Csak a május 12-én tartandó magyar–ukrán tárgyalások után lehet majd eldönteni, hogy valódi együttműködés körvonalazódik-e Magyarországgal vagy az Orbán-kormány csak színleli a párbeszédet – idézi az Interfax Ukraine az ukrán EU-integrációs és igazságügyi miniszter pénteki kijelentését.
Olha Sztefanyisinát egy kijevi sajtótájékoztatón kérdezték a keddi budapesti tárgyalásairól és arról, hogy az EU-tagországok közül egyedül Magyarország vétózta meg, hogy országa megnyissa a csatlakozási tárgyalások első fejezetét az Európai Unióval.
Az Orbán-kormány egyedüliként megvétózta, hogy az Európai Unió megnyissa a csatlakozási tárgyalások első fejezeteit UkrajnávalEnnek kapcsán a politikus felhívta a figyelmet, az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése önmagában nem jelenti a tagság automatikus elnyerését, és nem jelent előre rögzített álláspontot sem, hanem lehetőséget biztosít közös, mindkét fél számára elfogadható alapokon nyugvó megoldások kidolgozására. Éppen ezért úgy véli, hogy Orbán Viktor fenntartásai tárgyalási kérdésként kezelhetők, amelyekről párbeszédet kell folytatni.
A miniszterelnök-helyettes újságírói kérdésre megerősítette, hogy az április 29-i budapesti megbeszélésen Ukrajna minden olyan pontra javaslatot nyújtott be, amelyet Magyarország problematikusnak tart. Korábban az Orbán-kormány tizenegy pontban foglalta össze a fenntartásait, amelyek között szerepelnek az oktatással, a már elfogadott törvények alkalmazásával, a szakképzésről szóló törvénytervezet megvitatásával és a magyar nemzeti kisebbség kulturális jogainak biztosításával kapcsolatos kérdések. Olha Sztefanyisina most azt mondta, Ukrajna mindegyik vitatott kérdésben előállt egy megoldási javaslattal.
Az ukrán miniszterelnök-helyettes kinevette az Orbán-kormány plakátjait, de nem tetszik neki az országát célzó agresszív magyar retorikaBár Ukrajna 2023 decemberében módosított az EU által is vitatott kisebbségi törvényén, az Orbán-kormánynak ez nem volt elég, ugyanis azt követeli, hogy a kijevi vezetés térjen vissza a 2015 előtti kisebbségi jogokhoz. A kárpátaljai magyar kisebbség ügye mellett a magyar-ukrán viszony másik neuralgikus pontja az, hogy az Orbán-kormány egyre nyíltabban Oroszország pártján áll a Vlagyimir Putyin parancsára 2022. február 24-én megtámadott Ukrajnával szemben. A miniszterelnök évek óta orosz szájíz szerint beszél az orosz-ukrán háborúról, következtetése mindig az, hogy Ukrajna úgysem győzheti le Oroszországot, és eleve csak nyugati támogatással tudja tartani magát. Nevezte már Ukrajnát senkiföldjének, 2023 áprilisában pedig pénzügyileg nem létező országnak is. Ez lehet az oka, hogy egy 2024. februári felmérés szerint az ukránok több mint fele, 52 százaléka Magyarországot ellenséges államnak tartja.
Ha ez nem lenne elég az Orbán-kormány plakátkampányt is indított az ukrán EU-csatlakozás ellen. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter több kormányinfón is beszélt arról, hogy Ukrajna EU-csatlakozásával a magyar mezőgazdaságot és a nyugdíjrendszert (!) is károsítaná.
Olha Sztefanyisina emlékeztetett, hogy a magyar-ukrán megbeszéléseket május 12-én Ungváron folytatják, és ezek kimenetele alapján lehet majd következtetni arra, hogy kialakulhat-e valódi párbeszéd Ukrajna és Magyarország között vagy az Orbán-kormány csak színlel. Arra a kérdésre, hogy van-e B terv arra az esetre, ha nem sikerül lebeszélni a vétóról Magyarországot, a miniszterelnök-helyettes igennel felelt, jelezve, már dolgoznak ezen a forgatókönyvön is. – Ukrajna mindent meg fog tenni – és még azon túl is –, hogy megnyílhassanak ezek a tárgyalások. Technikai értelemben hat tárgyalási fejezetet is meg lehet nyitni a lengyel és a dán elnökség alatt – fogalmazott.
Orbán Viktor szóról szóra úgy érvelt, mint Vlagyimir Putyin, de a szíve az ukránokkal vanAz Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa, Marta Kos korábban bizakodásának adott hangot, hogy az első három tárgyalási fejezetet még az év első felében megnyithatják, legkésőbb decemberig pedig még három következhet. Egy későbbi nyilatkozatában a szlovén reálisnak nevezte azt a forgatókönyvet, hogy 2025 végéig valamennyi tárgyalási fejezet megnyílhasson Ukrajna számára.
„Nem is tudtam, hogy az ukrán elnök ennyire népszerű” – kajánkodott az ukrán kormányfőhelyettes, amikor meglátta az Orbán-kormány uszító plakátjaitOlha Sztefanyisina kedden egy kijevi küldöttség élén Budapesten járt. A látogatás célja a kétoldalú párbeszéd előmozdítása volt Magyarország és Ukrajna között, különös tekintettel Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásaira. A politikus találkozott a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkárával, Magyar Leventével, egbeszéléseik középpontjában a magyar közösség jogainak védelme, valamint az Ukrajna EU-csatlakozását hátráltató magyar vétó feloldása állt. Itt született megállapodás az Olha Sztefanyisina által említett május 12-ei ungvári megbeszélésről is, amelynek célja a magyar aggodalmak kezelése és az ukrán EU-csatlakozási folyamat előmozdítása. A látogatást értékelve Olha Sztefanyisina úgy fogalmazott: – Kellemetlen az Ukrajna ellen irányuló agresszív retorika. Nyilvánvaló, hogy az sem értékelhető pozitívan, amikor ez politikai célokat szolgál.
