Mint emlékezetes, Ausztria már jóelőre közölte, hogy amennyiben a Bizottság jóváhagyja, hogy Paks II állami támogatással épüljön meg, bírósághoz fog fordulni. A Bizottság 2015-től vizsgálta a kérdést, és idén tavasszal meg is hozta a határozatot, de mostanáig nem hozta nyilvánosságra, formálisan a magyar kormánnyal folytatott egyeztetésekre, illetve „fordítási nehézségekre" hivatkozva. A határozatot végül angol nyelven publikálták, és a szöveg nem győzte meg azokat, akik szerint a veszteséges atomerőmű állami támogatása nem összeegyeztethető az uniós versenyszabályokkal.
Úgy tűnt ugyanakkor, hogy az osztrák ellenlépést sikerült megakadályozni – Ausztria a hét végén választ, és az új, várhatóan néppárti kormány ideológiailag sokkal közelebb áll az Orbán-kabinethez, mint a jelenlegi vezetés. Csakhogy Christian Kern osztrák szövetségi kancellár nem várta meg a váltást, és az osztrák hírügynökség szerint pénteken bejelentette: elindítják az előzetesen jelzett bírósági eljárást. „Határozottan elutasítom a paksi atomerőmű bővítését, mivel a beruházás értelmetlen nem csak biztonsági okokból, hanem energiapolitikai és gazdasági okokból is. Még az EU Bizottsága is arra a következtetésre jutott, hogy az atomerőmű bővítése soha nem lenne életképes állami támogatások nélkül" - fogalmazott.
Az uniós jog alapján bármely tagállamnak joga van az Európai Bírósághoz fordulni (például a versenyszabályok megsértésének gyanúja miatt), Ausztria pedig korábban is megtette ezt a szintén állami támogatással felépíteni tervezett brit Hinkley Point C atomerőmű miatt, amelynek ügyében hamarosan várható a paksi bővítésre nézve is irányadó bírósági ítélet. Az Európai Bíróság akár a beruházás leállítását is előírhatja.
Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője az osztrák lépésről a Népszavának azt mondta: sok múlik a következő osztrák kormányon is, de a visszakozás a konzekvensen antinukleáris Ausztriában komoly belpolitikai rengéseket okozna. Ha az Európai Bíróság elfogadja azt az álláspontot, hogy a veszteséges beruházás költségvetési dotációja piactorzító hatású, megtilthatja a kiegészítő állami támogatást, ami ellehetetleníti a beruházást (hasonló lépés végzett annak idején a szintén állami köldökzsinóron lógó Malévvel). Jávor szerint a magyar kormány és a Bizottság nehezen magyarázható összjátéka százmilliárdokba kerülhet az adófizetőknek a bővítés leállítása esetén, amíg ugyanis a Bizottság vizsgálata zajlott, Pakson buzgón égették a közpénzeket a bizonytalan kimenetelű beruházás érdekében.
