Rákapcsolt a kormányoldal: az augusztus 4-i héten annyit költött hirdetésekre a Meta oldalain (Facebook, Instagram), hogy Európa összes országa közül a második helyre kerültünk – mondta lapunknak Lévai Richárd marketingspecialista. Hozzátette azt is, hogy a nyár folyamán végig a top 5-ben volt Magyarország.
Ez azt jelenti, hogy augusztus 4. és 10. között több mint 122 millió (122 millió 982 ezer) forintot költöttek magyar szervezetek politikai hirdetésekre.
Ez nagy ugrás, hiszen július utolsó hetében még csak 74 milliónál járt a számláló. A 122 millió forintból az ellenzék mindössze 6 milliót, azon belül a Tisza Párt 940 ezret költött.
Ami a kormányoldalt illeti, kicsivel több mint 113 milliót szórtak ki, ebből csak médiatartalmakra 52 millió jutott. A politikusi költések esetén sem fogták vissza magukat: 19 millió forint ment olyan jellegű tartalmakra, hogy például Orbán Viktor azért nem vitatkozik Magyar Péterrel, mert – mint Dopemannak fogalmazott - „fizetett emberekkel” nem érdemes.
Orbán Viktor: Nincs kastélyom, nem is úgy élekEgymillió forint feletti összeget költöttek annak népszerűsítésére, hogy Orbán Viktor bevallása szerint a cigány középosztály kialakulását ő indította el azzal, hogy munkát adott a romáknak. De Kocsis Máté Zebra csoportjának promotálására sem sajnálták a pénzt, ezzel szemben Lázár János MÁV sikereire csak pár tízezer forintot fordítottak. A kormányközeli közszereplők tartalmaira „csak” 19 milliót költöttek, míg a párt szövegeinek promótálására fordított összeg 8,5 millió volt.
Szijjártó Péterrel, Bayer Zsolttal és Nagy Feróval indult el a ZEBRA Digitális Polgári körLévai Richárd és kollégái megnézték, hogyan alakultak más európai országokban a politikai hirdetések. E szerint az ominózus nyári héten az Egyesült Királyság vezetett 588 ezer, utána következett a sorban Magyarország 307 ezer euróval. Németország 238 ezer, Olaszország 193 ezer eurót költött a Meta rendszerében.
Lévai Richárd leszögezte, amellett, hogy lakosságarányosan elsők vagyunk a hirdetésvásárlásban, a kelet-európai országok a kanyarban sincsenek a magyar költéshez képest.
Lengyelország 64 ezer, Horvátország 4700, Szlovákia 36 ezer (36 ezer 820), Románia pedig 18 ezer eurót költött augusztus 4. és 10. között.
A kimagasló magyar adat oka feltehetően az, hogy októbertől sem a Google, sem a Meta rendszerében nem lehet majd politikai, társadalmi hirdetéseket feladni. Politikai szereplők esetében ez elsősorban a YouTube-reklámok területén fog érződni.
Az Európai Unió „Szabályozás a politikai reklámok átláthatóságáról és célzásáról” elnevezésű rendelete meglehetősen szigorúan szabályozza majd a politikai hirdetéseket az online platformokon. Az uniós direktíva szerint például októbertől a hirdetéseket átláthatósági címkével és könnyen visszakereshető átláthatósági tájékoztatóval kell ellátni,
vagyis egyértelműen ki kell derülnie a polgárok számára, ki adta fel, illetve ki fizette a hirdetést, milyen választásról, esetleg népszavazásról van benne szó, melyik párthoz kötődik, illetve jelezni kell a ráköltött összeget és a „célzási technikákat” is, hogy milyen csoportoknak szánják a hirdetést.
A Google már tavaly jelezte, a rendelet túl ködös, nehezen tudnak neki megfelelni. Idén, hasonló indokokra hivatkozva, a Meta is bejelentette ugyanezt.
Itt a vége, 2025 októbere előtt eltűnnek a politikai hirdetések a Google-ről és a YouTube-ról isMilliárdok mentek el propagandára, most a Fidesznek fájhat igazán, hogy a YouTube-ról eltűnnek a politikai hirdetésekHogy a valóságban mindez hogyan fog működni, léteznek-e kiskapuk, azt csak találgatni lehet. Úgy tűnik, a nagy techcégeknek (Facebook, Google) nem éri meg, hogy megkerüljék a szabályozást. Lévai Richárd szerint azért, mert például a Facebook esetében a teljes hirdetési bevétel elenyésző részét képezik a politikai hirdetések.
– Megnéztük az összes uniós hirdetést a Meta rendszerében, és e szerint a politikai és társadalmi témájúak a teljes költés fél százalékát teszik ki. Egy kiemelt időszakban, például uniós választás idején, amikor minden ország többet költ, elérheti a költés öt százalékát vagy akár jóval többet is. Ugyanakkor ezért nem biztos, hogy megéri összeakasztaniuk a bajszukat az unióval – magyarázta a szakértő.
