Eljött a kémháború, az ukránok kemény figyelmeztetést küldtek, hogy ellenséges lépésnek tartják, amit az Orbán-kormány művel

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken bejelentette, hogy leleplezett egy Kárpátalján tevékenykedő magyar katonai hírszerző hálózatot. Az ügynökök feladata volt információk gyűjtése Kárpátalja katonai védelméről, a régió földi és légi védelmének sebezhető pontjainak felkutatása, valamint a helyi lakosok társadalmi-politikai nézeteinek tanulmányozása, különös tekintettel arra, hogy hogyan viselkednének, ha magyar csapatok lépnének be a régió területére.

A nyomozás megállapította, hogy mindketten a magyar katonai hírszerzés alkalmazottjai voltak. A kémhálózat két tagját őrizetbe vették. 

Szijjártó Péter péntek délután jelentette be, hogy Magyarország válaszképpen kiutasított „két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet”. A magyar diplomácia vezetője szerint Magyarországot lejáratni szándékozó akcióról van szó, ami mögött az áll, hogy „mi, magyarok békét akarunk, nemet mondunk a háborúra, nem szállítottunk soha fegyvert Ukrajnának, és nem is fogunk; nem engedtük, és nem is engedjük, hogy belesodorjanak minket, belesodorják Magyarországot ebbe a háborúba.” Hozzátette, az időzítés sem véletlen, épp akkor történik, amikor a magyar emberek éppen arra készülnek, hogy döntést hozzanak Ukrajna európai uniós csatlakozásáról.

A Népszava megkereste a honvédelmi és a külügyminisztériumot is, kérdéseinkre nem kaptunk választ. A lapunk által megkérdezett, ám a téma érzékenysége miatt nevük elhallgatását kérő titkosszolgálati szakemberek viszont egymástól függetlenül azt mondták, nagyon komoly diplomáciai üzenet érkezett Kijevből. Szerintük

Ezen túlmenően az a tény, hogy az SZBU nyilvánosságra hozta és várhatóan bíróságra küldi az egész ügyet abból messzemenő diplomáciai és nemzetbiztonsági következtetések vonhatók le, ami, véleményük szerint nem sok jót ígér Magyarországnak.

Azt állítják, hogy alapvetően egy olyan felderítői tevékenység, amit az ukrán titkosszolgálat most közzétett anyagában szerepel, az egy meglehetősen hétköznapi jelenség lenne a szolgálatok világában. 

– hangzott el többször is. 

Az ilyet azonban rendszerint nem verik nagydobra. Amikor egy adott szolgálat felderít egy ilyen hírszerzőt, akkor a legritkább esetben buktatják le. Inkább figyelemmel kísérik a tevékenységét, feltérképezik a helyi ügynöki hálózatát. Így ugyanis információt lehet szerezni a másik ország hírigényére, ebből pedig a másik ország stratégiájára, törekvéseire lehet következtetni. Esetleg megpróbálják „megfordítani” azaz, beszervezni az ügynökeit, vagy megkörnyékezik magát a tisztet. Ha pedig mégis valamiért az adott ország elhárítása úgy dönt, hogy valamiért zavarja a köreiket az ilyen akció és „realizálja” azaz felszámolja a csapatot, akkor ezt úgy csinálják, hogy ne terhelje meg a két ország kapcsolatait. Azaz:

Az, hogy az SZBU a magyar hírszerzőcsapat ügyét ilyen részletességgel nyilvánosságra hozta, az nemcsak arra utal, hogy Magyarország és Ukrajna között már egészen rossz a viszony.

 Az hogy az ukránok az akciót ilyen látványosan csinálták, azt jelzi, hogy a NATO-tagországok szolgálatai ezt hallgatólagosan tudomásul vették, amiből egy füst alatt következtetni lehet Magyarország pozíciójának a gyengeségére.

Bár a Szijjártó-féle külügy „propagandaakciót” emleget, azonban szakmai forrásaink szerint kizárt, hogy ez „csinált ügy” lenne. „Az SZBU az utóbbi 6-7 évben rendkívül komoly fejlődésen ment keresztül” – fogalmazott egy szakember, a térség egyik legmodernebb legütőképesebb titkosszolgálata. A most közzétett, igen részletes információk, hangfelvételek, videók is arra utalnak, hogy az ügyet az ukránok a teljes akciót „betechnikázták” és igen alaposan dokumentálták.

A közzétett anyagban számos, a magyar hírszerzést kínosan érintő elem található. Mindenekelőtt az, hogy az SZBU szerint magyar nemzetiségű volt a most letartóztatott két, helyi ügynök, akikkel a tartótisztjük magyarul társalgott.

– fogalmazott egy szakmai forrásunk aki szerint nem kétséges, hogy egy ilyen beszervezéssel a kárpátaljai magyarság helyzetét kockáztatták.

Az SZBU által közzétett ügynöki feladatmeghatározások pedig szakmai forrásaink szerint finoman szólva is ijesztőek. Az egyik kérés az SZBU szerint az volt az ügynök felé, hogy „mi lesz a helyi katonaság és civilek reakciója, ha békefenntartó kontingens, közöttük magyarok lépnek be Kárpátaljára?” Bár a két ügy között egyelőre összeesküvéselmélet lenne párhuzamot vonni, azért az finoman szólva is gyanús, hogy az ukránok egy nappal az után dobták fel a magyar ügynökhálózatot, benne ezzel az információval, hogy a Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterről kiszivárgott egy titkos, belső megbeszélésről származó, tisztázatlan körülmények között készült hangfelvétel, ahol a miniszter arról beszélt, hogy a honvédség megtette a „háború felé vezető nulladik lépést”, ami minimum arra utal, hogy az ukrán fél immáron odafigyel és rendkívül tudatosan épít a magyarországi belpolitikai eseményekre.

