Húsz százalékkal nőtt a halálos munkabalesetek száma tavaly, amikor 75 ember vesztette életét – hívta fel a figyelmet a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapja alkalmából a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ).
A szervezet MTI-nek küldött közleménye szerint
a legveszélyesebb ágazat továbbra is az építőipar, a raktározás, a feldolgozóipar és a mezőgazdaság, a legtöbb halálos baleset pedig a 45-64 éves munkavállalókat éri.
A munkahelyi biztonság nem luxus, hanem alapvető jog – jelentette ki a közlemény szerint Zlati Róbert. A MASZSZ elnöke szerint annak ellenére, hogy tavaly 20 százalékkal többen haltak meg a munkahelyükön, mint 2023-ban, a kormány még mindig nem veszi elég komolyan a balesetek megelőzését, kevés és nem is elég hatékony a munkaügyi ellenőrzés. Kitért arra, hogy 2024-2025-ben történtek olyan munkavédelmi jogszabályi változások, amelyek miatt a szakszervezetek, így a MASZSZ is hallatta a hangját, és kiemelte,
ilyen volt egyebek között egy veszélyes könnyítés, amely szerint bizonyos munkakörökben a hagyományos helyett elég egy általános írásos munkavédelmi „oktatás”,
megszűnt a kötelező orvosi alkalmassági – üzemorvosi – vizsgálat is,
egyes esetekben munkaerőhiány miatt az orvosokat kényszerűségből más egészségügyi végzettséggel rendelkezőkkel próbálják helyettesíteni,
és idén január 1-jétől a munkahelyi kockázatértékelést az eddigi 3 helyett elég 5 évente elvégezni, ami álláspontjuk szerint szintén nem szolgálja a jobb munkavédelmet.
A felsorolt lazítások akár néhány ember egészségébe, életébe is kerülhetnek – szögezte le Zlati Róbert.
Az elnök kedvező változásnak tartja, hogy a 2024-2027-es munkavédelmi politika részeként nőtt a kiszabható bírságok összege, és szigorodtak a hatósági ellenőrzések, ám hangsúlyozta:
egyértelműen még több és még hatékonyabb megelőző intézkedésre, hatósági ellenőrzésre, és a munkavédelemben több, anyagilag is megbecsült, elismert szakemberre lenne szükség.
