Nyár közepe óta hangoztatja az innovációs tárca, hogy a készülő, és szeptember közepére ígért home office törvény a rugalmasabb szabályozással milyen óriási segítséget jelent majd a munkavállalóknak. Az új keretekre azonban egészen szerda éjjelig várni kellett: ekkor a kormány immár szokásosnak mondható menetrend szerint éjszaka hirdette ki a Magyar Közlönyben a veszélyhelyzet idejére vonatkozó távmunkaszabályozást. A végleges home office törvény úgy tűnik, még mindig nem készült el, hiszen a mindössze 5 paragrafusból álló, éjjel közzétett jogszabály csak a vírushelyzet miatt kialakult átmeneti helyzetre érvényes.
A kormányrendelet értelmében a munkáltatók és a munkavállalók A munka törvénykönyvétől eltérően állapodhatnak meg a távmunkáról. A munkavégzés helye szabadon választhatóvá válik, és a távmunka akár részlegesen, a munkanapok egy részében is megvalósulhat. Az átmeneti szabályozás így hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozások a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet alatt is talpon maradjanak, ezzel védi a magyar gazdaságot és munkahelyeket – fogalmazott közleményében Bodó Sándor, az innovációs tárca foglalkoztatáspolitikai államtitkára. Azt is hozzátette, hogy az első hullám tapasztalatai szerint a távmunka sok területen bevált, a cégeknek érdemes a távmunka mellett dönteniük, ha tevékenységi köreik, működési sajátosságaik ezt lehetővé teszik.
A kormányrendelet azt is lehetővé teszi, hogy a munkáltató távmunkavégzés esetén adómentesen hozzájáruljon a dolgozó kiadásaihoz. Ennek mértéke havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér összegének 10 százaléka lehet, ami jelenleg 16 100 forint. Ez a „rezsihozzájárulás” azonban így csak egy adható elem, nem kötelező. Ezzel eldőlt: a munkáltatók értelmezték helyesen a korábbi egyeztetéseken a kormányzati szándékot.
Ez sajnos azt jelenti, hogy a rezsihozzájárulás lehet akár 0 forint is, hiszen nem kötelező adniuk a cégeknek – mondta megkeresésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Szerinte a kormányrendelet valóban hoz némi könnyebbséget az otthonról dolgozók és cégek számára, ám az igazán fontos kérdéseket továbbra is nyitva hagyja. A jogszabályban mindössze az áll: „távmunkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.” Ebből azonban nem derül ki, ki a felelős akkor, ha a dolgozót valamilyen baleset éri munkaközben otthonában. Adatvédelmi kérdésekkel sem foglalkozik a szabályozás, pedig számos munkahelyen érzékeny céges adatokkal dolgoznak a munkavállalók.
Kordás László számára az is érthetetlen, a kormány miért várt november közepéig a fenti szabályozással. Ezekről a kitételekről már a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) hónapokkal ezelőtti ülésén kaptak tájékoztatás (igaz, akkor a MASZSZ még úgy értelmezte, kötelező lesz adni a rezsihozzájárulást a cégeknek, csak annak mértékét lehet majd megválasztani). A VKF egyébként szerda délelőtt is tartott ülést, ahol a munkaadói és a munkáltatói szervezetek rá is kérdeztek a késlekedés okára. Bodó Sándor akkor még nem tudott arról, hogy éjjel kormányrendeletet fognak kiadni a távmunkáról. Azt mondta: zajlik a szabályozásról a minisztériumok közötti egyeztetés – idézte fel az államtitkár szavait Kordás László, aki szerint azokból arra is lehetett következtetni, hogy a közszféra miatt késik a home office törvény, mert ott nem igazán támogatják a távmunkát.
