A bírósági verdikt várhatóan még nem az utolsó szó lesz a paksi projekt uniós jóváhagyásával kapcsolatos jogvitában, ám mindenképpen új érvet ad majd az ellenzők vagy a támogatók kezébe.
Ausztria – az Orbán-kormány korábbi állításaival szemben – nem a magyar energiabiztonságot támadta meg: az osztrákok nukleáris biztonsági megfontolásból évtizedek óta elleneznek minden atomerőművi fejlesztést a régióban azok után, hogy egy népszavazási döntés nyomán végül nem helyezték üzembe a saját kulcsra kész atomerőművüket. Amennyiben az uniós bíróság – ahogyan az esetek kétharmadában tenni szokta – követi a főtanácsnok februárban kiadott előzetes véleményét, annak komoly jogi következménye lesz: az Európai Bizottságnak újra kell nyitnia az engedélyezési eljárást, vagy annak valamely fejezetét.
Halványul Paks 2 esélye, egyre több olyan külső tényező kerül elő, amely akár a bővítési projekt elvetéséhez is vezethetMint emlékezetes, a paksi bővítés beruházási tender nélküli odaítélése, illetve a tiltott állami támogatással történő finanszírozás ügyében Ausztria 2018-ban fordult a Bírósághoz. 2022-ben a Törvényszék (vagyis az elsőfok) elutasította az osztrák keresetet, de Ausztria fellebbezést nyújtott be, ami négy pontban támadja a törvényszéki döntést, így az ügy másodfokon folytatódott.
Paksi vétó: Ausztria az Európai Bírósághoz fordulAmint arról annak idején részletesen beszámoltunk, februárban Laila Medina, a Bíróság illetékes főtanácsnoka azt az előzetes álláspontot fogalmazta meg, hogy a Bíróságnak hatályon kívül kellene helyeznie az állami támogatás jóváhagyását engedélyező európai bizottsági határozatot, mivel annak meghozatala előtt elmaradt a mélyreható vizsgálat arról, hogy az orosz Roszatom tender nélküli megbízása összeegyeztethető-e az uniós közbeszerzési szabályokkal. A főtanácsnok kifogásolta továbbá azt is, hogy a Törvényszék nem vizsgálta meg alaposan, indokoltan hagyta-e jóvá a Bizottság az állami támogatásból történő, piactorzító finanszírozást.
Bírósági porszem a Paks 2-es gépezetbenA Bíróság dönthet a korábbi bizottsági jóváhagyás teljes vagy részleges megsemmisítéséről, illetve akár a jóváhagyásáról is. Amennyiben megsemmisíti az állami támogatás engedélyezéséről szóló döntését, akkor a Bizottságnak új döntést kell hoznia, amelyben nyilvánvalóan figyelembe kell vennie az elmúlt 8 évben a paksi beruházás körül történt fejleményeket – egyebek között az európai energiapiac átalakulását és Oroszország ukrajnai háborújának, meg az ahhoz kapcsolódó szankcióknak a következményeit. Ráadásul időközben egy újabb panaszbeadvány is befutott az Európai Bizottsághoz a Párbeszéd-frakcióban ülő Tordai Bencétől, amelyben az aláíró éppen azt részletezi, hogy a megváltozott körülmények miatt ma már nem állnak fenn azok az okok, amelyek alapján 2017-ben az uniós engedélyeket kiadták.
Új uniós vizsgálat indulhat, egyetlen feltétel sem adott már azok közül, amelyek alapján az Európai Bizottság 2017-ben engedélyezte Paks 2 bővítésétPaks 2 - Nem jött be Orbánék időhúzása, Ausztria bírósághoz fordul Szélenergiával olcsóbb az áram, az új paksi orosz blokkok soha nem fogják behozni a tízezer milliárdos költségüketSok a kockázat, elszálltak az árak, szóval akár 20 ezer milliárd forintba is kerülhet a paksi bővítés