Hat török katona meghalt a kurd szélsőségesekkel vívott észak-iraki harcokban

Az összetűzésben a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) hét fegyveresével végeztek.

Erdogan kettős mércéje

Törökország nem hajlandó kiadni egy veszélyes bűnözőt Svédországnak. Miközben épp Stockholmot vádolja kurd „terroristák” bújtatásával, s emiatt akadályozza NATO-csatlakozását.

Svédország kiadta Törökországnak a Kurd Munkáspárt egyik állítólagos tagját a NATO-csatlakozásért

Azonnal le is tartóztatták. 

Csődöt mondott a török kormányzat

Az ellenzék szerint Recep Tayyip Erdogan elnöksége alatt működésképtelenné vált az állam, utóbbi azonban egy szerda este sugárzott interjúban utasította vissza a vádakat.

Egyre távolabb a béke

Törökország keleti részén két városban, Ipekyoluban és Elazigban is autóba rejtett pokolgép robbant a helyi rendőrőrs előtt. Legalább hat személy vesztette életét és több százan megsérültek. A hatóságok szerint a Kurd Munkáspárt (PKK) állt az akció mögött.

Rendőrök is meghaltak a fegyveres támadásokban

Mintegy három hét múltán ért véget a török belbiztonsági erők beavatkozása a délkelet-törökországi városban, Idilben. Ez idő alatt az országban betiltott Kurd Munkáspárt (PKK) 114 fegyveresét ölték meg – adta hírül az Anadolu hírügynökség. Ugyanakkor több rendőr is meghalt, derült ki a jelentésből. Pontos számok azonban nem ismeretesek.

Közelebb a tűzszünethez?

John Kerry amerikai külügyminiszter vasárnap bejelentette, orosz kollégájával, Szergej Lavrovval megállapodtak egy átmeneti szíriai fegyvernyugvás feltételeiről, s az ideiglenes tűzszünetet hamarosan kihirdethetik. A szíriai mérsékelt ellenzék is pozitívan nyilatkozott, s már Bassár el-Aszad sem zárkózik el. Homszban és Damaszkuszban is gyilkos merényleteket hajtottak végre hétvégén.

Kurdokat vádol Ankara

Szélvész sebességgel derítette fel csütörtökön a török titkosszolgálat, hogy a szerdai Ankarában végrehajtott merényletet, amelyben utolsó közlések szerint 28 személy vesztette életét, s 60 megsérült, a szíriai Népvédelmi Egységek (YPG) hajtották végre. A kurd szervezet azonban cáfolta, hogy ők álltak volna a vérfürdő mögött.

Terroristákat vettek őrizetbe?

A spanyol rendőrség letartóztatott kilenc személyt, akik a gyanú szerint a Kurd Munkáspárt tagjai. A PKK nemcsak Törökországban van betiltva, az Európai Unió terrorlistáján is szerepel. 

Nem birkózik meg a terrorral Ankara

Kedden véres merénylet rázta meg Isztambult. Az Iszlám Állam öngyilkos merénylője robbantott a metropoliszban, s ölt meg 12 személyt, nagyrészt német turistákat. Törökország tehát ugyanott folytatta a 2016-os évet, ahol az előzőt abbahagyta. A biztonsági helyzet siralmas, a kormányzat nem tud kellő hatékonysággal fellépni az iszlám szélsőségesek ellen. A kabinetnek is megvan a maga szerepe abban, hogy idáig fajult a helyzet.

Vérfürdő Törökországban

Legalább 29 személy vesztette életét a török légierő újabb, a Kurd Munkáspárt (PKK) állásai ellen végrehajtott támadása során, a délkelet-törökországi Silopi nevű településen. Egy polgári áldozata is van a támadásnak – jelentették hírügynökségek. A török hadsereg 28 halálos áldozatról tett említést.

Merénylet a pártvezető ellen

Merényletet kíséreltek meg Selahattin Demirtas, a kurdbarát HDP párt társelnöke ellen, ő azonban sértetlenül túlvészelte a dél-törökországi Diyarbakirban végrehajtott akciót. Golyóálló autóját érte találat. A rendőrség az eset után átvizsgálta kocsiját, de nem találta meg a golyót. 

