Egyetlen feltétel sem adott már azok közül, amelyek alapján az Európai Bizottság 2017-ben engedélyezte a tervezett paksi bővítést a beruházási tender elmaradása, illetve a nagymértékű, piactorzító állami támogatás ellenére – állítja az a beadvány, amelyet a Párbeszéd-frakcióban ülő Tordai Bence nyújtott be a testület versenypolitikai főigazgatóságához, ahol a két korábbi vizsgálat is zajlott Paks ügyében. Mint emlékezetes, nyolc éve az Európai Bizottság hosszas időhúzás után meglehetősen kurtán, a részletes indoklást máig nem publikálva zárta le a magyar panaszok vizsgálatát, a gyanú szerint nem kis részben az Orbán-kormány által felkért illegális lobbista, az azóta is a NER fizetési listáján lévő Klaus Mangold, illetve a korábbi energiaügyi biztos, Günther Oettinger közreműködése nyomán.
A Tordai-féle friss panaszbeadvány most – számokkal alátámasztva – arra hivatkozik, hogy azok az indokok és körülmények, amelyekre hivatkozva a jóváhagyás akkor megszületett, mára nem állnak fenn. Márpedig a hivatalosan még el sem kezdődött beruházás (az uniós jogrendben egy atomerőmű-építés az első betonöntéssel kezdődik, Paks II azonban sokszoros halasztás után még csak a munkagödör kiásásánál tart) jogszerűségéhez az engedélyezési feltételeknek az indulásnál is érvényesnek kell lenniük.
Elkészült a felmérés, nagy többségben vannak azok a magyarok, akik ellenzik az orosz Paks 2-tAz új panasz hivatalosan az állami támogatás jóváhagyását veszi célba. A 2017-es döntés előtt az Európai Bizottság részletesen vizsgálta, hogy a magyar állam által nyújtott tőkejuttatás állami támogatásnak minősülnek-e, és ha igen, összeegyeztethető-e a belső piaci szabályokkal. A döntés megállapította az állami támogatás tényét, de engedélyezte azt. Időközben Ausztria megtámadta a jóváhagyást az Európai Bíróságon, és idén februárban Laila Medina főtanácsnok közzétette álláspontját, mely szerint meg kel semmisíteni a Paks 2-t engedélyező döntést. A Bizottságnak tehát várhatóan mindenképp újra napirendre kell vennie a paksi bővítés ügyét, a panaszbeadványtól függetlenül is.
Maga a beadvány azzal érvel, hogy a 2017-es engedély fejében a kormány vállalta Paks 1 leállítását, most viszont újabb üzemidő-hosszabbításra készül, ami túlkapacitáshoz, a piac további torzulásához vezet (napsütéses napokon illetve éjszakánként jelenleg is áramfölösleg van). A projekt költségei, amelyek alapján az állami támogatás mértékét és a megtérülést kalkulálták, jelentősen megnőttek: egy friss törvénymódosítás nyomán a kormány korlátlanul emelheti a korábban fixnek mondott 12,5 milliárd eurós árat; a mai szakértői becslések már 20-28 milliárdos végső árról szólnak (ami szükségképpen újabb állami támogatást és újabb bizottsági engedélyezési eljárást jelent).
Sok a kockázat, elszálltak az árak, szóval akár 20 ezer milliárd forintba is kerülhet a paksi bővítésA magyar kormány közben Paks 2 érdekében mesterségesen torzította az árampiacot, kiszorítva a szélerőműveket, illetve irracionális mértékű különadóval drágítva a napelemeket. Az európai árampiac mára nagymértékben átalakult, egyre gyakoribbak a negatív áramárral jellemzett időszakok, amelyek mellett egy folyamatos termelésre tervezett atomerőmű nem tud megtérülő beruházássá válni. A kivitelező Roszatom folyamatosan orosz állami támogatást kap, ami az uniós FSR-rendelet előírásaiba ütközik. Komoly esély van az orosz nukleáris üzemanyag szankcionálására, ami önmagában is ellehetetleníti a bővítést. Ráadásul egy friss EU-bírósági döntés újra vizsgálhatóvá tette a versenyeztetés nélküli odaítélést, ami miatt bármiféle állami támogatás jogsértővé válhat.
A beadványban arra kérik a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a 2017-es támogatási engedélyt, kísérje figyelemmel a szerződésmódosításokat, a várható költségnövekedést, indítson vizsgálatot az új fejlemények alapján, és gátolja meg, hogy újabb, jogellenes állami támogatás valósuljon meg.
