Magyarország úgy döntött, hogy elnapolja a május 12-re tervezett egyeztetést az ukrán féllel, amely a kisebbségi kérdésekről folytatott rendszeres párbeszéd nyitánya lett volna – közölte vasárnap a Facebook-oldalán az ukrán igazságügyi minisztérium. A bejegyzésből nem derült ki, hogy a magyar fél milyen indokkal mondta le a tárgyalást, ám feltételezhetően a napokban kirobbant titkosszolgálati játszma állhat a háttérben.
Eljött a kémháború, az ukránok kemény figyelmeztetést küldtek, hogy ellenséges lépésnek tartják, amit az Orbán-kormány művelMint arról korábban mi is hírt adtunk, Ukrajna EU-ügyi és igazságügyi minisztere, a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltő Olha Sztefanyisina nemrég Budapestre látogatott, hogy előmozdítsa a kétoldalú párbeszédet. Ekkor állapodtak meg a május 12-i ungvári találkozóról is, amely egy rendszeres konzultációsorozat első állomása lett volna. A megbeszélések középpontjában a nemzeti kisebbségek helyzete állt volna az alapján a 11 pont alapján, amellyel az Orbán-kormány korábban előállt és amelyek megoldására Ukrajna javaslatokat is tett már.
Ukrajna szólt, hogy már készül a B terve, ha az Orbán-kormány csak színlelné a párbeszédetAz ukrán miniszterelnök-helyettes kinevette az Orbán-kormány plakátjait, de nem tetszik neki az országát célzó agresszív magyar retorikaA kijevi tárca jelezte, hogy az ukrán küldöttség már hétfőn számított volna bizonyos eredményekre . A találkozót Ungváron tartották volna meg, ahol az ukrán delegáció már meg is jelent.
Bár Ukrajna 2023 decemberében módosított az EU által is vitatott kisebbségi törvényén, az Orbán-kormánynak ez nem volt elég, ugyanis azt követeli, hogy a kijevi vezetés térjen vissza a 2015 előtti kisebbségi jogokhoz. A kárpátaljai magyar kisebbség ügye mellett a magyar-ukrán viszony másik neuralgikus pontja az, hogy az Orbán-kormány egyre nyíltabban Oroszország pártján áll a Vlagyimir Putyin parancsára 2022. február 24-én megtámadott Ukrajnával szemben. A miniszterelnök évek óta orosz szájíz szerint beszél az orosz-ukrán háborúról, következtetése mindig az, hogy Ukrajna úgysem győzheti le Oroszországot, és eleve csak nyugati támogatással tudja tartani magát. Nevezte már Ukrajnát senkiföldjének, 2023 áprilisában pedig pénzügyileg nem létező országnak is. Ez lehet az oka, hogy egy 2024. februári felmérés szerint az ukránok több mint fele, 52 százaléka Magyarországot ellenséges államnak tartja.
