Az idei tanévben újból az első osztályos általános iskolások között a legmagasabb az évismétlő tanulók aránya a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A 2024/2025-ös tanévre vonatkozó “Helyzetkép 2024 - Nevelés és oktatás” címen nemrég megjelent adatközlésében a KSH nem tette közzé az évismétlőkre vonatkozó adatokat, azokat megkeresésünk után osztották meg lapunkkal.
A KSH Népszavának küldött adataiból kiderült:
a mostani tanévben 4,5 százalék az évfolyamismétlők aránya az első osztályosok körében. Idén 95 476 diák jár első osztályba, közülük az évismétlők száma 4284 fő.
Ez a szám kicsivel magasabb, mint a 2023/2024-es tanévben 4,2 százalék (mintegy 4100 fő) volt az évismétlők aránya az elsősök között. De volt már ennél magasabb is: az ezt megelőző tanévben 5,2 százalék, a 2021/2022-esben pedig 4,6 százalék. Ugyanakkor látható, hogy az évfolyamismétlők aránya a többi általános iskolai évfolyamon minden említett tanévben jóval alacsonyabb volt. Idén a legkisebb arányban (0,7 százalék) a nyolcadik osztályosok, a második legnagyobb arányban (1,9 százalék) pedig a hetedik évfolyamosok között voltak évismétlők.
Ezekhez képest az elsős évismétlők 4-5 százalékos aránya kifejezetten magasnak mondható.
Bár az évismétlés a legtöbb esetben bukást jelent, az elsősök esetében a leggyakrabban nem erről van szó. A köznevelési törvény ugyanis lehetőséget ad arra, hogy - akár szülői kérésre - az iskola igazgatója egy alkalommal engedélyezze az első osztály megismétlését, még olyan esetekben is, amikor a diák egyébként teljesítette a második évfolyamba lépéshez szükséges tanulmányi követelményeket, viszont a pedagógusok és a szülők úgy látják, hogy a tanuló további fejlődéséhez még szükség lehet arra, hogy az első osztályban elsajátítható alapokat egy évvel idősebben is megismételje.
Erre rendszerint akkor kerülhet sor, amikor egy hatéves gyermek még nincs az iskolakezdéshez szükséges érettségi szinten – vagy rosszul, vagy egyáltalán nem mérték fel, hogy érett-e az iskolára. Korábban az óvodapedagógusok és a szülők együtt dönthettek arról, hogy a tankötelezettséget elérő hatéves gyermek felkészült-e az iskolakezdésre, vagy egy évet még óvodában kellene maradnia. A kormány azonban 2020 januárjától szigorított a szabályokon, a szülők már csak az Oktatási Hivatalnál (OH) kérelmezhetik az iskolakezdés halasztását egy bürokratikus eljárás keretében. A gyors változtatás és a szülők tájékoztatásának hiányosságai miatt ennek az lett az eredménye, hogy a 2020/2021-es tanévre jelentősen lecsökkent a hatévesen még óvodába járó gyerekek száma.
Napi 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás vár a gyerekekre az óvoda utolsó évébenEgyre öregebb tanárok tanítanak Magyarországon, az általános iskolákban kétszer annyi hatvanas van, mint 30 évesnél fiatalabbA KSH adatai szerint a szigorítások bevezetése előtti tanévben a hatéves korosztálynak még a 63,7 százaléka járt óvodába, ami a 2020/2021-es tanévre 53,3 százalékra, a 2021/2022-es tanévre 50,6 százalékra esett vissza. A hatévesek akkori számához viszonyítva ez több mint 10 ezer fős csökkenést jelentett. Egyik korábbi jelentésében ezt a KSH is az iskolahalasztás szabályainak szigorításával hozta összefüggésbe. A következő tanévekben már kicsivel több hatéves maradt az óvodában, ami azzal is magyarázható, hogy a szülők megismerték az új eljárásrendet és több iskolahalasztási kérelem érkezett az OH-hoz. A mostani, 2024/2025-ös tanévben a hatéves korosztály 56 százaléka jár óvodába, ám ez még mindig 4-5 ezerrel kevesebb gyermeket jelent, mint a szigorítások előtt.
Ha egy hatéves gyermek éretlenül kerül be az iskolába, annak súlyos következményei lehetnek, tanulási és magatartási zavarok is kialakulhatnak nála. A KSH adatai szerint a 2024/2025-ös tanévben a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma tovább emelkedett, létszámuk az általános iskolákban meghaladja a 65 ezret, ami az egy évvel korábbihoz képest 2 ezer fővel, a 2022/2023-as tanévhez képest pedig 5 ezer fővel több SNI-s tanulót jelent. Az SNI leggyakoribb oka (az esetek 69 százalékában) a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavar.