Erdogan az elnöki rendszerért száll síkra

Recep Tayyip Erdogan az elnöki köztársaság bevezetésére törekszik azután, hogy pártja, az AKP hétvégén nagy fölénnyel nyerte meg a parlamenti választást, s abszolút többséget szerzett a törvényhozásban. Az elnök egyúttal nyíltan megfenyegette azokat, akik ellenállnak törekvésének. „Azok, akik szembeszállnak népünk alkotmánymódosításra vonatkozó akaratával, négy év múlva megfizetik ennek az árát” – fogalmazott a török államfő televíziós beszédében. A voksolás legfontosabb üzenete ugyanis meglátása szerint ez a kérdés volt. A török elnök felszólította a pártokat arra, üljenek tárgyalóasztalhoz, s állapodjanak meg erről.

Erdogan nagy győzelme

Földcsuszamlásszerű győzelmet aratott Recep Tayyip Erdogan pártja, az AKP, ami azt jelzi, bejött az elnök stratégiája, s hatott a háborús retorika, s a sorozatos merényletek hatására az emberek többsége valóban a kormánypárt, az AKP mellé álltak, s elhitték azt, hogy a kurd HDP és a Kurd Munkáspárt (PKK) között vajmi kevés a különbség. Erdogan pártja ismét egymaga alakíthat kormányt, s akár az alkotmányt is módosíthatja.

Terrorhullámtól rettegnek Ankarában

Törökországnak szinte példátlan terrorhullámmal kell szembenéznie. Az Anadolu hírügynökség szerint a július 7-án elkövetett suruci merénylet óta 145 rendőr, illetve katona, illetve polgárőr vesztette életét. A polgári áldozatok száma mintegy 140, pontos számot azért nem lehet mondani, mert a múlt szombati ankarai terrortámadás áldozatai közül többen súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedtek. A hivatalos közlések majdnem 110 halottról tesznek említést. A terror áldozatai között hat gyermek van, illetve két külföldi, egy iráni és egy palesztin állampolgár. Mely szervezetektől kell tartania Ankarának?

Gyász Törökországban

Első ízben ismerte el hivatalosan Ahmet Davutoglu török kormányfő, hogy az Iszlám Állam állhatott a pusztító erejű, szombati ankarai terrorakció mögött. Lapértesülések szerint a rendőrség azt gyanítja, hogy a júliusban Surucban végrehajtott merénylet elkövetőjének testvére robbanthatott a fővárosban.

Kijárási tilalom a százezres városban

Ismételten kijárási tilalmat vezettek be a dél-törökországi Cizrében. A mintegy 100 ezres város a török kormányerők és a Kurd Munkáspárt közötti fegyveres konfliktus jelképévé vált. 

Véres merényletek Törökországban

Továbbra is drámai a helyzet Törökország déli részén, valósággal háborús állapotok uralkodnak. Az ankarai média beszámolója szerint 11 török rendőr vesztette életét, négy megsérült amikor a Kurd Munkáspárt (PPK) fegyveresei megtámadták az őket szállító minibuszt a kelet-törökországi Igdirben.

Szabadon engedték a brit újságírókat

Törökországban szabadon engedték a Vice News portálnak azt a két újságíróját, akiket „terrorista tevékenységgel”, illetve a Kurd Munkáspárt (PKK) segítésével vádoltak. Jake Hanrahant és Philip Pendleburyt Diyarbakirban vették őrizetbe, s a török hadsereg és a PKK közti konfliktusról készítettek anyagot.

Újságírók célkeresztben

Rendkívüli feszültségben készül Törökország a november elsején esedékes előrehozott parlamenti választásra, amelyen Recep Tayyip Erdogan államfő ismételten megkísérel olyan többséget kovácsolni a törvényhozásban az AKP kormánypárt számára, amely elegendő lenne az alkotmány módosításához, s elnöki köztársaságot lehet bevezetni.

Ankara: nem hatott a háborús retorika

Bár Recep Tayyip Erdogan elnök hétfőn este bejelentette, november 1-jén előrehozott választást rendeznek Törökországban, a Felmérések szerint valószínűsíthető, hogy nem változnak jelentősen az erőviszonyok az ankarai parlamentben a június elején megrendezett voksoláshoz képest. A közvélemény-kutatások alapján ugyanis a kurdok pártja, a HDP körülbelül 14 százalékos eredményt érhet el, így még akár jobban is szerepelhet, mint a legutóbbi választáson. Ha a Selahattin Demirtas által fémjelzett politikai erő bekerül a törvényhozásba, akkor Erdogan pártja, az AKP, bár valamelyest növelte népszerűségét, ezúttal sem szerez abszolút többséget, s marad a belpolitikai bizonytalanság.

