Értékrend itt már senkit nem érdekel, csak az a fontos, hogy bukjon a Fidesz

- Miközben a választók többsége értékalapú politizálást szeretne, a kormányváltás vágya sok esetben felülírja ezt az igényt – erre a paradoxonra hívta fel a figyelmet a Forrás Társadalomkutató Intézet nyáron publikált felmérése. Bár újabb vizsgálat nem készült ebben a témában, Galgóczi Eszter politológus, az intézet egyik alapítója szerint nincs jele annak, hogy az elmúlt hónapokban érdemi változás történt volna.

A politikai táboroknak jelenleg nem az a céljuk, hogy a pártok az ő politikai értékrendjüket képviseljék – hangsúlyozta lapunknak. Van egy kormánypárti és egy kormányváltást akaró tömeg. Az egyik azt szeretné, ha Orbán Viktor és a Fidesz maradna hatalmon, a másik azt, ha Magyar Péter és a Tisza Párt kerülne kormányra. Ez az elsődleges szempont. A szavazók részéről bármennyire is mutatkozik igény az ideológiai értékrend iránt, a legtöbben ezt a parlamenti választás után kezelendő kérdéskörnek tekintik.

Az említett kutatás adatai alapján az ellenzéki választók 44 százaléka hajlandó félretenni értékpreferenciáit a kormányváltás érdekében. A többiek – állapította meg Galgóczi Eszter – jellemzően úgy ítélik meg, hogy a Tisza megfelelően megjeleníti az általuk fontosnak tartott értékeket. Létezik ugyanakkor egy olyan – igaz, meglehetősen szűk – réteg is, amelyet kifejezetten az értékek mentén történő politizálás mozgat, és amely ellenzékiként határozza meg magát, de negatív módon, legalábbis szkeptikusan viszonyul a Tiszához. Galgóczi Eszter elmondása szerint a Dobrev Klára vezette Demokratikus Koalíció felismerte, hogy üres politikai tér keletkezett, és erre alapozva indította el kampányát, amelyben dominánsan jelent meg a baloldaliság.

Májustól őszig ebben a keretben mozgott a DK, amikor azonban előtérbe kerültek az újabb pedofilgyanús ügyek, a Demokratikus Koalíció visszatért ahhoz, amit az előző tizenöt évben az összes ellenzéki párt képviselt: nem értékek, hanem ügyek mentén politizált, leginkább a Fidesz ellen. Kívülről nehéz lenne eldönteni, hogy a DK eleve elhatározta az őszi irányváltást, vagy felmérések alapján jutott arra a következtetésre, hogy ez a stratégia kecsegtet nagyobb sikerrel.

Galgóczi Eszter gyanítja, hogy az utóbbiról lehet szó. Mindenesetre úgy látja, a DK-nak – vagy más kis ellenzéki pártnak – nem sikerült betölteni azt a bizonyos üresen maradt teret. Ennek egyik oka, hogy a DK kommunikációja nem nevezhető konzisztensnek. Bár DK-sok még mindig rendszeresen szóba hozzák, mennyire lényeges, hogy a 2026-os választás után ne csak jobboldali pártok alkossák a parlamentet, a baloldaliságot nem töltötték meg kellő tartalommal, az emberek számára nem tették igazán átélhetővé, mit jelent baloldalinak lenni. Másrészt:

Ami a Tiszát illeti, Magyar Péternek a kezdetektől nem érdeke, hogy jobb- vagy baloldali, illetve liberális politikát vigyen – folytatta Galgóczi Eszter. Amikor úgy érzékeljük, hogy Magyar Péter gesztusokat tesz a baloldaliaknak vagy a liberálisoknak, akkor általában csak politikai jelmondatokat hallunk, nem pedig értékekkel telített elképzeléseket, amelyek becsatornázhatók lennének ezekbe a szavazói csoportokba.

Nyilvánvalóan azért is alakulhatott így – magyarázta a politológus –, mert amennyiben erősen elkötelezett baloldali és liberális szavazókat keresünk, akkor őket a budapesti, nagyvárosi értelmiség körében találjuk meg. Márpedig a kutatások azt mutatják, hogy éppen ők azok, akiknek pillanatnyilag az ellenzéki érzület, a kormány leváltása mindennél fontosabb. Ahogyan a Tisza egyre inkább szeretne néppártosodni és egyre több szavazót megszólítani, úgy főként a bizonytalanok közül kell megnyernie embereket.

 A mindennapokban viszont érzik, hogy a kormány intézkedései milyen hatással vannak az életükre. Magyar Péter inkább velük próbál kommunikálni, mintha biztosra venné, hogy – fogalmazott Galgóczi Eszter – az értelmiség már így is, úgy is mögötte áll.

Megkérdeztük, hogy a Tiszának egyáltalán érdeke-e nyilvánosságra hoznia részletes programot, hiszen ezzel azt kockáztatja, hogy növeli a megosztottságot a saját táborában, a Fidesz pedig egy-egy elemet kiragadva ellenkampányt épít. A politológus megjegyezte: bárki bármit mond, vagy bármit ír ki a Facebookra, azt az ellenfele fel fogja használni vele szemben. A Fideszre ez kifejezetten jellemző. Ha a Tisza Párt előáll egy programmal, akkor a veszély különösen fennáll. Ha viszont nincs program, akkor ettől a puszta ténytől az ellenzéki választók széles körében – még akkor is, ha magát a programot csak kevesen tanulmányozzák – erős hiányérzet alakulhat ki.

A kormányzóképesség nulladik mérföldköve, hogy egy pártnak legyen programja – jelentette ki Galgóczi Eszter. Ha a Tisza Párt lerak egy részletes programot az asztalra, az már a politika iránt behatóan érdeklődő, aktív ellenzéki értelmiségi választók felé tett gesztusként is értékelhető.