A helyzet, amelybe Orbán Viktor belevezette Magyarországot, nyilvánvaló politikai zsákutca - jelentette ki a Válasz Online-nak írt cikkében az első Orbán-kormány varsói nagykövete, a Külügyminisztérium korábbi közigazgatási államtitkára.
Bába Iván szerint az elmúlt évtizedben a magyar politikai közbeszédben sajátos értelmezést kapott az Európai Unió, az Orbán-kormány pedig olyan képet alakított ki, amelyben az EU ellenséges, külső intézményként jelenik meg, amely veszélyezteti a nemzeti szuverenitást, miközben „mi” megvédjük azt. Bába Iván szerint ez a tudatosan épített tévképzet elfedi, hogy Magyarország maga is aktív szereplője az Európai Uniónak: a miniszterelnök részt vesz az Európai Tanács munkájában, a minisztériumok az Európai Tanács ülésein, az EP-képviselők pedig az Európai Parlamentben.
Felidézte Orbán Viktor idei tusnádfürdői beszédét is, amelyben hat globális erőközpontot nevezett meg: az Egyesült Államokat, Kínát, Oroszországot, Indiát, a Türk Államok Szervezetét és az EU-t. A miniszterelnök azt állította, hogy mindegyikkel rendezett a viszony, kivéve az Európai Unióval. Bába Iván úgy látja, ez a narratíva elfedi, hogy Magyarország számára valójában az EU a legfontosabb partner.
Orbán Viktor próbálta megrengetni az eget, de nem jött össze – Percről percre a 2025-ös tusnádfürdői beszédrőlÍrásában a volt nagykövet arra is rámutatott, hogy a „nemzeti szuverenitásvédelmi” politika másfél évtizede indult, ennek következménye pedig jelentős uniós források elvesztése volt. Emlékeztetett, hogy új helyzetet teremtett az Európai Unió Bírósága 2024. június 13-i ítélete, amely napi egymillió eurós bírságot szabott ki, mivel Magyarország nem hajtotta végre a menedékkérőkre vonatkozó szabályozás uniós joggal összhangban lévő módosítását. Az Orbán-kormány nem engedett, így a bírság összege mára meghaladta a 570 millió eurót, amelyet a Magyarországnak járó támogatásokból vonnak le.
Jöhet a szigorítás, most már minden EU-s pénz kifizetését a jogállamisági elvek betartásához kötné az Európai ParlamentBába Iván szerint ezzel a kabinet gyakorlatilag lemondott a visszatartott források megszerzéséről, mert nem tudja politikai presztízsveszteség nélkül feloldani a migrációs politikával kapcsolatos ellentéteket az EU-val. Úgy vélte, az eddigi uniós politika Magyarország regionális pozícióit is meggyengítette: feszült a viszony Ukrajnával, Csehországgal, a balti államokkal, a magyar–lengyel kapcsolatok pedig történelmi mélyponton vannak.
Magyarország egyedüliként nem írta alá az uniós nyilatkozatot arról, hogy az ukránoknak szabadon kell dönteniük a jövőjükrőlAkár kétmilliárd euróhoz is hozzájuthat némi ügyeskedéssel az Orbán-kormány az alapjogi aggályok miatt befagyasztott uniós pénzekből Búcsúzhatunk hét százaléktól, a Magyarországnak járó kohéziós EU-támogatás egy része már végleg elveszett„Elszigeteltségünk az Európai Unióban és Közép-Európában csak határozott politikai irányváltással, az EU közös elveinek és értékeinek tiszteletben tartásával, a többi tagállam iránti lojalitással, határozott együttműködési hajlandósággal szüntethető meg. Nem egyetlen gesztussal, hanem kitartó munkával. A zsákutcából csak visszafelé lehet kijönni!” – zárta gondolatait Bába Iván.
