Túl rövid, túl hosszú – Orbán Viktor békülékenyebb, Magyar Péter meggyőzőbb volt október 23-án

„A következő öt hónapban beszélnünk kell a megtévesztett magyarokkal is. Egyetlen lélekről sem mondhatunk le, mert minden magyar felelős minden magyarért. Nem a vezetőikről beszélek, nekik megvannak a gazdáik, ők pontosan tudják, mit tesznek és miért. De van sok magyar, aki azt hiszi, hogy jó ügy mellett áll, amikor Brüsszelt és a Brüsszelből ide küldött bábkormány jelölteket támogatja. El kell mondanunk nekik, Brüsszel ma nem a segítség, hanem a veszedelem. Az Európai Néppárt nem a barátunk, hanem a rosszakarónk. Brüsszel és magyar megbízottjai nem fejlődést, hanem háborút hoznak Magyarországra, akik azt hiszik, hogy a kormányváltást támogatják, valójában a háborút támogatják, ha tudnak róla, ha nem” – fogalmazott Orbán Viktor október 23-i beszédében.

A kormányfő szerint „megtévesztett” emberek tudtukon kívül nem a jobb életet, hanem az adóemelést, a nyugdíjadót, a rezsicsökkentés eltörlését és a családtámogatás megcsonkítását támogatják, amikor a kormányváltást akarnak. Orbán – a lapunknak nyilatkozó – Schultz Nóra politológus szerint szakított az elmúlt hónapok retorikájával, amikor többször is negatív, akár dehumanizáló jelzőkkel illette az ellenzéki szavazókat, például március 15-i „poloskázós” beszédében. „A miniszterelnök most tartózkodott attól, hogy, minősítő jelzőkkel lássa el a kormányváltást akarókat, és elválasztotta egymástól a Tisza politikusait és potenciális szavazóit, ami újdonság az elmúlt időszakhoz képest. Úgy fogalmazott, ezeket az embereket megvezették, megnyitva ezzel annak a lehetőségét, hogy őket újra meg lehet győzni, vissza lehet csábítani a Fideszhez. Ilyen szempontból az egész beszéd egyfajta konszolidációs próbálkozás volt. De nem gondolom, hogy ez sikerülhet, hiszen olyan belső ellentmondásai jönnek elő a Fidesznek és az eddigi polarizációs megosztásra alapuló kampánynak, amit nagyon nehéz lenne korrigálni” – mondta Schultz Nóra a Népszavának, aki szerint ez azt is jól mutatja, hogy a Fidesz szavazói most nincsenek többségben, hiszen korábban szó sem volt a táboron kívüliek meggyőzéséről.

Azok az elmúlt időszakban bevezetett intézkedések, amelyek a népszerűségcsökkenés megállítását célozták – például a nőket, fiatalokat célzó intézkedések – szinte csak utalás szintjén voltak benne a beszédben, inkább a magasabb, világpolitikai elemzés szintjén maradt a miniszterelnök. Schultz Nóra szerint kérdéses, hogy ez elég lesz-e a Fidesz támogatottságának növeléséhez.

Szintén markáns elem volt a fiatalok megszólítása. „És beszélnünk kell a fiatalokkal is. Barátaim, ez nem könnyű feladat. Lehet, hogy bennünk van a hiba, de akkor is meg kell próbálnunk” – fogalmazott Orbán Viktor, és kiemelte: a forradalmat mindig ők szokták csinálni, de a brüsszeli birodalom nem akarja, hogy hazafiak legyenek, azt akarja, hogy hazátlan európaiak legyenek. „Azt akarja, hogy maradjatok a virtuális világban, azt akarja, hogy gépre kötve szunnyadjatok” – vetett be egy Mátrix-metaforát a miniszterelnök.

„Minden politikai párt próbálja a nemzeti ünnepet és a forradalomra való emlékezést a saját narratívájába illeszteni, láthatóan a Fidesznek ez egyre nehezebben megy. 15 év kormányzás után sokkal nehezebb azt a fajta narratívát megteremteni, hogy ők még mindig valamilyen fajta ellenzékben lennének” – vélte Schultz Nóra, aki szerint a rendezvény egyfajta erődemonstráció is volt, az óriási színpaddal és a Gripenek reptetésével. A politológus szerint próbáltak olyan szereplőket felvonultatni a színpadon, akik képesek a fiatalokhoz szólni, de Radics Gigi vagy Curtis már egy-két generációval korábbi „sztárjai” a magyar nyilvánosságnak, a huszonévesek számára ők már aligha bírnak vonzerővel. „Nem biztos, hogy ezt formátumában és nyelvében sikerült eltalálni. Inkább az az érzése az embernek, amikor egy idősebb, a fiatalok világától már távol lévő ember próbálja őket megszólítani, kevés sikerrel” – tette hozzá.

