Vitézy Dávid: Nem tudom, ki mivel áltatja magát

Pert nyert Sára Botond főispán, a fővárosnak már 30 napja sincs, hogy főpolgármester-helyettest válasszon. Lehet közös nevező? Ebben a helyzetben elvállalná a helyettesi pozíciót?

Az tény, hogy a főváros törvénytelenül működik. Az is tény, hogy Karácsony Gergely tavaly november óta nem tett javaslatot helyettesre és nem is tárgyalt erről a frakciókkal. Legutóbb a szavazásig se jutott el az ügy, mivel a most éppen pártalapítóvá előlépett Barabás Richárd, saját pártjának frakcióvezetője levetette napirendről. Ha a főpolgármesternek van érdemi javaslata, akkor nyitott vagyok a tárgyalásra. Bizottsági elnökként többet dolgozom, mint némelyik helyettese korábban és jelentős eredményeket értünk el. Biodíszlet azonban nem leszek. Az elmúlt egy évben több példa is volt arra, hogy a közgyűlés dönt valamiről, Karácsony Gergely meg éppen az ellenkezőjét csinálja. Elég sok garancia kellene ahhoz, hogy bevállaljam. Bizottsági elnökként most elég nagy a mozgásterem, így dolgozhatok a programom megvalósításáért a budapestiekért. Ezt nem adnám fel.

Orbán Viktor kijelentette, hogy a főváros nem megy csődbe, mert már csődben van. Ha ezt ennyire tisztán látja, akkor vajon miért töltenek hónapokat azzal, hogy átvilágítsák a fővárost? Másrészt azt is mondta, hogy nem tárgyalnak a jelenlegi városvezetéssel, segítenek, ha kell. Mi lesz az ára?

Induljunk ki abból, hogy a miniszterelnök 5 milliós várostérségről beszélt, beleértve Budapestet és az agglomerációt. Ez több mint az ország lakosságának és gazdasági teljesítményének fele. Örülök, hogy már a miniszterelnök is így látja, csak akkor az nem világos, hogy miért hagyta Lázár Jánosnak, hogy az összes térséget érintő fejlesztést – M0-s északi szektor, vasút, hévek, központi centrumkórház, satöbbi – leállítsa. Az is valós helyzetértékelés, hogy Budapest gyakorlatilag már most csődben van, hiszen 200 milliárd forintnyi lejárt adósságot görget maga előtt, amit különböző trükkökkel próbál elrejteni. Ezzel együtt még nem tart ott, hogy nem tudja kifizetni a béreket. A Kúria Népszava által megírt döntése vágányállító jelentőségű: az államkincstárnak vissza kell fizetnie első körben a 2023-ban, illetve 2024-ben levont szolidaritási hozzájárulást, méghozzá kamatostól. Nem segítséget kérünk, hanem azt, hogy a miniszterelnök utasítsa az államkincstárt, hogy hajtsa végre a bírósági döntést. Az államkincstárnak egy teljesen új eljárást kell lefolytatnia, amelyben alá kell támasztania, hogy az elvonás nem veszélyezteti a főváros működését, ami aligha lehetséges. A 2026-os költségvetést össze lehet rakni, időt lehet nyerni addig, amíg az új kormánnyal tárgyalhatják meg a finanszírozást.

Csakhogy egyelőre 2025 zárása is kérdéses.

Valóban, a jogtalanul elvont milliárdok legkorábban jövő tavaszra érkezhetnek vissza. De a közgyűlés rengeteg eszközt adott a főpolgármester kezébe júniusban a Baranyi Krisztinával közös javaslatunk nyomán. Felhatalmazta nyomásgyakorló kampány indítására, illetve a Mol- és az MVM-számlák befagyasztására. Egyikkel sem élt. Így azért nehéz eredményesen lobbizni.

Hatásos lehet a fővárosi szakszervezetek akciója, a dolgozói fórumok szervezése?

A főpolgármester saját politikai lobbitevékenységét próbálja hozzájuk kiszervezni. Ezt ők is érzik. Szavakban ott állnak a főpolgármester mellett, de sztrájk aligha lesz ebből. A buszvezetők nem hiszik, hogy eljuthat odáig a helyzet, hogy nem kapnak fizetést. Sokukkal beszéltem, azt gondolják, hogy majd megoldja az állam, a HÉV-nél is ez történt.

A kormány szerint a Kúria döntéséből nem következik az, hogy vissza kellene fizetniük a pénzt.

