Az építőipari árak elszállása és a Paks 2-es atomerőmű terve körüli fokozódó kivitelezési kockázatok miatt akár a 2014-es magyar–orosz megállapodásban rögzített, 12,5 milliárd eurós összeg kétszeresére, 25 milliárd euróra is ugorhat Paks 2 vételára – vélekedett lapunk megkeresésére Perger András, az Energiaklub programvezetője. Megjegyzendő: az eredeti szerződésben a kulcsrakész átadás fix ellenértékeként szereplő összeg akkori forintárfolyamon a 3800 milliárdot közelítette; az euróösszeg kétszerese viszont a forint azóta bekövetkezett gyengülése miatt jelenlegi árfolyamon már 10 ezer milliárdra rúg. Az orosz állami, avagy az azt kiváltó piaci hitelkamatokat is hozzászámolva jelenlegi áron már a 20 ezer milliárd forintot közelítő költség adódik. Ráadásul több kapcsolódó kiadás – így a munkagödröt körülölelő, később előírt résfalrendszer, az előkészítő munkálatok vagy az áramhálózat igazodó átalakításai – valószínűleg ezen felül értendők – jegyezte meg számításaink kapcsán Perger András. A szakpolitikai intézet szakértője a körülmények ismeretében kizárja, hogy Paks 2 valaha is üzembe áll, amit a megbízható és olcsó magyar áramellátás nem is igényel.
Paks 2 lehetséges átadási időpontja szintén tolódik. Miközben a kivitelezésre Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között 2014-ben megkötött, sokak szerint puccsszerű megállapodás izgalmában Lázár János akkori kancelláriaminiszter még azt ígérte, hogy a két tervezett atomblokkból az első már 2023-ban termelni kezd, Rákóczi Péter, a magyar állami megrendelő, vagyis a Paks II. Zrt. kommunikációs igazgatója a Spirit FM-nek adott minapi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a két új blokkot „a 2030-as évek első felében”, tehát „biztosan” 2035-től kapcsolják hálózatra. Megjegyzendő: az elmúlt 11 év során az Orbán-kormány sztálini elveket követő propagandája, illetve az átadási időpont elmosására irányuló kísérletek ellenére a határidőt rendre az adott időszakot követő 10. évre tették. Perger András ráadásul arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz állami fővállalkozó, a Roszatom az építkezés hivatalos kezdetét jelentő, úgynevezett „első betonöntéstől” más államokban körülbelül 10 év alatt jut el az átadásig. Márpedig Magyarország esetében a többi helyszínnél az előrehaladást az eleve szigorúbb uniós előírásoktól és engedélyezési eljárásoktól kezdve az uniós mellett az amerikai szankciós fenyegetésekig számos hatás tovább hátráltatja. Az Energiaklub programvezetője jelen körülmények között a 2035 előtti átadást kizártnak tartja, de a nukleáris biztonság veszélyeztetése nélkül még ez az időpont is csak az összes jelenlegi nehézség – így például az Ukrajna elleni orosz háború – gyors megszűntét igényelné.
A hálózati csatlakozás még nem átadás
Bár a hálózati csatlakozás fontos beruházási esemény, azzal csupán a működés közbeni tesztidőszak veszi kezdetét – figyelmeztetett Perger András. Üzleti értelemben kulcsrakész átadásnak az számít, amikor az erőmű megkezdi az áram értékesítését. Ez utóbbi az orosz állami Roszatom esetében a hálózati csatlakozást mostanság körülbelül fél évvel követi, de más kivitelezőknél a bejáratás akár éveket is igényelhet.
Bár Rákóczi Péter rádiónyilatkozatában hosszasan sorolta az előkészítés – így a felvonulási terület kialakítása és a földmunkák – kellően nagy számértékeit, sőt Oroszországban már a két reaktortartályt is kovácsolják, megjegyzendő: még erre a bizonyos első betonöntésre sem került sor, vagyis hivatalosan egyelőre Paks 2 kivitelezése sem indult meg. Míg az illetékes tárcavezető, Szijjártó Péter a kezdő időpontot korábban 2023-ra, majd sokáig 2024 végéig, később 2025 elejére ígérte, a kommunikációs igazgató az eseményt mostantól számított fél éven belülre (vagyis akár 2026 első felére) tette. Rákóczi Péter kérdésre nem tagadta a fizikai munkálatok lelassulását. Ennek hátterében szavai szerint például a munkagödör egy sarkának január végi leomlásával kapcsolatos vizsgálatok, valamint a tavaly novemberben még a Biden-adminisztráció által a Paks 2-es pénzügyeket is intéző orosz Gazprombankra kivetett szankciók állnak. Mivel azonban az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) június közepén a gödöromlással kapcsolatos vizsgálatot lezárva engedélyezte a kapcsolódó munkálatok folytatását, a hónap végén pedig a Trump-kormányzat is feloldotta a Gazprombank Paks 2-es elszámolásainak korlátozásait, Rákóczi Péter szerint a kivitelezés új lendületet vesz. Céljuk a minél biztonságosabb és minél gyorsabb építkezés – hangsúlyozta.
