Mivel az európai bírósági ítéletek ritkán helyezkednek szembe a főtanácsnoki véleménnyel, a Paks 2-es beruházásra kiadott uniós engedély elleni osztrák kereset vizsgálata visszakerülhet első fokra.
A magyar kormány 2014-ben a korábban ígért pályáztatás mellőzésével ítélte oda a paksi atomerőmű bővítését az orosz államnak. Ezt követően az Európai Bizottság megvizsgálta, hogy a döntés nem ütközik-e az állami támogatás uniós tilalmába. Hosszas mérlegelés után, 2017-ben azzal a megjegyzéssel engedtek szabad utat a kivitelezésnek, hogy bár az állami beruházás kap állami támogatást, az nem sért uniós jogot. Laila Medina főtanácsnok szerint viszont a hozzájárulást megtámadó Ausztria joggal hánytorgatta fel, hogy a bizottsági engedély részletes indoklás helyett csak utalt az uniós versenyhatóságnak a paksi pályáztatás mellőzését elfogadó előzetes álláspontjára. Márpedig a főtanácsnok szerint ezt a témát úgy a Bizottságnak, mint a Törvényszéknek, alaposabban körül kellett volna járnia. Ráadásul míg az engedélyt azzal a feltétellel adták ki, hogy Paks 2 megépítésével a Paks 1-es blokkok fokozatosan leállnak, a magyar kormány utóbbiak működését ma már 20 évvel kinyújtaná.
Brüsszel visszatérően akadályozni próbálja az Oroszországgal folytatott energia-együttműködést – reagált Facebook-oldalán Szijjártó Péter. Egy-két fanatikus tagállam állandóan nukleáris korlátozásokat akar, míg a Biden-adminisztráció utolsó rúgásával szankciós listára helyezte a Paks 2-es beruházást - írta. Az atomerőmű-építés kiemelten fontos a magyar energiabiztonság szempontjából, így az az állandó nehézségek és akadályoztatások ellenére is folytatódik, csak kicsit több erőfeszítést igényel – szögezte le a külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető egyébként tegnap Budapesten jelezte a kormány felmentést kért a Paks 2. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által - szerinte - politikai bosszúból meghozott szankciók alól.
