Krausz Tamás: 80 éve annak… (Szubjektív megjegyzések az „átállások” ontológiájáról)

Néhány hónappal ezelőtt a dokumentumaim között kutatva egy régi kéziratra bukkantam. Egy kérdés szerepelt rajta egy tervezett interjúhoz, amelyet apámmal, Krausz György közgazdásszal szerettem volna elkészíteni 2002-ben, nem sokkal a halála előtt. Arra voltam kíváncsi, hogy miért, hogyan, milyen hatásokra lett kommunista 1945-ben.

Egy bukott eszme anatómiája – Interjú Bokros Lajossal

A szocializmus gondolata, amelyet százmilliók követtek több földrészen, bukásra volt ítélve – állítja Szocializmus: egy eszme tragédiája című 2022-es könyvében Bokros Lajos közgazdász, volt pénzügyminiszter, korábbi EP-képviselő, aki jelenleg egyetemi tanár Bécsben a CEU-n.

Véletlen, hogy egyáltalán él - Kali Ágnessel bátran

Sarló, kalapács az egyik falon, szemben Karl Marx és a francia filozófus, filmrendező Guy-Ernest Debord kézen fogva egy montázsolt festményen. A szoba egyik dísze a tulipános erdélyi faláda, a másik a kanapén hempergő Jancsika cica. A lakás pont olyan eklektikus, mint a benne élő Kali Ágnes. A fiatal költő imádja az ócskapiacokat, férjével számos értékes kincsüket ilyen helyekről vadásszák. Eddig kapott címkéi közül leginkább az „erdélyi, feminista, punkköltő”-vel tud azonosulni – még így 7 hónapos terhesen is. Második verseskötete, a Megvakult angyalok apropóján beszélgettünk.

A baloldali értelmiség elfordult a munkásságtól, bár ezt csak kevesen ismerik el – Interjú Szalai Erzsébettel

A kapitalista kizsákmányolás nem csupán egy gazdaságilag, szociológiailag leírható struktúra, működése minden más társadalmi modellhez hasonlóan a lelki folyamatainkban is tükröződik. A hatalom ezért igyekszik lélektani szinten is elfogadtatni a társadalommal a fennálló állapotokat. Többek között ezzel a kérdéskörrel foglalkozik Szalai Erzsébet szociológus új kötete, a Lélek és profitráta. A rendszerkritikai baloldal egyik markáns egyéniségével, az MTA doktorával jelenkori állapotunkról és egy új baloldali vízió felvázolásának lehetőségéről beszélgettünk.

Jelenünkről tanulhatunk a XIX. századi irodalom jövőbemutató műveiből – Interjú Hites Sándor irodalomtörténésszel

Kezd egyre világosabbá válni, hogy társadalmi problémáinkat nem magyarázhatjuk kizárólag az államszocializmus vagy a Horthy-korszak örökségével. Az elmúlt három évtizedben Magyarország a nyugati tőkés világ részévé vált, nálunk is a piacgazdaság, a kapitalizmus mechanizmusai működnek, így ezek természetét kell minél jobban megérteni és kritikusan szemlélni, hogy kezelni tudjuk a keletkező válsághelyzeteket.  Hasonló folyamat zajlott le a 19. századi polgárosodás idején, ezért kezdte tanulmányozni a korszak magyar irodalmának politikai gazdaságtanát a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának egyik kutatócsoportja. A csoport vezetőjével, Hites Sándor irodalomtörténésszel arról is beszélgettünk, miben hasonlít Bill Gates, Mark Zuckerberg és gróf Széchenyi István.

Orbán Viktor: A legfontosabb az, hogy Oroszország ne jelentsen veszélyt Európa biztonságára, és ehhez szükség van egy szuverén Ukrajnára

Szerinte Közép-Európa gazdaságainak sikerülni fog elkerülniük a recessziót.

Le kell számolni az illúziókkal, kicsi a magyar kormányok mozgástere, függő pályán tart minket a globális nagytőke

Hiába áltatjuk magunkat a fejlett nyugati világhoz való felzárkózás perspektívájával, s reménykedünk, hogy kormányunk megtalálja az oda vezető utat, ez valójában illúzió. Figyelmen kívül hagyja a globális tőkés világgazdaság működését, amely a rendszerváltástól fogva félperifériás függő pályát jelölt ki hazánk számára. Erre a következtetésre jut a Magyarország függő fejlődése című új könyvében Gerőcs Tamás szociológus-közgazdász, a Helyzet Műhely tagja, az amerikai Binghamtoni Egyetem kutatója. Ismerkedve elemzése legfontosabb téziseivel, próbáltuk megtudni tőle, lát-e kitörési lehetőséget a függő helyzetből, az elsöprő világgazdasági folyamatok ellenében?

„Az én forradalmiságom már csak egy dísz a polcon” – interjú Konok Péterrel

Kiváló történész, a baloldali radikalizmusok kutatója. De bloggerként lett népszerű. Több ezren követik közéleti témájú és egyéb bejegyzéseit, hol lelkesen visszaigazolva, hol harsányan elutasítva lüktető, szabadosan megfogalmazott, független szellemű gondolatait. Ma már tévéműsorokban is ingerli a nézőket, szépirodalmi könyvei jelentek meg. Számára sem könnyű eldönteni, mennyire anarchista és mennyire marxista, hol helyezhető el az a fajta önigazgató társadalmi modell, amelyet ideálisnak tartana. Konok Péterrel Mendén, kis kertes otthonában beszélgettünk. A világ balos dolgairól, nem a világtól elzártan.

Dosztojevszkij 200 - Nem ártott neki a marxizmus - Dukkon Ágnessel a két évszázada született F. M. Dosztojevszkij hazai befogadástörténetéről

„Dosztojevszkij a legnagyobb alchimisták egyike, akik valaha éltek: megmutatta az emberi élet ördögi voltát és megmutatta, az ember hogyan győzheti le az ördögöt! Ennél többet egyetlen embertől sem lehet kívánni”, írja róla Hamvas Béla. „Minden huszadik századi műtől az különbözteti meg, hogy hasonlíthatatlan erejét tökéletesen földeli, a pokolban is szelíd marad”, fejezi ki rajongását a Karamazov testvérek iránt Pilinszky János, megemlítve: Szerb Antal élete végén már csak ezt a regényt volt képes olvasni. André Gide szerint Dosztojevszkijben mindenki megtalálja, amit keres, de meg kell találnia azt is, amivel nem ért egyet, mert az orosz íróval nem lehet nyugvópontra jutni. A francia írót már Dukkon Ágnes idézi a Dosztojevszkij 200 tanulmánykötet szerzőjeként – a professor emeritus irodalomtörténésszel beszélgettünk.

Szociáldemokrácia – csakazértis!

Lukács Györgyről - ötven év után

A marxizmus (újra) megújítása

Nem Marxszal van a baj

Miért nem érzékeljük, hogy osztálytársadalomban élünk?

Indul a kommunista átnevelés!

Ha a hivatalnok elveszíti tájékozódását és ideológiailag megzavarodik, egy jó adag marxizmusban kell részesíteni, és akkor minden a helyére kerül.