„Törekedjenek az otthoni munkavégzés jogintézményének alkalmazására” – kérte fel a kormány a gazdaság szereplőit a védelmi intézkedések szigorításáról szóló március eleji rendeletben. Az otthoni munkavégzés egyértelmű szabályozásának kidolgozásával azonban máig adós maradt a kabinet. A home office törvényként emlegetett jogszabályt még szeptemberre ígérték: ez számos kérdést tisztázott volna az eddig nem különösebben szabályozott területen. Végül csak a második hullám közepén, novemberben született meg egy, a veszélyhelyzet idejére vonatkozó átmeneti rendelkezés. Ez lényegében a cégekre és a dolgozókra bízza a keretek kialakítását, miután rögzíti, hogy a munkáltatók és a munkavállalók A munka törvénykönyvétől (Mt.) eltérően állapodhatnak meg a távmunkáról. Lehetőséget ad továbbá arra is a cégeknek, hogy ne kelljen ellenőrizniük az otthoni munkakörülmények és a munkaeszközök biztonságos voltát.
A járvány magyarországi megjelenése óta egy év telt el, a harmadik hullámban ismét dolgozók tízezrei végzik munkájukat otthonról, de még mindig csak ez az átmeneti szabályozás van érvényben. Ez továbbra sem tisztázza, ki a felelős egy esetleges munkabalesetért, ha az a dolgozó otthonában, munkaidőben történik. Nem foglalkozik adatvédelmi kérdésekkel sem, pedig számos vállalkozásnál érzékeny céges adatokkal dolgoznak. A jogszabály azt ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a munkáltató távmunkavégzés esetén adómentesen hozzájáruljon a dolgozó kiadásaihoz. Ennek mértéke havonta legfeljebb a minimálbér 10 százaléka lehet, vagyis jelenleg 16 700 forint.
Ez a rezsihozzájárulás azonban csak adható, nem kötelező. Nem is nagyon adják a munkáltatók: legföljebb ott járulnak hozzá az otthoni munkavégzés költségeihez, ahol eddigi is jellemző volt a távmunka, például az IT-szektorban – mondta érdeklődésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Ahol viszont eddig nem volt gyakorlat a home office, ott anyagi támogatást sem adnak hozzá, és jellemzően a kereteket sem rögzítik. Kordás László szerint a cégek vagy nincsenek tisztában a lehetőséggel, vagy nem akarnak egy új problémát a nyakukba venni, és esetleg egy olyan juttatást biztosítani, amit majd később visszavennének. A dolgozók pedig egyelőre örülnek, hogy otthonról dolgozhatnak, tudnak vigyázni a gyerekekre, ezért nem nagyon követelik a rezsihozzájárulást.
A szakszervezeti vezető úgy látja: a home office-helyzet a közszférában a legkaotikusabb. Míg a versenyszférában a cégek egy részénél már volt példa korábban is a távmunkára, vagy a kollektív szerződés is foglalkozik vele, addig a közszférában eddig az emlegetése is tilos volt – utalt Kordás László arra, hogy egy nyári felvétel szerint Szijjártó Péter külügyminiszter lényegében kirúgással fenyegette azokat a minisztériumi dolgozókat, akik a járványhelyzetben home office-ban szerettek volna dolgozni. Korábban voltak is olyan hírek, hogy az új törvény a közszféra miatt késik, mert ott nem igazán támogatják a távmunkát.
A védelmi intézkedések szigorításáról szóló márciusi kormányrendelet már úgy fogalmaz: „a közigazgatásban foglalkoztatott személyek a munkájukat a munkavégzés rendes helyétől eltérően, a lakó-, illetve tartózkodási helyükön, saját eszközeikkel végzik”. Kordás László szerint a kormányhivatalokból minden további nélkül egyszerűen csak hazaküldték a munkavállalókat, dolgozzanak otthonról. Ehhez legfeljebb azok kaptak eszközt, akik laptopon dolgoztak eddig, és azt haza tudták vinni. A rezsihozzájárulás pedig fel sem merül.
Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere úgy véli: ingoványos talaj most az otthoni munkavégzés területe, mert a jogi szabályozásának komoly gyakorlati hiányosságai vannak. Mivel az őszre ígért home office törvény még nem készült el, a munkaadók leginkább saját belátásuk szerint cselekszenek. A szakértő tapasztalatai szerint sem túl jellemző a rezsihozzájárulás; tízből talán, ha két cég biztosítja. Ennek fő gátja, hogy ahhoz módosítani kellene a munkaszerződéseket. A rendelet szerint ugyanis "a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak" nyújtható az adómentes támogatás – mondja Bagdi Lajos. Ez azonban egy újabb "macerát" jelentene a cégeknek, ezért inkább fel sem ajánlják.
Bagdi Lajos arra is felhívta a figyelmet, hogy amikor valaki egyik nap az irodában, másik nap otthonról dolgozik, az az Mt. szerint nem távmunka, hiszen az kizárólag otthonról történik. Éppen ezen módosít a veszélyhelyzet idején hatályos rendelet azzal, hogy ettől eltérő eseteket is a távmunka szabályai alá vonhatnak a felek.
A most jellemző home office gyakorlatot tehát nem szabályozza az Mt., emiatt viszont nem is kell a munkaszerződést módosítani, de nem jár a rezsihozzájárulás sem – véli a szakértő. Hangsúlyozta: mindkét esetben a munkáltatónak kell ugyanakkor gondoskodnia a munkavégzéshez szükséges eszközökről. Neki kellene megbizonyosodnia arról is, hogy a munkavégzés során használt érzékeny adatok ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe: például vírusírtók, tűzfal telepítésével. Rögzíteni kellene azt is, milyen dokumentumokat vittek haza munkájukhoz a dolgozók, és azok mikor és milyen formában kerültek vissza a céghez. Mindez azonban a gyakorlatban nem igazán valósul meg. Bagdi Lajos megjegyezte: a home office kérdése a környező országokban sincs igazán jól szabályozva, miközben komoly igény lenne rá.
