Itt valamit nagyon elrontott az Orbán-kormány, úgy fogja a háborúra a magyar gazdaság problémáit, hogy eközben a környező országok növekedni tudnak

Az első félévben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 0,1 százalékkal zsugorodott a magyar gazdaság és a harmadik negyedévről is egyre borúsabb előrejelzések látnak napvilágot. Mind nagyobb annak a valószínűsége, hogy Magyarországon idén sem lesz igazi növekedés, a gazdaság a legjobb esetben is csak pár tizedpontos javulást tud kiszenvedni magából. Ez katasztrofális teljesítmény ahhoz képest, hogy a 2024 novemberében bemutatott 2025-ös "békeköltségvetésben" a kormány idénre még 3,4 százalékos GDP- növekedéssel számolt. Miután kiderült ugyanis, hogy Donald Trump kezdheti meg második elnöki ciklusát az USA-ban, 2025-öt a kormány ideológusai rögtön kikiáltották a béke évének, és arra számítottak, hogy napokon belül véget ér az ukrajnai-háború. Csakhogy nem így lett.

Az orbáni gazdaságpolitikai kánon – amelynek magyar hangja korábban Varga Mihály pénzügyminiszter volt, de az utóbbi két évben ezt a szerepet egyértelműen átvette Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter – a magyar gazdaság szinte minden problémájáért az orosz-ukrán háborút tette felelőssé, de nem az orosz intervenció, hanem amiatt, hogy Ukrajna három év után sem hajolt meg az agresszor előtt. Szerintük a háború mellett a magyar növekedés másik akadályozója az Európai Bizottság, illetve az „elhibázott” szankciós politika, nem mellesleg az EU-nak kell elvinnie a balhét a trumpi vámokért is.

A magyar gazdaság ebben a környezetben 2022-2025 között összesen 4,3 százalékkal nőtt – és ez is kizárólag a 2022-es választási költekezéssel megtolt 4,3 százalékos növekedésnek köszönhető. 2023-2025 között az összesített növekedés 0, azaz nulla százalék – ennél még a háború sújtotta Ukrajna gazdasága is jobban teljesít.

ami még mindig kevés az orosz támadás előtti gazdasági színvonal eléréséhez, de dinamikus bővülés a magyar recesszióhoz mérten. 

Az Orbán-kormány tehát a háborús környezettel indokolja a magyar gazdaság gyenge teljesítményét, csakhogy a régióban szinte az összes országot hasonló mértékben sújtják a háborús hatások. Ennek ellenére azt lehet látni, hogy Közép-Európa gazdaságait a 2022-es energiaárrobbanás és energiaellátási válság – az Északi-Áramlat gázvezeték felrobbantása az ukránok által, majd az EU önkéntes leválása az orosz energiáról és a német autóipar válsága –  lelassította 2023-ra, de csak a magyar produkált látható, 0,9 százalékos visszaesést, nem számítva a cseh GDP 0,1 százalékos mérséklődését. Vagyis a magyar gazdaság növekedése 2023-ban levált a régiós trendekről, ami igazán 2024-ben és idén vált egyértelművé: míg a régió az elmúlt két évben átlagosan évi 1,5-1,5 százalékos bővülést produkált, addig a magyar gazdaság stagnált.

Különösen figyelemre méltó

 A két ország közötti fejlődési különbség nem csak annak tudható be, hogy Lengyelország a jogállami hiátusok helyreállítása - Donald Tusk hatalomra kerülése után - újra hozzáfér az uniós támogatásokhoz, ám ez is egy fontos különbség, hanem annak is, hogy azt megelőzően is olyan beruházások létesültek a PIS-kormány alatt, amely a lengyel gazdaság hosszú távú növekedési lehetőségeit teremtették meg – hangzott el azon a szakmai beszélgetésen, ahol a Kopint-Tárki Zrt. legfrissebb gazdasági prognózisát mutatták be. Fontos szempont, hogy a lengyel beruházások esetében lényegesen kisebb vagy szinte ismeretlen a korrupció, illetve a gazdaságfejlesztésnél a kormány nem tett fel mindent egy lapra, ahogy a magyar kormány az autógyártással, illetve az akkumulátoriparral.