Ebben az évben bármit is mondott fővárost érintő jogi kérdésben nagy meggyőződéssel a kormány, arról mind kiderült, hogy az ellenkezője igaz. Rákosrendezőről azt mondták, hogy nincs elővásárlási jogunk, de volt. Azután azt, hogy nekünk kell elszállítani a szemetet, végül a MÁV teszi meg. Majd azt, hogy a fővárosnak nem jár ugyanaz, mint az arab befektetőknek, de végül aláírták az erről szóló szerződést. A szolidaritási perről is magabiztosan állították még a nyáron, hogy nem nyerjük meg és lám, megnyertük. A kormány saját vágyait fogalmazza meg jogi véleményként.

Létezhet olyan forgatókönyv, amelyben csődbiztos kinevezésével a kormány átveszi Budapest irányítását?

Ha akarták, megtehették volna eddig is, hiszen Budapest már egy ideje csődben van. Ha eddig nem tették, aligha a kampányra időzítik. Politikailag nem nyernének vele, hiszen akkor a kormányra ragadna a megszorítások közérzet rontó hatása. Amit én valós veszélynek látok: a főváros több elemből álló törvénytelen működése a csődtől, a helyettes hiányán át a cégvezetések megoldatlanságáig, eljuthat odáig, hogy a következő parlament úgy dönt, feloszlatja a Fővárosi Közgyűlést és az országgyűlési után fővárosi önkormányzati választási is lesz. Efelé sodródunk.

Újra nekifutna a főpolgármesterségnek, megmaradtak a városvezetői ambíciói?

Azok a problémák, amelyek miatt annak idején elindultam, azóta sem szűntek meg. Néhány téren valamit javult a helyzet, de a teljes kép inkább romlott. Budapest, mint egy európai szinten működő város, megszűnt. A közterek gazdátlanok, a lakhatási krízisre rossz válaszok születnek. Úgy épül be Budapest, hogy arra gyakorlatilag nincs ráhatása az önkormányzatoknak. A kerületek és a főváros viszonya tovább romlott, a tömegturizmusnak egyszerre haszonélvezője és áldozata város, miközben a fővárosnak egyetlen fillér se jut az ebből származó adóbevételekből. Azt a szerepet, amelyért a fővárosi önkormányzat mint önálló közigazgatási szint létrejött, miszerint Budapest fejlődésének irányítója és motorja legyen, a jelenlegi városháza nem tudja betölteni. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy az a helyes, ha a következő választás 2029-ben lesz. Arról pedig, hogy akkor elindulok-e, még korai lenne találgatni.

A jövő évi fővárosi költségvetés összeállítása minden korábbinál nehezebbnek ígérkezik. Már tavaly is voltak kétségek, hogy ez a furcsán működő közgyűlés megszavazza. Mire számíthatunk idén?

Már elkezdődtek az egyeztetések. Az biztos, a tavalyinál erősebb garanciákat akarok kapni arra, hogy az általam fontosnak tartott ügyek, mint például az útfelújítás, a rendészet, az állatvédelem hozzájut azokhoz a forrásokhoz, amelyekről már az idén is döntött a közgyűlés, de trükkökkel szabotálják.

Visszaadná a fővárosnak a Rogán Antal belvárosi polgármestersége idején a kerületekhez terelt idegenforgalmi adót?

Igen, főleg, ha a gépjárműadót a kerületek visszakapnák. Parlamenti döntés kell ehhez, de indokolt lenne a változtatás. Budapest iránt megsokszorozódott a turisztikai kereslet, így Barcelona és a Párizs mintájára itt is lenne lehetőség az idegenforgalmi adó emelésére. Ez jelenleg a szállás címe alapján a kerületekhez folyik be, holott a turistáknak nyújtott szolgáltatások zömét, például közlekedés, köztisztaság, fürdők, a főváros biztosítja. Ezenfelül minden éttermi fogyasztásból, hotelszámlából 4 százalék befolyik a Magyar Turisztikai Ügynökség kasszájába. A főváros egyikből se kap semmit. Ez nonszensz. Holott költhetnénk ezt a rakpart megújítására, középületek renoválására, utakra, közterületi fejlesztésekre, örökségvédelemre, vagy akár az aluljárók rendbetételére, mert ma egyikre sem jut.

A Fővárosi Közgyűlés továbbra is leginkább abszurd színházra emlékeztet. A Fidesz maximális fordulatszámon pörgeti a propaganda-gépet, a Tisza esetenként meglepő tájékozatlanságról tesz tanúbizonyságot, mások meg mintha ott se lennének. Mennyire szükségszerű ez?

