Az elmúlt húsz évben egyszer sem volt olyan alacsony a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon, mint tavaly - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból, melyek szerint 2024-re 10,3 százalékra csökkent a korai iskolaelhagyók aránya a fiatalok körében. Korai iskolaelhagyónak azokat a 18-24 éves korosztályba tartozókat tekintik, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, és az adatfelvételt megelőző négy hét folyamán semmilyen képzésben nem vettek részt.
A hazai oktatási rendszerből középfokú végzettség nélkül kikerülők aránya 11,6 százalék volt 2023-ban, vagyis 2024-re 1,3 százalékkal csökkent az arányuk. Ilyen mértékű változásra sem volt még példa az utóbbi években. A korai iskolaelhagyók aránya 2004-ben még 12,6 százalék volt, az EU-csatlakozást követően viszont hullámzó tendenciában ugyan, de csökkenésnek indult: 2010-ben 10,8 százalékra mérséklődött. Majd - az uniós folyamatokkal ellentétesen - újra emelkedett, 2017-re 12,5 százalékra nőtt, és 2023-ig alig változott érdemben. A KSH egy korábbi elemzésében azzal hozta összefüggésbe a romló tendenciákat, hogy az Orbán-kormány 2012-ben csökkentette a tanköteles kort 18-ról 16 évre, így sokan érettségi vagy szakma megszerzése nélkül kerültek ki a rendszerből.
Továbbra is az elsősök között a legtöbb az évismétlő, mintegy 4300 általános iskolás másodszorra kezdi meg az első osztályt a mostani tanévbenA legutóbbi jelentésükben azonban nem magyarázták meg, mi állhat a korai iskolaelhagyók 2023-2024 közötti arányának jelentős csökkenése mögött. Érdeklődésünkre azt a választ kaptuk a KSH kommunikációs főosztályától, hogy a csökkenésben az érintett 18-24 éves korosztály iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatásban való részvételének növekedése játszott szerepet. Ez a statisztikai adatokon is látszik: például a szakképző iskolákban 85,5 ezerről 97,2 ezerre emelkedett a tanulók száma 2023 és 2024 között, amiben az is közrejátszhatott, hogy a második szakképzés ingyenessé vált.
Mindez azt jelenti, hogy azok közül a fiatal felnőttek közül, akik korábban végzettség nélkül hagyták el az oktatási rendszert, többen visszamentek tanulni, szakmát szerezni.
Ezt az adatok is alátámasztják: míg a szakképző iskolákban 2023 és 2024 között 59,6 ezerről 56,2 ezerre csökkent a nappali oktatásban résztvevők, vagyis a tanköteles korúak száma, addig a nem nappali oktatásban tanuló 18 éven felüliek száma 25,9 ezerről 41 ezer főre emelkedett.
A többség szerint szakmára is szükség van az érettségi mellé, az Orbán-kormánynak viszont törekednie kellene a diplomások számának növeléséreAz EU célkitűzése, hogy 2030-ra valamennyi tagországban 9 százalék alá csökkenjen a korai iskolaelhagyók aránya.
BM: egyre több roma fiatal szerez szakképesítést
A Belügyminisztérium (BM) szerint a korai iskolaelhagyók arányának csökkenése mögött áll az is, hogy egyre több roma fiatal szerez szakképzettséget. Lapunkkal azt közölték: 2011-ről 2022-re azon romák aránya, akik érettségivel rendelkeznek, a duplájára nőtt, nagyságrendileg 30 százalékkal több roma fiatal szerzett valamilyen szakképesítést.
- Ennek hátterében az áll, hogy valós igényekre figyelve épülnek egymásra azok a programok, amelyek valódi segítséget, kiutat jelentenek: a Biztos Kezdet Gyerekházak, a Tanodák, az ösztöndíj programok. A tanodák rendszeresen 5400 tanulót, a Biztos Kezdet Gyerekházak 2400 gyermeket érnek el szolgáltatásaikkal, az Útravaló Ösztöndíjprogramok pedig évente 10 ezer tanuló fejlődését segítik - írták.