Ennek ellenére a lengyel gazdasági növekedésére is leselkednek veszélyek – erre hívja fel a figyelmet a Kopint-Tárki konjunktúrajelentése. Ugyanis a lengyel gazdaság esetében is a növekedési komponensek között jelentős egyenlőtlenségek vannak. A magánfogyasztás az idén a második negyedben is közel 4 százalékkal növekedett, és ez várhatóan kitart az év végéig. Ez is elsősorban az EU-s források felhasználásának hatása, mivel az ország exportpiacai csak lassan térnek magukhoz és a beruházások is negatív spirálban vannak. A javuló lengyel növekedési kilátások ellen hat, hogy a GDP arányos államháztartási egyenleg 7 százalékos deficitet mutat, és mivel választások felé közeledik az ország, ezért komolyabb kiigazításra nem is lehet számítani. Egy gyengülő árfolyamon keresztül mindez közepesen erős inflációs nyomást gyakorol a gazdaságra, ezért stabil külső körülmények kellenek, hogy a lengyel gazdaság megmaradhasson ezen a növekedési pályán. Lengyelország számára Románia lehet intő példa – jegyzik meg a Kopint-Tárki kutatói. A korábbi években a román gazdaság rendre felülteljesítette a várakozásokat és jóval a potenciális növekedés felett bővült. Bár a termelékenység is javult, a háttérben sokkal inkább az extenzív fiskális politika húzódott meg, ami 2024-ben már a GDP 9 százalékát kitevő államháztartási deficithez vezetett.

 az elmúlt években rendre a GDP 6-7 százalékára rúgott a deficit és ez idén sem lesz lényegesen kisebb 5 százaléknál. Csakhogy míg a két bezzeg gazdaság jelentős növekedési pályát futott be ilyen mértékű eladósodás mellett, addig a magyar gazdaság stagnált. Három év stagnálás után 2026-ban Magyarország kijöhet a gödörből: a Kopint-Tárki 2,5, a Magyar Nemzeti Bank 2,8 százalékos gazdasági növekedést vár a jövő évre. Egy biztos: a kormány megint túltervezte a jövő évi növekedést, hiszen a már elfogadott 2026-os büdzsét 4,1 százalékos gazdasági bővülésre alapozták, amiből nem lesz semmi. Ugyanakkor az idei bázis is lényegesen kisebb lesz – így a jövő évi büdzsét a választási eredményektől függetlenül az év közben újra kell majd tervezni. Az, hogy a magyar gazdaság visszatérhet-e a tartós növekedési pályára, egyre inkább a választások kimenetelétől, illetve az 2026-ban megalakuló kormány gazdaságpolitikájától függhet.

Bulgáriát dinamizálja az euróbevezetés

Bulgária 2026. január 1-én bevezeti az eurót, ezzel megelőzi a gazdaságilag jóval fejlettebb Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot is. A bolgár gazdaság számos mutatóját tekintve (egy főre jutó GDP, egy főre jutó fogyasztás) mind mai napig a leggyengébb adatokat produkálja az egész EU-ban, ám az elmúlt időszakban a régió legdinamikusabban fejlődő gazdaságává vált – nem függetlenül az euró várható bevezetésétől. A háztartások készülnek az euró bevezetésére, és jelentősen megnövekedett a fogyasztási és jelzáloghitelek iránti kereslet, mivel a hitelek egy részét már eleve euróban lehet felvenni jóval alacsonyabb kamatozás mellett. Orbán Viktor miniszterelnök épp a minap jelentette ki, hogy ha rajta múlik, soha nem lesz Magyarországon euró. Igaz, a magyar miniszterelnök szerint az EU szétesés felé megy. Mindenesetre a szétesés szélén álló EU-ban az árak 2,4 százalékkal emelkedtek, idehaza az infláció 4,3 százalék volt kormányzati intézkedések mellett. A magyar alapkamat 6,5 százalék, az EKB kamata 2,15 százalék – ekkora a különbség a piaci hitelkamatok között is. Az alacsonyabb piaci kamatok segíthetnék a beruházásokat hiteloldalról, a stabil árfolyam pedig eltüntetné az árfolyamkockázatokat. Míg Orbán Viktor és a Fidesz elveti az euró bevezetését, addig a Tisza Párt gazdaságpolitikusa, Kármán András arról beszélt, hogy komolyan gondolják az euró magyarországi bevezetését. Kármán András szerint ez a lépés alacsonyabb kamatokhoz, alacsonyabb inflációhoz és nagyobb befektetési biztonsághoz vezetne.