A főpolgármesteri kampányom fő szlogenje az volt, hogy haladjuk meg a pártpolitikai csatateret. A közgyűlés most az országos politika nagyszínpada, a kampány egyik legfontosabb nyilvános küzdőtere. Az általam vezetett bizottságban viszont sikerült elérni, hogy szakmai munka folyjon, a pártpolitikát mindenki leteszi kívül a fogason hagyott kabátban. A közgyűlés vezetése azonban a főpolgármester felelőssége. Elég megnézni mit történt az elmúlt napokban. Az, hogy Karácsony Gergely szóvivője – nyilvánvalóan a Tisza Párttal szemben – új pártot alapít, amelyen együtt munkálkodik Karácsony összes párttársa, a kabinetje tagjai, volt kampányfőnöke és pénztárnoka, nos, mindez eléggé nehézzé teszi azon gondolat elhessegetését, hogy valójában a főpolgármester újabb országos politikai színpadra lépését készítik elő. Ha Karácsony maga is országos politikai szereplőként pozicionálja magát és csapatát, az nyilvánvalóan lehetetlenné teszi, hogy le tudja csitítani a kedélyeket. Az első hónapokban még lett volna lehetőség egy stabil többséget létrehozni, de mintha minden alkalmat megragadtak volna a viszony elmérgesítésére. Ez a főpolgármester tudatos politikai döntése volt.

El tudja képzelni, hogy Karácsony Gergely feladná a főpolgármesterséget a siker csekély reményével kecsegtető jelöltségért?

Nem tudom, ki mivel áltatja magát. A városházi folyosókon gyakran hallani olyat, hogy Karácsony Gergely Magyar Péter után a második legnépszerűbb ellenzéki politikus és előbb-utóbb újra meg fog nyílni előtte az országos politikai pálya. A kesztyűbáb önállóságú Barabás Richárd mozgásában jó eséllyel ennek előkészítését láthatjuk.

A közgyűléshez hasonlóan kiszámíthatatlanná válhat a Tisza győzelme esetén a parlamenti munka?

A kiindulóhelyzet egészen más lesz. Budapesten Karácsony Gergely és én megkaptuk a szavazatok 95 százalékát, miközben a közgyűlésben kettőnknek együtt tíz szavazatra van hatásunk. Így nem példátlan, hogy a közös javaslatunk se megy át. A listás választás miatt ez egy nagyon szétszabdalt közgyűlés. Az országgyűlési választáson azonban többségében egyéni képviselőket választunk, így a két vezető párt közül az egyik biztos többséget fog szerezni a parlamentben.

Mennyire találja jó megoldásnak, hogy Magyar Péter, a Tisza elnöke a főváros feje felett átnyúlva egyezett meg Gerendai Károllyal a Szigetről?

Annyira nem lepett meg. Kampány idején országos politikai szereplőknek szokásuk beleszólni a fővárosi ügyekbe. A fővárosi frakcióknál egyébként is így megy ez. Szentkirályi Alexandra aligha mozog a Fidesztől függetlenül, Dobrev Klára maga jelentette be a fővárosi DK-frakció döntését. Ez csak formai kérdés. Tartalmilag helyesnek gondolom, hogy a főváros támogatja a fesztivált. Az is helyes, hogy a frakcióknak vannak ehhez feltételei, mi is szabtunk egyet, a diákok kedvezményét. A Tisza kissé későn ébredt. Az már Karácsony döntése volt, hogy erről nem is engedte szavazni a közgyűlést. Ha ezt együtt nézzük azzal, hogy Barabás Richárd pártot alapít, akkor már lehet egy olyan olvasata: a cél a liberális szavazók elidegenítése volt a Tiszától. Ezt a konfliktust akarták a Szigettel is élezni, holott simán elkerülhető lett volna.

Sokszor mozog együtt a Tiszával, például a cégvezető-választás, a Budapest Brand ellenőrzése, a fővárosi cégek átvilágítása ügyében. Ennyire közös a pálya?