Érik a török káosz

Kurd többségű törökországi városok vezetőit börtönözték be vasárnap, egyértelművé téve, hogy Recep Tayyip Erdogan célpontja nem csak terrorszervezetnek minősített Kurd Munkáspárt, hanem a mérsékelt kurd ellenzék is. Az elnök egyetlen potenciális koalíciós partnere már „civil államcsínyről” beszél.

Nem csitul a török-kurd viszály

Egy török katona életét vesztette a Kurd Munkáspárt (PKK) fegyvereseivel való összecsapásban Törökország dél-keleti részén, a keleti országrészben pedig tizenegy határőrt ejtettek fogságba a kurd lázadók, közölte tegnap internetes oldalán a török hadsereg. Az AFP hírügynökség beszámolója szerint a tizenegy határőr és az őket szállító autó sofőrje a dél-törökországi Van tartományban, az iráni határ közelében esett a PKK fegyvereseinek fogságába, hollétükről egyelőre nincsenek információk.

Végveszélyben a török-kurd béke

Zsákutcába jutott a török-kurd megbékélési folyamat. Mind Recep Tayyip Erdogan török államfő, mind a Kurd Munkáspárt (PKK) azt közölte, hogy a jelenlegi körülmények közepette értelmetlen folytatni a támadásokat. A török hadsereg már legalább száz embert ölt meg a PKK állásai elleni légitámadások során, a kurdok ezzel szemben véres merényletek sorát hajtották végre Törökország déli részén az eltelt bő egy hét alatt.

Törökország: a kurdok a támadás valódi célpontjai?

A török hadsereg továbbra is keményen lép fel a Kurd Munkáspárt (PKK) és az Iszlám Állam (IS) állásai ellen. Ám hogy valójában melyik szervezetet is tartja fő ellenfelének, sokat elmond erről, hogy az összesen 1302 letartóztatásból mindössze 137 érintette az IS-t. Az ellenzék egyre erőteljesebben azt gyanítja, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök ördögi játszmát űz, s valójában a belpolitikai ellenzékkel, elsősorban a júniusi parlamenti választás során a parlamentbe jutott HDP-vel akar leszámolni. 

Reménytelen tervek?

Továbbra is keményen lép fel a Kurd Munkáspárt (PKK) és az Iszlám Állam (IS) ellen a török kormányzat. A légierő tovább támadta a kurdok és a dzsihadisták állásait, s folytatódtak a „terroristák” elleni razziák is.

Erdogan nem hátrál meg

Egyre feszültebb a viszony a Kurd Munkáspárt (PKK) és Ankara között. A konfliktust az váltotta ki, hogy múlt péntek óta a török légierő a PKK iraki állásait is támadja. Recep Tayyip Erdogan török államfő bejelentette: nem hátrál meg a terrorellenes harcban. A NATO közleményben vállalt szolidaritást Törökországgal.

Ankara különös taktikája

Tovább folytatódtak a török hadsereg légitámadásai Szíriában az Iszlám Állam (IS), Irakban pedig a Kurd Munkáspárt (PKK) állásai ellen. A hétfő reggeli órákban a török légierő egy kurd települést lőtt Szíriában. Ma a NATO tárgyal a kialakult helyzetről.

Vége a tűzszünetnek

Hétvégén is folytatta a török hadsereg légicsapásait a dzsihadista Iszlám Állam (IS) szíriai állásai ellen. Ugyanakkor az Ankara által terrorszervezetnek minősített Kurd Munkáspárt (PKK) is a törökök célkeresztjébe került, amivel a kormányzat azt a benyomást keltheti, hogy elfogulatlanul lép fel a terroristák ellen. Miután a törökök a PKK iraki bázisait lőtték, a kurd radikális párt bejelentette, hogy ezzel véget ért a tűzszünet.

Fegyverletételt kér a kurd vezér

Történelmi lépést kért a törökországi kurdoktól bebörtönzött, halálra ítélt vezérük, Abdullah Öcalan. A Kurd Munkáspárt (PKK) harminc évig harcolt a kurd autonómiáért, terrorista módszereket használva.