Átlátszó hazugsággal riogatja a nyugdíjasokat a Fidesz

A többi között a fenti megállapítással reagált Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium volt államtitkára, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának szakértője a Fidesz alelnökének kijelentésére. Kubatov Gábor a kormánypárt országjárásának bicskei állomásán azt mondta, Ukrajna gyorsított uniós felvételénél racionális gondolkodást kell tanúsítani többek között azért, mert veszélybe kerülne a magyar nyugdíjasok 13. havi ellátása. A Szovjetunióval kötött megállapodással érvelt, amit állítása szerint Ukrajna nem hajlandó felmondani, ezért kell Magyarországnak nyugdíjat adni a hazánkba települő ukránoknak.

Katona Tamás kijelentette: ma még valóban él az a szerződés, amely szerint ha a volt szovjet utódállamként Ukrajnából valaki nyugdíjasként áttelepül Magyarországra, és életvitelszerűen itt él, akkor időskori ellátását a magyar nyugdíjhatóság állapítja meg és folyósítja. A szerződés szerint a nyugdíj alapját képező átlagkeresetként nem az Ukrajnában kapott bért, hanem a hasonló munkakörben, megfelelő képesítéssel Magyarországon dolgozó keresetét kell figyelembe venni.

Akkor ugyanis a több mint 50 éves szerződés mindenképpen hatályát veszti, és EU-s nyugdíjszabályok lesznek az irányadók. Tehát Kubatov Gábor állítása nem valós tényeken, hanem a már korábban is alkalmazott politikai riogatáson alapul – mondta a szakértő.

A magyar átlagkereset és az időskori ellátás nagyságrendekkel magasabb mint az ukrán, Ukrajna Állami Nyugdíjalapjának adatai szerint  tavaly júliusban az átlagnyugdíj 5743,27 hrivnya, valamivel több, mint 50 ezer forint volt. Ezzel szemben a magyar átlagnyugdíj 234 ezer forint volt ugyanebben az időszakban.

Amire Kubatov Gábor utal, az a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között 1962. december 20-án született, szociális ellátás területén való együttműködésről szóló egyezmény.  A volt szocialista országok szinte mindegyikével volt hasonló államközi szerződése Magyarországnak, de ezek fokozatosan megszűntek, hiszen ez az uniós csatlakozás alapfeltétele volt. Ám az oroszokkal meglévő egyezség akkor még megmaradt, és mivel a szovjet utódállam, Ukrajna nem csatlakozott, így vele is életben maradt a szerződés.

Az oroszokkal 2020-ban született egy új szociális biztonsági egyezmény,, amely megegyezik az EU-s rendelettel, a magyar-ukrán egyezményben viszont akkor sem történt változás. Pedig Bajnai Gordon kormánya 2009-ben kidolgozta a szerződésmódosítást, de a kormányváltás miatt a tárgyalásokat már nem folytathatta le. Átadta az Orbán-kormánynak a tervezetet, amelynek indoklásában az áll, hogy az egyezmény az európai normáknak megfelelő szabályokat vezet be. Azt az úgynevezett pro rata elvű nyugdíjszámítást alkalmazta volna, amit az egész Európai Unióban – és immár Oroszországgal szemben is - használnak. Megszűnt volna a területalapú nyugdíjkifizetés, vagyis az ukrán állampolgárokkal szemben is az lett volna érvényben, hogy ha több országban is dolgozik aktív éveiben, teljes nyugdíjának mindig a ráeső hányadát fizeti az adott állam, függetlenül a bejelentett lakcímtől. Ha egy munkás 25 évet Magyarországon, 10 évet Ausztriában és 5 évet Németországban dolgozott, akkor a magyar társadalombiztosítás az ő nyugdíjának 25/40-ed részt fizeti, az osztrák az 10/40 részt és a német 5/40 részt.

Arról, hogy az ukrán áttelepülőknek fizetett pénz mennyire terheli meg a költségvetést, évek óta téma. Amikor 2016-ban az MSZP-s Korózs Lajos írásban erre rákérdezett, Rétvári Bence, az akkor Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt válaszolta, „a magyar nyugdíjmegállapító szerveknek nincs információjuk arról, hogy mennyi volt az igénylő Ukrajnában megállapított nyugdíja, így nincs adat arról, hogy mennyi a különbség a két nyugdíj között.”

a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény alapján.