Sem sör, sem virsli nem lesz a ligeti fák alatt, miután a Városliget Zrt., amely az Orbán-kormánytól 2013-ban 99 évre megkapta az egész területet, nem adott rá engedélyt.
A MASZSZ segélyvonalat indít a gyár jelenlegi és volt dolgozóinak, emellett nyílt levelet is írt a cég vezetésének.
A legveszélyesebb ágazat továbbra is az építőipar, a raktározás, a feldolgozóipar és a mezőgazdaság.
A MASZSZ és tagszervezetei szerint alapjogokat csorbít az Orbán-kormány a Pride hatalmi erővel való ellehetetlenítésekor. Úgy látják, ez még csak a kezdet, előbb-utóbb akár a szakszervezeti tüntetéseket is betilthatják.
Felmérés készült.
Szeptembertől megszűnik az általános foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, amit a jelek szerint sem a munkaadók sem a munkavállalók nem akarnak. Ez csak kárt okoz – vélik egybehangzóan.
Az egyik legnagyobb szakszervezeti szövetség szolidáris a tanárokkal.
Ennek értelmében a jelenlegi bruttó 200 ezer forintos minimálbér 232 ezer forintra, a szakképzetteknek járó, jelenleg 260 ezer forintos garantált bérminimum pedig 296 400 forintra nőhet 2023. január 1-jétől.
Bizonyos esetekben megtagadhatná a fizetett szabadság kiadását a munkáltató a munkavállaló által kért időpontban a Munka törvénykönyve tervezett módosítása szerint.
Úgy gondolják, a magyar gazdaság mostani teljesítménye alapján is lenne miből.
Az olcsó munkaerőt hirdető iparkamarai elnök szerintük a dolgozók hátán mászna ki a gazdasági válságból.
Keményen fog harcolni a minimálbér-tárgyalásokon a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), és nem fog engedni a legalább az inflációt követő emelésből – közölte Zlati Róbert. A MASZSZ elnöke ezt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy rendezvényen nemrég előadott fejtegetéseire reagálva jelentette ki.
A Vasutasok Szakszervezetének alelnökét, Zlati Róbertet választották meg a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) pénteki kongresszusán a legnagyobb hazai munkavállalói érdekvédelmi szervezet új vezetőjének.
Két éve nem hajlandó a táppénzszabályokat módosítani a kormány, így a folyamatos óvoda- és iskolabezárások, karanténok miatt az anyák egy része kénytelen volt otthagyni állását.
A tagság körében ellentéteket szító minimálbérmegállapodás is szerepet játszhatott abban, hogy eredménytelen volt a szavazás.
Elnökválasztó kongresszust tart ma a legnagyobb munkavállalói érdekvédelmi tömörülés, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ).
Előre kikövezett úton indultak meg kedd délelőtt a hivatalos tárgyalások a minimálbér emeléséről. Az már lényegében eldőlt, hogy január 1-től 200 ezer forintra emelkedik az összeg.
A magas infláció és a forintgyengülés miatt az év eleji emelés lenullázódott, sőt. Novemberre lehet új megállapodás.
Elvitte az infláció a februrárban életbelépő 4 százalékos minimálbér-emelést, az unióban pedig még az Orbán Viktor szemei előtt lebegő 200 ezres összeg is sereghajtó lenne.
A munkavállalók egynegyede kap kézhez havonta minimálbért vagy garantált bérminimumot.
Még jövőre is 15 százalék lesz a szocho, pedig a legkisebb bérek 13,5 százalékos kulcsnál emelkednének még az idén. A munkáltatók bíznak az idei adómérséklésben.
Az otthoni munkavégzés lehetővé tételét kéri a cégektől a kormány a járvány felfutása miatt, de annak világos jogi kereteit még mindig nem dolgozta ki.
Tagjaik kevésnek tartják a tervezett emelést, amely éves szinten még a 4 százalékot sem éri el.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke annyit elárult lapunknak, hogy „történt előremozdulás”.
Nemcsak a dolgozók, hanem a munkanélküliek és a kisgyerekesek is veszítenek a minimálbéremelés halogatásával. A kormány mégsem töri magát a megállapodásért.
Bár ma is volt egyeztetés a munkaadói és a munkavállalói szervezetek között a jövő évi minimálbéremelésről, az álláspontok nem közeledtek.
Továbbra sem született megállapodás a jövő évi legkisebb fizetések összegéről. A munkáltatók most már adócsökkentés nélkül is emelnének 3 százalékot. A szakszervezeteknek ez kevés, a kormány hallgat.
Még mindig nem tudni, mekkora lesz a jövő évi minimálbér. A szakszervezetek most már kétlépcsős emelést is elfogadhatónak tartanának. A kormány nem segít.
Némiképp közeledtek az álláspontok a jövő évi minimálbért illetően, de a munkáltatók csak akkor emelnének, ha a kormány csökkenti a járulékokat.
Teljesen elúszhat a jövő évi minimálbéremelés, a munkáltatók legalábbis nem látnak lehetőséget a kötelező legkisebb fizetések növelésére. A szakszervezetek viszont reálbérnövekedést szeretnének.
