Bár legalább 20 százalékos emelést szeretett volna elérni, végül elfogadta a 16 százalékos jövő évi minimálbérnövekedést a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) is. Így mind a munkaadói, mind a munkavállalói szervezetek jóváhagyták csütörtökön a jövő évi bérmegállapodás tervezetét. Ennek értelmében a jelenlegi bruttó 200 ezer forintos minimálbér 232 ezer forintra, a szakképzetteknek járó, jelenleg 260 ezer forintos garantált bérminimum pedig 296 400 forintra nőhet 2023. január 1-jétől. Ez nettó 154 280, illetve 197 106 forintot jelent. A megállapodást ugyanakkor csak jövő héten írják alá ünnepélyes keretek között; a konkrét időpontról a kormány dönt.
Az idei tárgyalások során különösen nehéz helyzetben voltak a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek. A bizonytalan gazdasági helyzetben továbbra sem lehet világosan látni ugyanis, mekkora lesz a jövő évi pénzromlás üteme. Az elemzői várakozások 15-19 százalék között szórnak, de a legkisebb keresetűeket erőteljesen érintő élelmiszerinfláció ennél meredekebben emelkedik. Abban ugyanakkor a munkáltatói szervezetek is egyetértettek a szakszervezetekkel, hogy a minimálbér reálértékét meg kell őrizni. Ebben nyilvánvalóan a továbbra is jelentős munkaerőhiány is szerepet játszik.
November végén már majdnem létre is jött a megállapodás, amikor Orbán Viktor bejelentette: a munkáltatói szervezetek által az emelésért cserében várt további járulékcsökkentésről szó sem lehet jövőre. Így végül a megállapodásban azt rögzítették - a munkáltatók kérésére -, hogy nem emelkednek jövőre a munkáltatók által fizetendő járulékok. Arra ugyanakkor a kormány nem vállalt garanciát, hogy a vállalkozói terhek sem emelkednek, ez a kitétel nem került be a megállapodás szövegébe.
Az emelés mértékét illetően a minimálbér 16, a garantált bérminimum 14 százalékos emelése lett végül a kompromisszum.
Ezt a MASZSZ a hét elején még nem támogatta, de végül belement az alkuba.
Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke a tárgyalás után azt mondta lapunknak: 20 százalék feletti béremelést szerettek volna elérni, de erre nem voltak nyitottak a munkáltatók. A megállapodás létrejöttét ugyanakkor a legkisebb bérek növekedése érdekében fontosnak tartották, ezért bólintottak végül rá a kisebb emelésre is. Hangsúlyozta: fontos kitétele a megállapodásnak, hogy jövőre újra visszatérnek a tárgyalóasztalhoz, ha a féléves makrogazdasági adatok, például az előre jelzett infláció jelentősen változik.
