Törökország egy tapodtat sem tágít a terrorizmus ellen folytatott harcban, jelentette be tegnap Recep Tayyip Erdogan török államfő. A török légierő az utóbbi napokban légicsapásokat mért Szíria északi részén az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet állásai ellen, de ugyanakkor az IS ellen harcoló észak-iraki kurdok ellen is.
Erdogan kínai hivatalos látogatásra indult, a repülőtéren tartott rögtönzött sajtótájékoztatót a kérdésben. A Reuters és az AFP hírügynökségek beszámolója szerint az elnök azt mondta, visszafordíthatatlan folyamatról van szó, Törökország az eddig mutatott határozottsággal folytatja a harcot. Az államfő, anélkül, hogy részleteket közölt volna, úgy vélekedett, hogy a NATO, amely tegnap Ankara kérésére rendkívüli tanácskozást hívott össze, „meg fogja hozni a szükséges intézkedéseket”.
A sajtótájékoztató idején még zajlott a NATO-nagykövetek soron kívüli tanácskozása. A Szövetség legfontosabb döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács egy közleményt adott ki, amely kimondja, hogy a terrorizmus minden formája és megnyilvánulása tűrhetetlen és megindokolhatatlan. Leszögezi, hogy a szövetség biztonsága "oszthatatlan", a NATO pedig „erőteljesen szolidáris” Törökországgal. Az ankarai vezetés az elmúlt napok terrortámadásai miatt kérte a Tanács összehívását. A NATO üdvözölte Törökország aktívabb részvételét az IS elleni harcban, de a közlemény nem ejtett szót a kurdok elleni légicsapásokról.
Erdogan a sajtótájékoztatón viszont beszélt a kérdésről. Úgy vélekedett, lehetetlenné vált a török-kurd közeledés, békefolyamat továbbvitele. Kilátásba helyzete azt is, hogy azoktól a kurd politikusoktól, akik „kapcsolatot tartanak fenn terrorista csoportokkal”, meg fogják vonni a mentelmi jogot. A kérdés azonban nem egyszerű: Észak-Irakban a terroristák ellen a Törökországban terrorszervezetnek minősített PKK testvérpártja, az YPG harcol, a nyugati államok egyik legfőbb szövetségeseként. Az eddigi legjelentősebb sikereket is ők érték el az Iszlám Állam terroristái ellenében.
Másrészt belpolitikai veszélyeket is rejt a bejelentés. Ankarában kormányalakítás folyik, Erdogan pártja, az AKP 12 év óta először szövetségesre szorul. A kurdok pártja, a HDP 13 százalékot szerzett, így jelentős politikai tényezővé vált és értelemszerűen szorgalmazza a békefolyamatot, a PKK-val való kiegyezést. Erdogabék lehetséges koalíciós partnere, a HDP azonban a 2012-ben elindított békefolyamat megszakítását követeli.
A Hürriyet török portál úgy értesült, hogy Törökország és az Egyesült Államok megállapodott arról, közösen dolgozzák ki a szíriai határszakasznál kialakítandó Iszlám Állam-mentes övezet kialakításának részleteit. Egy török illetékes az AFP-nek elmondta, az a cél, hogy nagyobb stabilitást biztosítsanak Törökország számára, s elkerüljék a múlt hétfőihez hasonló terrorakciókat. Az IS-mentes övezet 98 kilométer hosszú és 40 kilométer széles lesz. A terület nagy része jelenleg a dzsihadisták ellenőrzése alatt áll.
Robbanás rázott meg kedden hajnalban Agri tartományban egy gázvezetéket, amely Iránból jön török területre. Taner Yildiz energiaügyi miniszter szerint szabotázsakció történt. A merényletet a Kurd Munkáspártnak (PKK) tulajdonítják. Szintén a PKK számlájára írják, hogy a kelet-törökországi Mus tartományban megöltek egy rendőrtisztet. A támadók akkor nyitottak rá tüzet, amikor családjával egy gépkocsiban haladt. A helyi kormányzó szerint a tiszt a kórházban halt bele sérüléseibe. A hatóság tíz személyt vett őrizetbe a merénylet kapcsán.