Komolyan gondolom, hogy nem pártpolitika, hanem várospolitikai ügyek mentén kell haladni. Ha valakivel szövetséget kell kötni a kitűzött cél érdekében, akkor azzal szövetséget kötök. A legutóbbi közgyűlésen volt közös javaslatom a DK-val, a következőn lesz ismét a főpolgármesterrel. A Tiszával azért kerülünk gyakrabban közös platformra, mert mindketten kritikusak vagyunk a kormánnyal szemben, ugyanakkor elutasítjuk azt a régi baloldali működést, amit Karácsony megtestesít az MSZP-vel, a DK-val és különböző félbűnöző elemekkel. Nem akarunk egy gyékényre keveredni velük. Több jel is utal arra, hogy a főpolgármester nem hagyta maga mögött ezt a baloldali üzleti kört, ez továbbra is aktív.

Például?

A fővárosi cégeket továbbra is ez a MSZP-DK hátországát képviselő, esetenként kompromittálódott vezetői, üzleti kör uralja, a BKV mai vezetője intézte az orosz metrók felújítását. Az e-jegy bedőlésében közreműködő alvállalkozók legutóbb a vízművek egyik leányvállalatánál tűntek fel, két ülés közötti egyszemélyi főpolgármesteri döntéssel. Hosszú hónapok alatt sem sikerült új cégvezetőket találni. Amíg a főpolgármester úgy érzi, hogy meg kell védenie a status quót, addig nem is lesz megoldás. Karácsony Gergely megüzente, hogy olyan jelöltet javasoljunk, aki többséget kaphat a közgyűlésben. Ehhez azonban a régi baloldal támogatása kellene, nekik azonban ez nem áll érdekükben. A Tisza és a Podmaniczky viszont nem fogja a régi kör korrupt embereit javasolni. Patthelyzet. Így nem érdemes senki nevét bedobni.

A legutóbbi ülésen a Fidesz, a Tisza és a Podmaniczky együtt szavazta meg, hogy a főváros több száz millióért világítsa át a fővárosi cégeket, holott azokat éppen most ellenőrzi Domokos László, előtte meg az Állami Számvevőszék. Nem lenne jobb helye ennek a pénznek?

A tulajdonos felelőssége jóval nagyobb. A Budapest Brand vizsgálata bizalmatlanságot ébresztett a közgyűlésben. A feltárt törvénytelenségek megkérdőjelezik a Karácsony hűségét az általa hangoztatott értékekhez. Klímavészhelyzet van, ehhez képest milliókért bérelnek cégvezetői autókat és hozzá parkolóhelyeket egy luxusszállodában a város közepén. Az átláthatóság jegyében a saját kampányát közpénzből finanszírozta, gondolok itt az egészségügyi szűrőbuszokra, amikkel végighaknizta a kerületeket, azóta pedig ott rohadnak a kelenföldi garázs hátsó sarkában. A csődhelyzeti kormányra mutogatás is megkérdőjeleződik, ha közben tízmilliókat fizetnek ki a Budapest Brand, a BKK vagy a BKM cégvezetőinek prémiumára. Ezután az a minimum, hogy a közgyűlés a többi cégre is ránéz.

A Podmaniczky-frakció minden ülésre több előterjesztéssel készül, például éjszakai metró, kötényes fürdőzés visszaállítása, üres telefonfülkék felszámolása, kártyás nyilvános vécék, a FUTÁR kiterjesztése, budafoki villamos folytatása, satöbbi. Miért éppen ezeket?

Két irányból indulunk neki. Az egyik a választási programom, a funkció vesztett telefonfülkék felszámolása például onnan jött, a másik az aktuális történésekre adott reakció, mint például a budafoki villamos, amikor a főpolgármesterrel közösen úgy gondoltunk, hogy megálljt kell parancsolni a közérdekkel ellentétes ingatlanfejlesztéseknek. Néha mindkettő: Rákosrendező a programomban is benne volt, de az elővásárlásra vonatkozó javaslatot az arab befektetők megjelenése hozta. A kerékpáros fejlesztési túlkapásokat is át kell újra gondolni. Például az Üllői úton nincs szükség két teljes biciklisávra, miközben állnak a buszok és a taxik a dugóban.

Hétfőn zárt bizottsági ülésen tárgyaltak a rákosrendezői pályázat előrehaladásáról. Hol tart?