Egy másik forrásunk szerint ami igazán megdöbbentő, hogy a tartótiszti feladatok között olyan konkrét kérések voltak amelyek azt célozták, hogy az ügynök térképezze fel kárpátaljai biztonsági erők, katonaság, rendőrség elhelyezkedését, feltöltöttségét, a térséget védő  Sz-300-as légvédelmi rakéták elhelyezkedését. „Ez nem úgy hangzik, mint egy NATO-tagország hírigénye” – vélekedett erről.

Forrásaink szerint nem kérdés, hogy a pénteki lebuktatás egy hosszabb ideje zajló művelet kifutása volt. Erre utal, hogy az ukrán fél tisztában van azzal, hogy már 2021-ben beszervezték az egyik ügynököt, majd 2024 szeptemberében aktiválták, ahogy az is, hogy figyelemmel kísérték az ügynök magyarországi útját, sőt rejtett kamerával „betechnikázták” az ügynök és a tartója gépkocsis megbeszélését. 

Ilyenformán az SZBU értésére adhatta a magyar félnek, hogy milyen mélységű pozíciói vannak akár Magyarországon is az ukrán hírszerzés-elhárításnak. Ahogy a részletes dokumentációból ítélve az sem kizárt, hogy volt, akit az ukránok megfordítottak. 

– fogalmazott egy forrásunk, aki szerint ez a mostani ukrán művelet egyben kezdeti, erőfelmérő „tesztelés’” is. A magyar fél ugyanis most az ilyenkor szokásos protokollnak megfelelően „tükörműveleteket” kell, hogy végezzen. Ami meg is történt a két, állítólag diplomáciai fedésben dolgozó ukrán kém kiutasításával. „A nagy szakmai kérdés ilyenkor az, hogy pontosan kiket utasított ki Magyarország. Ha ugyanis Szijjártó Péter  valójában csak néhány légynek sem ártó, titkosszolgálati feladat nélküli diplomatát, vagy nem fajsúlyos hírszerzőt utasít ki, abból az ukrán és más fél is levonhatja a következtetést, hogy a magyar elhárításnak valójában milyen pozíciói vannak.

Ez nagyon kellemetlen Magyarországnak 

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő úgy látja, nagyobb eséllyel valós ez a történet, minthogy valamiféle félretájékoztatás vagy trollkodás lenne Ukrajna részéről. Az ukránok közlése alapján úgy értékelte, „nem nagy halakat mutatott be Ukrajna, hanem a területen dolgozó személyekből kettőt”. Ha a hír igaz, „akkor egy nagyobb hálózatról van szó” – mondta. Hozzátette, hogy az SZBU által bemutatott videók számára hitelesnek tűnnek – úgy az elfogott férfi beismerő vallomásáról, mint a magyar tartótisztjével tartott találkozóról szóló felvétel, amelyet egy „megpreparált járműben” készíthettek. Bár az utóbbiból az nem derül ki, hogy találkozójuk Kárpátalján vagy Magyarországon zajlott-e le.

Mindezek alapján a szakértő arra hajlik, „hogy ez egy felderített tevékenység (…) és valós történet, és ez nagyon-nagyon kellemetlen Magyarország szempontjából”.

Tarjányi Péter szerint ugyanakkor egy ilyenfajta kémügyet valójában nem így intéznek, még akkor sem, ha (saját) állampolgárt kapcsolnak le, tehát nem ilyen nagy dérrel-durral. (…) Különösen azért, mert elviekben szövetségesek lennénk.

Ezért véleménye szerint ez inkább egy figyelmeztetés, amiben Kijev nyilvánvalóan azt mutatta meg, hogy amit a magyar kormány Ukrajna ellenében tesz (az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének akadályozásával), azt ellenséges tevékenységként azonosítják, és így lépnek fel ellene.

Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy lehet-e jól értelmezett magyar államérdek abban, hogy az Oroszországgal háborúzó Ukrajnának a kárpátaljai eszközeiről gyűjtsünk adatokat, Tarjányi Péter határozott igennel felelt.

(…) És az, amire a vallomásában az őrizetbe vette férfi hivatkozik, amikor azt mondja, hogy Magyarországot érdekelte, hogy Kárpátalján a feketepiacon, miként lehet fegyverekhez jutni, ez teljességgel Magyarország nemzetbiztonsági érdeke.

Ha azt akarjuk tudni, hogy odaát „milyen csempészhálózatok vannak, azzal sincsen probléma”, ahogy azzal se, ha tudni akarjuk, hogy ha magyar katonákat Ukrajnába küldenének békefenntartóként, azt a kárpátaljai magyarok és egyáltalán Ukrajna lakossága hogyan fogadná. A biztonságpolitikai szakértő szerint ez is egy normális szakmai kérdés. Az viszont már „egy kicsit határeset” nála, „hogy légvédelmi rendszerekből hova mi van telepítve, milyen eszközök, milyen létszámmal. Különös tekintettel arra, hogy ha ilyen információkat tényleg beszereztünk, ezt kinek továbbítottuk, és ez nekünk miért volt szükséges” – mondta a biztonságpolitikai szakember, aki közösségi oldalán részletesen reagált a történtekre. - Harsányi György