Újra nekifut a HÉV-járműbeszerzésnek az Orbán-kormány. Kicsit kisebbet, kicsit gyengébbet, de legalább jóval drágábban vennék, cserébe – reményeik szerint - gyorsan. A legjobb persze az lenne, ha már az áprilisi választások előtt üzembe állíthatnák az új szerelvényeket a szentendrei vonalon, de erre esély sincs. Lázár János májusra ígérte a pályázati felhívást „18 új, biztonságos és magas komfortú” szerelvény beszerzésére. Akkor abban bízott, hogy az első járművek 2027-ben megérkeznek.
Hegyi Zsolt MÁV vezérigazgató most jóval óvatosabban fogalmazott: 2029-re kell megérkeznie az első 18 járműnek a megrendelni szándékozott 54-ből. Nem véletlenül ragaszkodik ehhez a dátumhoz: a beszerzést részben uniós forrásból valósítják meg, amelynek felhasználási határideje 2029 vége. Vélhetőleg ennek köszönhető, hogy a MÁV vezérigazgatójának sikerült rábírnia az Orbán-kormányt a tender kiírására is, hiszen enélkül elveszne ez a forrás is, miközben
az elaggott HÉV-járművek üzemben tartása mindennapos kihívás. A zömében 50 évnél idősebb motorkocsikat még az NDK-ban gyártották.
A közeljövőben – a MÁV vezér által elismerten - egyre többet kell kivonni ezek közül a forgalomból, ami új járművek nélkül járműritkítást eredményezne. Kérdés, hogy kitartanak-e a régiek addig, amíg megérkeznek az újak.
Az ajánlatok beküldésének határideje 2025. december 12., de nem gyorsított eljárásról van szó, így a tender lezárása már az új kormányra maradhat, amely azután az új seprű szokott mozdulatával kukázhatja az egészet. Volt már rá példa. Ám ezzel veszni hagynák az uniós milliárdokat. Márpedig nem kis pénzről van szó. A HÉV-korszerűsítésre felhasználható Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Plusz teljes forráskerete 4171,3 millió euró hazai társfinanszírozással együtt, az elérhető támogatás összege 1550 milliárd forint, ebből az elővárosi közlekedésre 500 milliárd forint költhető el, természetesen nem mind járműre.
A korábban ígértnél jóval később, de kiírták az új HÉV-szerelvények beszerzéséről szóló tendertA múlt hét szerdán közzétett - 54 darab alacsonypadlós, légkondícionált, egyenként 600 utas szállítására, kétirányú közlekedésre alkalmas, teljes hosszban átjárható utasterű, új, személyszállító HÉV-villamos motorvonatok beszerzésének - pályázati felhívásban közölt nettó értékét 841,5 millió euróra (aktuális árfolyam alapján körülbelül 326,5 milliárd forintra) becsülték. De a pénznek csak egy része származna uniós forrásból - ebből vennék meg a 18 darab szentendrei vonalra szánt járműveket -, a többit a hazai költségvetésből közösen finanszíroznák. Azért csak ennyit, mert az uniós forrás bezárultáig aligha tud bármely gyártó is többet leszállítani.
A legfontosabb bírálati szempontként az árat határozta meg a tendert kiíró MÁV. A versenyfelhívásban azt is előre jelezték, hogy
érvénytelennek nyilvánítják azon ajánlatokat, amelyekben az új HÉV jármű egységára nettó 14,8 euró (5,8 milliárd forint) felett van. Ez a határérték egyébként jócskán meghaladja a 2021-ben éppen a túl magas ár miatt eredménytelennek nyilvánított tenderre érkezett ajánlatokat.
