Sándor Fegyir: Alig várom, hogy találkozhassak Orbán Viktorral

Hosszú interjút adott az Ukrinform ukrán állami hírügynökségnek Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete, aki egy nagyköveti találkozóra érkezett Kijevbe.

Sándor Fegyir többször is hangsúlyozta, hogy Magyarország a 2026-os parlamenti választást felvezető kampány előtt áll éppen, ezért azt, ami történik,  ebben a kontextusban kell értelmezni, és bár természetesen egyes magyar politikusok átlépik „az etikai normák határait”, Ukrajna ilyenkor csak diplomáciai úton jelzi, hogy ez nem illik, egyébiránt  ha van mód rá, tárgyalóasztalhoz ülnek. A nagykövet jelezte, a magyarok és az ukránok „ezeréves közös történelmük” során soha nem álltak egymással jelentős konfliktusban, sőt, mondhatni „közös DNS-ünk van”, hiszen már az Árpád-korban is volt ukrán származású magyar királyné, például III. István és III. Béla édesanyja (Eufrozina, I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem lánya - a szerk.), azaz magyar királyok ereiben csörgedezett ukrán vér.

Hogy most mégis olyan a magyar-ukrán viszony, amilyen, azt Sándor Fegyir részben a hosszú távra kommunikáció hiányának tudja be. Szerinte Ukrajnában hosszú ideig gyakorlatilag figyelmen kívül hagyták a szomszéd országokat, így Lengyelországot, Szlovákiát, Romániát, Magyarországot és Moldovát is, s helyettük csak a nagyhatalmi tényezőkre, Franciaországra, Németországra, és arra az Oroszországra koncentráltak, amely ellen most fegyveresen kell küzdeniük. Pedig például Lengyelország ismerte el elsőként Ukrajna függetlenségét, s Magyarországon is már 1992. március 24-én megnyílt az ukrán nagykövetség. Sándor Fegyir fontos gesztusként felidézte azt is, hogy Magyarország az első öt ország között volt, amely népirtásként ismerte el a holodomort, vagyis a sztálini terror által 1932 és 1933 között végrehajtott tömeges éheztetést, amelynek következtében megközelítőleg 3-8 millió ukrán halt meg. Ezért a diplomata úgy látja, valójában Oroszország tesz meg mindent azért, hogy akadályozza a kommunikációt Ukrajna és nyugati szomszédai között, hogy a megosztással megakadályozza Ukrajna nyugati integrációját.

Az interjúban előkerült, hogy a közelmúltban több ügy is feszélyezte a magyar-ukrán viszonyt, közülük csak kettő Sebestyén József halála, illetve a palágykomoróci templom felgyújtása. Sándor hogy a magyar fél sajnos sokszor a tények ellenőrzése nélkül, túl érzelmesen reagál, de türelmesnek kell maradni, hiszen ez az egész helyzet megint csak Oroszországnak jó, amely konfliktusokat akar szítani nemcsak a csatatéren, hanem a diplomáciában, a gazdaságban, a kultúrában, az emberi kapcsolatokban is. A palágykomoróci templom felgyújtásával kapcsolatban szóba került, hogy a magyar média és az Orbán-kormány meglehetősen gyorsan reagált az ügyre, de Sándor Fegyir kerülte azt a Rácz András Oroszország-szakértő által bedobott elméletet, mely szerint jó eséllyel az Orbán-kabinet szervezte meg a bűncselekményt, vagy legalábbis tudott róla. A nagykövet mindössze annyit jegyzett meg, hogy a történtek azt jelzik, az egész helyzet előre ki volt számítva, a provokációtól a reakcióig.

