A szervezet korábbi vezetője, Kordás László szeptember közepén jelentette be lemondását és azt, hogy a DK politikusa lesz. Ott lesz ugyan a kongresszuson meghívott vendégként, de várhatóan nem szólal fel.
Lapunknak elmondta, gondnak tartja, hogy van olyan szakszervezeti vezető, aki a megélhetése miatt ragaszkodik az érdekvédelmi munkához, ezért a korábbi elnök kötelezővé tenné, hogy csak bizonyos ideig tölthessen be valaki vezető tisztséget egy szakszervezetben, mert 10-20 év alatt elkopik a lendület, a folytatáshoz szükség van új érvekre, töltésre. Ezek nélkül a többség számára nem előnyös bérmegállapodások születhetnek, amilyen az állami cégek nyáron aláírt hároméves 15 százalékos egyezsége. A MASZSZ volt vezetője úgy látja, a többéves megállapodásoknak mindig van kockázatuk és a mostani elszabadult infláció gyorsan lenullázhatja az aláírt alkut. A kormány és a munkaadók olcsón vették meg a munkabékét, a szakszervezetek ugyanakkor megkötötték a saját kezüket, ezért Kordás László jobbnak tartja az olyan keretmegállapodásokat, amelyek a gazdasági feltételek megváltozása esetén újra tárgyalhatók. Ugyanakkor az Orbán-kormány nem szavahihető, nem egyszer „felejtette el” összehívni az alkuban rögzített tárgyalásokat. Ezek az átverések, hazugságok tetten érhetők - mutatott rá Kordás -, mégsem a kormány megítélését rontják, hanem a „megvehető” szakszervezetekét.
Ezért nem írtam alá többször a bérmegállapodást – folytatta, majd hozzátette, hogy az idei bruttó 200 ezer forintos minimálbérről szóló alkut sem látta volna el a kézjegyével, mert nem tartja jónak a szociális hozzájárulási adó 4 százalékos csökkentését, aminek következtében bizonytalanná válik az egészségügyi és nyugdíjkifizetések fedezete. Úgy látja, egy szakszervezeti vezető aláírása ebben a helyzetben szentesíti a várólistákat, az egészségügyi ellátások színvonalát és mostani nyugdíjrendszert, s ezzel ő nem ért egyet.
A szakszervezetek összefogását sürgette a Népszavának a korábbi érdekvédő, aki alapvető változást remél az EU minimálbér keretrendszerének elfogadásától. Ez ugyanis cselekvési tervet vár a tagállamoktól, hogy miként növelik a munkahelyi és ágazati kollektív szerződések arányát a munkahelyek 70 százalékára, s a cél eléréséhez Brüsszel pénzt is ad majd.