Falomlás után köntörfalazás PaksonÚgy tűnik, az Orbán-kormány elkezdett foglalkozni azzal a lehetőséggel is, hogy mégsem épül meg Paks 2Perger András lapunknak arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatóság a gödöromlásban nem érintett munkálatok folytatását eddig sem tiltotta, a kivitelezők tavasz óta mégis mintha a teljes területről levonultak volna. Ennek kapcsán szakértők emlékeztetnek a helyszíni munkakörülményeket illető hatósági vizsgálatok lesújtó tavalyi eredményeire, és arra is, hogy egy büntetőeljárás gyanúi szerint a Roszatom egy illetékese több mint százmillió forintnyi kenőpénzért osztogatott alvállalkozói megbízásokat az orosz Orgenergosztrojnak. Rákóczi Péter ellenben inkább arra célzott, hogy a gödöromlásban egy német alvállalkozó érintett, amellyel még szintén zajlanak az elszámolási egyeztetések.
Több olyan dolgozó sem kapta meg a fizetését az orosz munkáltatótól, akit eküldtek a Paksi Atomerőmű bővítésének az építkezésérőlMiután tavaly novemberben a magyar kormány engedélyezte az eredeti, 2014-es megállapodáskor még „fix” 12,5 milliárd euróban megállapított, az oroszoknak fizetendő vételár lényegében tetszőleges emelését, Perger András szerint a magyar és az orosz fél épp most egyeztethet ennek részleteiről. A Kreml az eddigi történelmi tapasztalatok alapján visszalépni biztos nem fog, de szerinte egy újabb fix áras megoldásba még egyszer már nem egyeznek bele. Bár meggyőződése, hogy Paks 2 soha nem fog a kormányfogadkozásoknak megfelelően kereskedelmi üzembe állni, az Orbán-kabinet a magyar adófizetőket terhelő beláthatatlan drágulás – illetve a mostanság talán némiképp enyhülő, de meg nem szűnő brüsszeli és washingtoni nyomás – dacára szintén aligha mondja le a megrendelést.
Egyre drágábbak az atomerőművek
Bár Rákóczi Péter szerint Európa-szerte egyre több állam tervez újabb atomblokkokat, Perger András ezeket különböző politikai nyilatkozatokként értékeli: szerinte ugyanis a valóság az, hogy az atomerőművek egyre növekvő költségei mind beláthatatlanabbak, így valójában nem is épülnek, míg az egyre inkább akkumulátorokkal együtt értelmezett megújulók – így a nap- és szélerőművek – változatlanul kedvelt befektetési célpontok. Ezek egyre olcsóbbak, megbízhatóbbak, és terjedésük megállíthatatlan.
Az Energiaklub szakértője szerint ezért Paks 2-re sincs szükség: a kivitelezésre megkötött szerződés óta – pontosabban 2017-től napjainkig – a két, összesen 2400 megawattnyi (MW) tervezett paksi atomblokkhoz képest országszerte 8000 MW-nyi napelem épült ki.
Júniusban ezek jóval több áramot termeltek, mint amire Paks 1 akár csúcsterhelés mellett is képes lenne.
Mindemellett a nukleáris blokkok hűtését biztosító folyók világszintű felmelegedése, és az emiatt bekövetkező időszakos leállások nyomán immár az atomerőművek is „időjárásfüggő” áramtermelőnek számítanak – tette hozzá. Az Orbán-kabinet 2014-ben is egy, a mostanihoz hasonló áramhiánnyal riogatva indokolta az új atomblokkok szükségességét, ám sem épülő atomerőműnek, sem ilyen gondoknak hírük-hamvuk sincs – vázolta a helyzetet Perger András.