A 42 szerelvény beszerzésére kiírt pályázatra két gyártó jelentkezett. A Stadler 12,5 millió eurót (mai árfolyamon 4,8 milliárd forintot) kért az egyedi gyártású HÉV-szerelvényekért darabonként, míg a rivális Alstom 13,7 millió eurót (5,3 milliárd forintot). A tendert szokatlan módon már az eljárás tárgyalási szakasza előtt előtt lefújták, holott éppen az az alku ideje. A kormány hivatalos indoklása szerint „az eljárás fedezete nem volt biztosítható”. A Direkt36 portál szerint a háttérben orosz érdekek húzódtak. A 3-as metró régi-új szerelvényes szállító Transmashholding cégcsoport ugyanis nem tudott indulni – a rossz nyelvek szerint nem véletlenül ilyen feltételekkel összerakott – tenderen, lévén se alacsonypadlós, se normál nyomtávú jármű gyártásáról nem voltak referenciái. Az oroszok most egyáltalán nem indulhatnak az uniós szankciók miatt. (A cégcsoport katonai felszereléseket gyárt az Ukrajnában harcoló orosz hadseregnek.)
„Nemcsak sokkal drágábbak, hanem a kiírás szerint rövidebbek és kisebb befogadó képességűek lesznek az új járművek. Szerelvényenként százzal kevesebb utast tudnak majd szállítani a korábban beérkezett ajánlatokban szereplő járművekhez képest. Ráadásul oldalanként csak 12 ajtót írt elő a MÁV, miközben a BFK számításai négy éve világosan kimutatták: 14 ajtó alá nem lehet menni a HÉV-ek érdemi lassítása nélkül. A jelenlegi járműveken, bár lépcsőzni kell, de 18 ajtó van oldalanként” - mutat rá a különbségekre Vitézy Dávid, aki akkoriban a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatójaként felügyelte a pályázatot. De
erősen kétségesnek tartja, hogy a mostani tender alapján készülő járművek 2029 végére megérkezhessenek.
Egy ilyen értékű pályázati felhívás lebonyolítása legalább fél év, de akár egy évig is húzódhat. Az egyedi prototípus tervezése, gyártása, engedélyezése 2,5-3 év, maga a gyártás is időigényes, havonta legfeljebb kettővel számolhat a MÁV – teszi hozzá Vitézy Dávid fővárosi képviselő.
A piac felmérése érdekében tavaly konzultációra hívta a 2021-es HÉV-tenderen ajánlatot tevő két gyártót, az Alstomot és a Stadlert a MÁV Személyszállítási Zrt. Az Alstom előre jelezte, ha lesz HÉV-tender, akkor a mátranováki gyára bevonásával indulna, a szerelvények forgóvázkerete mindenképpen itthon készülne. A jelenleg futó szerelvények abban az egykori kelet-németországi gyárban készültek, amelyet azóta megvásárolt az Alstom. A Népszava májusban megkérdezte - az egykori MÁV-vezér, közlekedési államtitkár Homolya Róbert elnök vezetésével működő - Stadler Trains Magyarország Zrt.-t is. A cég sajtóosztálya kiemelte, hogy „a Stadler számára a hazai piac stratégiai fontosságú, ugyanis a helyi gyártókapacitások akkor tarthatóak fent hosszú távon, ha a megrendelések egy része a helyi piacról érkezik”. Rákérdeztünk a gyártási időre is, amire egy példával válaszoltak: a GYSEV-nek készülő 11 darab Intercity-motorvonat közbeszerzési eljárása nagyjából egy évig tartott, az első jármű a tavaly márciusi szerződéskötést követő 38 hónapon belül érkezik meg. A felek szeptemberi tájékoztatása alapján az első járművek 2027 utolsó negyedévében állhatnak forgalomba, a teljes flotta 2028 első negyedévére készül el. Ez alapján
az első egyedi HÉV-motorvonat 2029 végére, 2030 elejére érkezhet meg.
A 18 legyártása elhúzódhat 2030 végéig, amivel erősen veszélybe kerülhet az uniós forrás, miközben ha 2021-ben aláírják a szerződést, akkor már az új szerelvényekkel utazhatnánk.