Sándor Fegyir mindemellett határozottan úgy gondolja, lehetséges Magyarország álláspontjának megváltozása Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban. Az ügy érdekében aktívan dolgozik is az ukrán külügy. (Orbán Viktor nemrég célzott rá, az ő életében Ukrajnát nem fogják felvenni az Európai Unióba – a szerk.) Kulcsfontosságúnak nevezte a jószomszédi viszony építését, itt említett formális témákat is, például, hogy három évig nem volt nagykövete Ukrajnának Magyarországon, most viszont van. Hangsúlyozta, itt nem a saját maga jelentőségére gondol, hanem úgy általában, hogy van-e nagykövete az országnak hazánkban, vagy nincs, hiszen ezek a gesztusok politikai akaratot tükröznek. A diplomata szintén fontosnak jelölte meg az állandó párbeszéd fenntartását, a tárgyalásokat, konzultációkat és az ésszerű kompromisszumokat. Új megállapodásokat, memorandumokat kell kötni, és az eddig megoldatlan problémákon kell dolgozni. Mindemellett szakaszosan kell dolgozni, figyelembe véve a tényt, hogy Magyarországon jelenleg választási kampány van - tette hozzá.

A hírügynökség újságírójának felvetésére, hogy  Magyarország lemondta a 2025. május 11-12-re tervezett ungvári tárgyalásokat a kárpátalkai magyarok jogairól, Sándor Fegyir kifejtette, hogy a munka folytatódik, csak más formában, szakértői szintre került. Ő összességében nem is lemondáskén, tcsak halasztásként értékeli a történteket, az oktatási kérdések összehangolásában négy pontban már van elfogadott álláspont, további kettőben középtávon van esély a megállapodásra, öt pontban pedig folyamatban van a vitatott pontok egyeztetése - ismertette.

Magyarország és Ukrajna gazdasági együttműködése továbbra is él - jelezte a nagykövet, s hangsúlyozta, hogy bár kevesen tudják, de Magyarországról egyébként több tízmillió euró értékben érkezett már humanitárius segély Ukrajnába az elmúlt években, különösen a Magyar Református Egyházon és más jótékonysági alapítványokon keresztül. A legújabb magyar szállítmány 2500 csomagnyi, az ukrán hadsereg által rendelt speciális gyógyszerből áll, amely segélyt, mint mondta, magánadományozók biztosították, akik ugyanakkor nevük elhallgatását kérték. Ukrajna magyarországi nagykövete tehát rögzítette, a magyar filantrópok rendszeresen nyújtanak segítséget, például generátorokat, felszereléseket és egyéb szükséges termékeket árvaházaknak és kórházaknak. Ami a jótékonysági akciók közös jellemzője, hogy sem a magyar, sem az ukrán média figyelmét nem keresik az adományozók - mondta Sándor Fegyir.

A riporter kérdésre, hogy eszerint kijelenthető-e: a magyar társadalom nem olyan kritikus Ukrajnával szemben mint a magyar kormány, Sándor Fegyir egy példával felelt: Kunszentmárton közelében egy táncfesztiválra tartó, ukrán gyerekeket szállító busz felborult. A helyi lakosok és a hatóságok pedig lenyűgöző lelkesedéssel, gyorsasággal és összefogással nyújtottak segítséget. A gyerekek kaptak enni és inni, kaptak gyors orvosi segítséget is.  „Leegyszerűsítették az eljárásokat, az egész város összegyűlt, segített, majd szétszéledt” - mesélte a nagykövet, majd megjegyezte, hogy mindez egy olyan településen történt, ahol a lakosok túlnyomó többsége amúgy a Fideszre szavazott legutóbb.

A diplomata szerint a kárpátaljai magyarok hidat képeznek Ukrajna és Magyarország között, ő maga is ilyen. Felidézte azt is, hogy az elmúlt egy évben csak hazánkkal létesült Ukrajnának új határátkelőhelye. Az interjúban szóba került az is, hogy Sándor Fegyir támogatja azt a többes állampolgárságról szóló ukrán törvényt, amely céljai szerint egyebek közt rendezi azok helyzetét is, akik magyar útlevéllel rendelkeznek, magyar nemzetiségűek és ingáznak, de főként Kárpátalján élnek.

Sándor Fegyir kijelentette még, „alig várja”, hogy találkozhasson Orbán Viktorral. Elmondása szerint szívesen sétálna vele egyet Székesfehérváron, de mivel nemrég lépett hivatalba, először felméri a körülményeket egy ilyen esetleges találkozó szempontjából.

A „lövészárokban ülő professzorként” elhíresült kárpátaljai katona, majd magyarországi nagykövet a záró kérdésre megjegyezte, nagyon hiányzik neki a tanítás, hiszen azt csinálta 31 évig.