.

- Amióta a svájci indexálást a kormány az inflációkövetővel váltotta, azóta minden nyugdíjas milliókat veszített – összegzett Stikel János. - Ha csak az idei évet nézzük, 60 ezer forinttal kevesebb a havi átlagnyugdíj, mintha maradt volna a régi számítás. Ez éves szinten a 13. havi nyugdíjjal cirka 1,02 millió forint. Egy átlagnyugdíjas számára ez azt jelenti, hogy minimum 5-7 milliót bukott 14 év alatt, de még a legalacsonyabb nyugdíjat kapók, vagyis az ellátásban részesülők úgy 10 százaléka is több milliót vesztett.

A nyugdíjasvezető ugyanis megjegyezte: nemcsak az a probléma, hogy a nyugdíjak reálértéke folyamatosan csökken, sokkal inkább, hogy ez egyúttal azt is jelenti, hogy a szépkorúak kétharmada elszegényedett/elszegényedik.

- Jelenleg másfélmillió nyugdíjas kap az átlagnyugdíj alatti összeget – mondta Stikel János –, de ennél is tragikusabb, hogy 600 ezren 150 ezer forintnál, 200 ezren pedig 120 ezer forintnál kevesebből kell, hogy megéljenek. Szintén felháborító, hogy a kormány évek óta tudatosan alul tervezi az éves inflációt, s ugyan az esztendő végén jár a nyugdíjkorrekció, ám ez azt is jelenti, hogy az idős emberek 11 hónapon át hiteleznek a költségvetésnek. Ráadásul a korrekciót szintén propagandára használja a hatalom, hiszen meg kell nézni, hogyan tálalják: a havi pár ezer forintos különbözetet felszorozzák egész évre, s így fennen hirdetik, hogy 50-60-80 ezer forintot kapnak a nyugdíjasok. És sajnos az idősek közül sokan el is hiszik, hogy ez valami ajándék vagy jótétemény számukra a hatalom részéről. Főként a jellemzően már 80 feletti, egykori tsz-dolgozókból lett nyugdíjasréteg elégedett, noha éppen az ő járandóságuk a legalacsonyabb, alig 100 ezer forint.

Kormánypropaganda

- Nevetséges, amit a kormányzat művel – kommentálta Stikel János, hogy Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos rendkívüli hírként jelentette be a havi nyugdíjak érkezését. Szerinte nem újdonság ez a fajta kormánypropaganda, hiszen korábban többször is előfordult, ha a nyugdíjfizetés napja, azaz az aktuális hónap 12-e hétvégére esett, akkor „Meglepetés jön a nyugdíjasoknak!” felkiáltással utalták a járandóságot a hét utolsó munkanapján.

- Persze bár ez lenne a legfőbb probléma a nyugdíjakkal! – jegyezte meg a somogyi nyugdíjasvezető. – Az igazi, s egyre nagyobb baj a nyugdíjak értékének folyamatos csökkenése, s ezáltal a nyugdíjasok elszegényedése. 

Szintén komoly gond - Stikel János szerint - a régi nyugdíjasok és a jelenleg nyugállományba vonulók nyugdíja közötti óriási különbség. A mostani, magasabb bérek ugyanis magasabb indulónyugdíjakat jelentenek, így az a képtelenség is fennáll, hogy ugyanazon munkakörben dolgozónak - ha 20 éve ment nyugdíjba - az azóta esedékes emelésekkel is alacsonyabb a járandósága, mint egy frissen nyugdíjba vonulónak.

- A nyugdíjasolló tehát két irányba is egyre nyílik, egyrészt mind nagyobb a különbség a régi és az új nyugdíjasok között, másfelől a keresők és az idősek között is mélyül a szakadék – mondta a nyugdíjasvezető. – Az átlagnyugdíj alatti ellátásban részesülők aránya persze megáll majd, sőt lehet, hogy lassan javul is majd valamelyest, hiszen kihalnak a téesznyugdíjasok, de a bérekhez viszonyítva egyre nagyobb lesz a leszakadás, ami viszont mind nagyobb életszínvonal-esést jelent majd az időseknek.

A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványa új kuratóriumának feljelentését hozzácsapták az Állami Számvevőszék alapján még márciusban indított nyomozáshoz.