Szintén fontos üzenettel bír, hogy ezeken az eseményeken kik kapnak helyet a miniszterelnök mögötti első sorokban. Eperjes Károly és Szabó Zsófi mellett most a legelőkelőbb helyek egyikén foglalt helyet például Vasvári Vivien celebritás, aki egy „luxusfeleségekről” szóló valóságshow-ban tűnt fel évekkel ezelőtt. Schultz Nóra szerint közös elem a nemzetközi jobboldal esztétikai értékrendjében a fiatal és jellemzően szőke közszereplő hölgyeknek a megjelenítése, megfigyelhető ez például Donald Trump környezetében is. Ugyanakkor ennél is feltűnőbb szerinte, hogy Orbán mögött nem politikusok foglaltak helyet, ők a tömegben álltak. „Szerintem ez egy tudatos látványtervezési elem volt. A Fidesz politikusait az emberek közé küldték, és ez azt is mutatja, van egy eltolódás abban a kérdésben, hogy ezekben a pozíciókban mennyi kényelmetlenséget és munkát kell bevállalnia egy-egy kormánypárti szereplőnek” – mondta a politológus. Az elmúlt hónapok „föl kell menni az internetre” politikáját felváltotta, a „fiatalok, gyertek le az internetről” üzenet.

Túl hosszú, túl rövid

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke működőképesebb, emberségesebb Magyarországot ígért, ahol „az igazság erősebb a félelemnél, és ahol a gyengéket felemelik, nem megalázzák.” Magyar kritikával illette a Fidesz szerinte álbékepártiságát és az elmaradt Trump-Putyin találkozóra utalva azt mondta: a sorsunkat nem Brüsszelben, de nem is Washingtonban és Moszkvában írják, hanem a magyar utcákon. A béke kérdése szerinte nem kampányszlogen, hanem nemzeti sorskérdés, és ennek jegyében felszólította a tömeget, hogy közösen nyissák meg „a Nemzeti Megbékélés korszakát.” Magyar bejelentette, hogy az új parlament alakulóülésén benyújtják a nemzeti megbékélési törvényt is, megnyitják az ügynökaktákat, valamint létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt. Beszéde végén meghirdette az eddigi leghosszabb, „Út a győzelembe” című országjárását, amely november 5-től a választásokig tart majd. Hangsúlyozta, hogy programjukban továbbra is szerepel az adócsökkentés, nyugdíjemelés, milliárdosok vagyonadójának bevezetése, a közmédia függetlenségének visszaállítása, és az állami propaganda támogatásának megszüntetése. A Tisza Párt elnöke egyértelművé tette, hogy április 12-én lezárják a Gyurcsány–Orbán korszakot, és új, demokratikus, nemzeti alapon álló Magyarországot építenek. „Nyerni fogunk, nem kicsit, nagyon!” – jelentette ki.

– kommentálta lapunknak az elhangzottakat Pék Szabolcs, az Iránytű Intézet vezető elemzője.

Amellett, hogy az ünnepi seregszemlét is megnyerte a Tisza Párt – folytatta Pék Szabolcs – Magyar Péter nagyon ügyesen kötötte össze a neki kedvező 1956-os konkrétumokkal a mai politikai helyzetet. Például, amikor szociális lázadásként írja le a mostani és az 1956 közötti párhuzamot, az tökéletesen beleilleszkedik a közszolgáltatások működését kritizáló kampányába – mondta a szakértő.

A Békemenet és a Nemzeti Menet méretére kitérve Pék Szabolcs úgy látta: a mozgósítási versenyt egyértelműen a Tisza nyerte a Fidesszel szemben.„Bár saccolni nehéz, de a Bajcsy-Zsilinszky úttól Hősök teréig érő tömeg egész biztosan 100 ezer főt jelent alsó hangon. És meg merem kockáztatni azt is, hogy ez volt 1990 óta a legnagyobb pártrendezvény. Ellenzéki pártoktól egész biztosan – hangsúlyozta az elemző. Horn Gábor, a Repbulikon Alapítvány vezetője ehhez a Népszavának hozzátette: szerinte mindkét párt jól teljesített a mozgósításban, és végül a kormánypárti Békemenetén is meglepően sokan voltak. Pék Szabolcs és Horn Gábor egyetértenek abban, hogy Magyar Péter beszédei lehetnének rövidebb, és feszesebbek is – a közel 2 óra nagyon sok. Horn azonban úgy látta: lehet, hogy Magyar beszéde hosszú, de Orbán Viktoré ezzel párhuzamosan túl rövid volt. Magyartól ismét elhangzottak új konkrétumok – vélekedett Horn Gábor –, az ő hallgatósága kapott valami újat, míg az Orbánt hallgató tömeg szerinte semmit nem kapott a lelkesítésen kívül. Amire persze most nagy szükségük.

Arra a kérdésünkre, hogy a Tisza-elnök által említett nemzeti megbékélés korszaka, és az erről elnevezett új törvény nem éppen a NER-t megnyitó 2010-es Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatára hasonlít-e, Horn Gábor azt mondta:

A szakértő szerint ezzel a „megbékélési törvénnyel” önmagában nincs probléma. Itt a béke kifejezés áll a középpontban, és az egy erősebb hangvételű fogalom a „nemzeti együttműködésnél.” Nem véletlenül volt ilyen népszerű a 2022-es kampányban is – magyarázta Horn –, hiszen nem csak a fideszesek rezonálnak rá.