Döntés született a tervpályázat második szakaszának elindításáról. Az első nyílt szakaszra rendkívül nagy volt az érdeklődés, összesen 43 építésziroda vagy konzorcium jelentkezett, köztük több világhírű tervező. Ez mutatja, hogy látják a fővárosban a kraftot, hogy meg tudjuk csinálni. Az első szakaszból 16 csapat jut tovább. Kiválasztásuk most folyik. Jövő héten fogjuk bejelenteni a továbbjutókat. Közöttük minden bizonnyal többségben lesznek azok a konzorciumok, ahol egy nagy nevű külföldi iroda magyar tervezőkkel dolgozik együtt, hiszen így a helyi értékek és a külső innováció egyszerre jelenhet meg. A bizottság döntött a részletes urbanisztikai feladatkiírásról is. A fő számok nem változtak: 25 hektár zöld, 10 ezer lakás, amelynek ötöde megfizethető lakhatást szolgálja. Az ingatlanfejlesztők is érdeklődve várják a lehetőséget, azt hallottam vissza tőlük, hogy a főváros vízióját profinak találják. A tervpályázat végeredményét, amelyről egy főpolgármesterrel közösen vezetett szakmai zsűri dönt majd, márciusban hirdetjük ki. Abban bízom, hogy a nyertes terv olyan színvonalú lesz, amely megragadja a fővárosiak képzeletét és bárki is kerül kormányra, azt találja hasznosabbnak, ha segít a megvalósításban. A kormány által vállalt beruházások, a felüljáró megépítése, a kisföldalatti felújítása és meghosszabbítása nélkül ez egy holt terv. A cél az, hogy a következő ciklusban meginduljon az építkezés. Kétharmados Fidesz-kormány esetén persze elképzelhető, hogy a Fidesz megpróbálja az arab befektetőket visszaerőltetni a képletbe, de az összes többi politikai szcenárióban fontos lesz, hogy a fővárosnak kész tervei legyenek.

Más szempontból fontos ügy, hogy egy kínai trolibuszgyártóról kiderült, távolról le tudja állítani a járműveket, a BKK pedig éppen velük szerződne. Válaszoltak már az aggályokat soroló levelére?

Igen, sőt a Yutong is, amelyből kiderült, hogy még nagyobb távoli beavatkozási lehetőségük van a trolik irányításába. Nem mondom, hogy ez példa nélküli, hiszen nyugati gyártóknál is van erre példa. De ha netán az Egyesült Államok, a NATO és Kína között konfliktus alakulna ki a jövőben, az oda-vissza szankciók révén előállhat az a helyzet, hogy Budapesten is leállnak a trolik. Ez ötlött fel a dánokban és norvégokban is. A bizottság úgy döntött, hogy csak akkor hívjuk le az előre kialkudott trolikat, ha a gyártó vállalja az informatikai rendszerek kínai befolyástól való függetlenítését, illetve a nemzeti kiberbiztonsági központ jóváhagyja azt. Még nem tudni, hogy a Yutong belemegy-e ebbe. Mindez kérdéseket vet fel egyébként a most érkezett 82 kínai busszal kapcsolatban is, bár ezek egy másik gyártótól származnak.

Visszatérően bírálja a BKK-t. Miért ilyen elégedetlen?

A kritikáim zöme az előző, Walter Katalin-Draskovics Tibor-féle menedzsmentet illetik. Például a későn kiírt Bubi-tender miatt, aminek következtében decemberben bizonytalan időre leáll a szolgáltatást, a szabálytalan busztenderek miatt, a 200 milliós közbeszerzési bírságok okán, illetve azért, hogy a legalapvetőbb feladatukat se látták el, nem ellenőrizték a BKV működését. Hétről-hétre esnek ki a csontvázak. A BKK jelenlegi vezetése próbálja eltakarítani ezt az örökséget.

Nem zárulhat a beszélgetés Lázár János nélkül, aki legfőbb céltáblája. Számszerűsíthető a veszteség, amit az ő döntéseinek tulajdonít?

Ezermilliárdokban mérhető a kár, főként, ha a törölt fejlesztések miatt a következő kormány által le nem hívható uniós forrásokat is hozzászámítjuk. Vegyük csak a HÉV-eket, amelyek elhanyagolása közvetlenül érinti a fővárosiakat és az agglomerációban élőket. A százezreket szállító csepeli és ráckevei HÉV felújítását már nem is ígéri. A naponta 116 ezer utast szállító szentendrei HÉV békásmegyeri megállójának akadálymentesítését csillagháborús tervnek minősíti, miközben 255 milliárdot költenek MÁV székházra és 400 milliárdot a túlméretezett és túlárazott mohácsi hídra. A következő kormányra súlyos teherként nehezedik majd, hogy nem csupán leállított projekteket, de szétverte a tervező-beruházó cégeket, így azokat újra fel kell majd építeni. Esély se lesz elkölteni az uniós támogatást, mivel se tervek, se működő intézményrendszer nem marad Lázár után.