A Meta megszünteti a politikai hirdetéseket a Facebookon, de a Majka és Azahriah ellensúlyaként használt Dopemannel súlyosbítva jönnek már az Orbán-féle Digitális Polgári KörökHogy világos legyen miről is van szó, ahhoz tudni kell, hogyan is működik a Meta hirdetési rendszere. Amikor valaki hirdetni szeretne, négy fajta speciális címke létezik: lakhatás, munkaerő, hitel/gazdaság és politikai/társadalmi. Ezek közül valamelyikkel el kell látni a feladni kívánt hirdetést. A négy címke közül esik most ki a társadalmi és politikai megjelölés. Ugyanakkor – hívja fel rá a figyelmet Lévai Richárd – nem úgy működik a rendszer, ha más kategóriát kap, akkor megoldódik minden. Az algoritmus ugyanis képes felismerni egy poszt/videó tartalmát. Ha abban bármi politikához kapcsolható van, azt a rendszer le fogja tiltani. Így például egy bank hirdethet 3 százalékos Otthon Start hitelt, de ha a promócióban megjelenik bármilyen formában a kormány, vagy akár az ukrajnai háború, már a tilos kategóriába fog tartozni. Nem lehet megoldani azt sem, hogy egy lakhatási vagy egy társadalmi témát kategorizálás nélkül hirdetnek meg.
Akadálypályára kerül Orbán Viktor kommenthadserege, a fő ellenség a legyőzhetetlen algoritmus leszOrbán Viktor elkezdte rombolni a saját nimbuszát, Magyar Péterre az első roham után visszaüthet az egyszemélyes showAmi pedig a kiskapukat illeti, Lévai Richárd szerint biztos mindenki megpróbálja majd kikerülni a szabályokat.
– Előfordulhat, hogy egyes politikai szereplők kisebb elérésű, vagy nem kimondottan politika oldalakon próbálnak majd költeni. Ez lehet, hogy „radar alatt” működhet egy darabig, de egy idő után feltehetően ki fogják szúrni. Persze számítunk rá, hogy politikai hirdetések kategorizálás nélkül néha átcsúszhatnak a szűrőn. De már nem lehetnek sokmilliós költések – mondta a Népszavának nyilatkozó marketing specialista, aki kiemelte, hogy az egyetlen kiskapu az volna, ha a Facebook lazítana a belső ellenőrző mechanizmusukon (vagyis az algoritmus kevésbé lenne képes kiszűrni, hogy egy hirdetésben politikai tartalom hangzik-e el), de a fent említett okok miatt ez nem valószínű.
A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a Meta lépése nem csak a politikai szereplőket, hanem valóban mindenkit érinteni fog, tehát kisebb civil szervezeteket is, akiknek ezáltal veszélybe kerülhet a láthatóságuk.
– Társadalmi szinten lehet, hogy jobban fog ez fájni, mint amennyi hasznot termel. Persze jó hír, hogy a Bogyó és Babóca előtt nem kell politikai reklámokat nézni, de kétségünk se legyen afelől, hogy a Fidesz teleplakátolja majd az egész országot.
Mások ezt viszont nem tudják megtenni, sem civilek, sem a kisebb pártok. Miközben egy daganatos beteg gyerekekkel foglalkozó kisebb szervezet számára valós szükséglet, hogy láttassák magukat – mondta Lévai, aki arról is mesélt, hogy már kaptak felkéréseket arra, hogy vizsgálják meg az új helyzetben mit lehet tenni. A hirdetések kiesésével szerintük komplex kampányokra lenne szükség.
– A nagy szervezeteknek ez nem feltétlenül fog gondot okozni, de egy kisebbnek, ahol mondjuk öten dolgoznak, megoldhatatlan feladat. Sokan fognak emiatt lehetetlen helyzetbe kerülni. De remélem, hogy tévedek.
Nem először vagyunk dobogósok
A magyar kormány eddig sem szégyenlősködött ha online kampányról volt szó. Az Európa Parlamenti és önkormányzati választáson a hazai szervezetek 3 milliárd 390 millió forintot költöttek politikai hirdetésekre a Meta rendszerében, ebből a kormányoldal mintegy 2,8 milliárdot fordított hirdetésekre. A legjelentősebb összeget a kormányoldalhoz köthető média- és közszereplők (például a Megafon, influenszerek) költötték, ugyanis médiánál 892 millió, közszereplőknél 915 millió lett a számla vége ebben a csoportban. Ezzel az összeggel a 2024-es választásokon lakosságarányosan Magyarország költötte a legtöbbet Európában. Még úgy is, hogy nem csak nálunk volt dupla választás, hanem például Belgiumban is.