Zlati Róbert szerint a kormány az Aldinál tervezett béremelés hírére gyakorlatilag megüzente a miniszterrel, hogy ilyen súlyos inflációs időben csak a pénzromlás mértéke alatti béremelést tart elfogadhatónak. Az Aldi év elején 8 százalékkal emelte minden dolgozója bérét, majd a napokban a hirtelen megugró infláció miatt rendkívüli, évközi béremelésről döntött, amelynek mértéke legalább 8 százalék, de elérheti a 20 százalékot is.
Nagy Márton viszont arról beszélt, hogy a magasabb bérből magasabb fogyasztás lesz, abból pedig még magasabb infláció, vagyis ár-bér spirál keletkezik. Ez „akkor tud megoldódni, és szomorú ezt mondani, hogyha a béreknek a növekedési üteme az infláció növekedésétől elmarad” – fogalmazott. Zlati Róbert szerint ez méltatlan és kockázatos üzenet a munkavállalóknak, különösen azok után, hogy a Fidesz kormány a parlamenti választások előtt két kézzel szórta a pénzt, és éppen most szavaztatta meg a parlamenttel a miniszterelnök fizetésemelését. A választások előtti osztogatáskor miért nem tartott a kormány az ár-bér spirál kialakulásától? – vetette fel. A MASZSZ elnöke megdöbbentőnek tartja, hogy Nagy Márton éppen a közszférában és az állami cégeknél hírhedten lemaradt bérezést említette jó példaként az ár-bér spirál megakadályozására. Szomorú lesz, ha a tanárok után az államigazgatási szakemberek közül is egyre többen szivárognak majd át eladónak, például a jól fizető Aldiba - tette hozzá.
Nagy Márton eközben kedden a Magyar Nemzet című kormánylapban „Recesszióra felkészülni!” címmel már azt kritizálta: „a társadalomra érzéketlen szakértők arra a logikára építenek, hogy a munkanélkülieknek kevés jövedelmük van fogyasztásra, így csökken a kereslet, ami visszafogja az árakat, ezért a jelenleginél több embert kell munkanélkülivé tenni. Ha nem lesz pénzük vásárolni, akkor majd nem nőnek ilyen ütemben az árak.” Mindezt annak kapcsán írta, hogy Larry Summers volt amerikai pénzügyminiszter szerint öt évig átlagosan öt százalék fölötti munkanélküliséget kell előidézni. „A háborús inflációs helyzet kezelését miért az egyszeri munkavállalók és családjaik fizessék meg?” - tette fel a költői kérdést Nagy Márton. Szerinte Magyarország élen jár abban, hogy felismerte: az infláció hatásaitól meg lehet védeni az embereket.
