Ha jövőre sem indul be a gazdasági növekedés, Magyarországon következhet az elbocsátások ideje

A munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt szeptemberben, ami azt jelenti, hogy az állástalanok száma a 15–74 éves korosztályban 218 ezer fő volt, míg az állásban lévők átlagos létszáma 4,67 millió embert tett ki. Utóbbi 29 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban – jelezte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A férfiak körében a foglalkoztatottak száma 2,47 millióra, a nőknél pedig 2,2 millióra csökkent.

Az adatok enyhén emelkedő munkanélküliségi rátát jeleznek az ősz elején – fejtette ki Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Ez azt mutatja, hogy az év eleje óta tartó trend szeptemberben sem tört meg. A havi adatok alapján – magyarázta – folytatódott a munkaképes korú népesség csökkenése, ami nagyobb részben az aktívak számát, kisebb részben az inaktívakét mérsékelte. A szeptemberi mutatók beleilleszkednek a korábbi években megfigyelt szezonális mintába, így strukturális változásról nem beszélhetünk a munkaerőpiacon.

A dráguló munkaerő és a gazdasági fordulat elmaradása pedig tovább csökkentheti a munkaerő-keresletet.

Az elemző szerint a munkavállalók alkupozícióját erősítheti a jövő évre tervezett 13 százalékos minimálbér-emelés, ugyanakkor a gazdaság gyenge teljesítménye ezt nagyrészt ellensúlyozza. A legfőbb munkaerőpiaci kockázatot jelenleg az jelenti, hogy ha jövőre sem indul be a gazdasági növekedés, a vállalatok a bérek emelését a teljes bértömeg szinten tartása mellett próbálhatják meg kigazdálkodni. Ez azt eredményezheti, hogy összességében csökkentik a foglalkoztatotti létszámot. Emellett újabb áremelésekre is sor kerülhet a munkaerőköltségek kompenzálása érdekében. A bank a fejlemények tükrében kitart korábbi előrejelzése mellett, amely szerint az év hátralévő részében 4,5 százalék körül maradhat a munkanélküliségi ráta.